Már elkezdődött a kampány

A lehetséges okokról, a megyei önkormányzat munkájáról és az MKP szerepéről, stratégiájáról Farkas Iván országgyűlési képviselő, a Nyitra megyei közgyűlés pénzügyi bizottságának elnöke tájékoztatta lapunkat.

– Mára ténylegesen kitapintható az az igyekezet, hogy megváltoztassák a jelenlegi felállást: Nyitra megyében ugyanis többségben vagyunk, az 52 képviselőből 30 MKP-s, s bizonyos gazdasági döntések mögött afféle nemzetiségi indíttatást vélnek felfedezni, ám a valódi motivációkról inkább őket kéne megkérdezni. Tény, hogy a megyei választások előtt egy évvel már beindult a kampány – mondja Farkas Iván. Olyan ellenzéki kritika is megfogalmazódott, mely szerint az MKP-nak is köszönhető, hogy a megyei parlamentben rengeteg esetben „lefagyott” a döntéshozatal mechanizmusa, ugyanis sok, az MKP-s többség által elfogadott határozatot a megyei elnök újratárgyalásra visszaadott. Farkas Iván ehhez hozzáfűzte: – Az ellenzék szemszögéből ez valóban így tűnhet, de azt is el kell mondani, hogy – noha a megyei elnök függetlenként tölti be a posztját –, több esetben kimutatható a nyilvánvaló politikai szándék, miként az is, mennyire viselkedik függetlenként. Ő ugyanis – néhány visszautasított, megvétózott határozat esetében, amelyek az ellenzék érdekeit csorbították, sosem ezen határozatok jogszerűségét, törvényességét kérdőjelezte meg, hanem inkább a politikai indokokat, a politikai hasznot látta ezekben. Ám a legtöbb esetben az újratárgyalásokkor a megyei elöljáró vétóját is meg tudtuk törni, tehát érvénybe léptettük a döntéseket. Az ellenzéknek a maga szemszögéből igaza van, ugyanakkor nehezen tudom elképzelni, hogy bármilyen demokratikus felépítésű parlamentben az ellenzék diktáljon.

Farkas Iván azt is valószínűnek tartja: egyrészt a közigazgatási reformnak, másrészt pedig a 2005 januárjától hatályba lépő pénzügyi decentralizációnak köszönhetően a régiók pénzügyi kerete növekszik, miként a bevételek is, s ez is közrejátszhat az ellenkoalíció megalakításában.

– Viszont le kell szögeznem: eddig, amikor a pénzelosztásról volt szó, akár a kultúrában, helyi közlekedésben, iskolaügyben, mi egyfajta igazságosságot akartunk létrehozni, pld. nem voltunk hajlandók tűrni azt, hogy mondjuk a helyi közlekedésre szabott összegnek a hetven százalékát Nyitra kapja meg, míg a maradék harmincon osztozzon a többi város, járási székhely, pedig a minisztérium is ezt javasolta. Ugyanakkor ez egyáltalán nem nemzetiségi kérdés, mert pld. Tapolcsány és Aranyosmarót is többet kapott, tehát a kisebb települések javára döntöttünk, a kisrégiókat erősítettük” – mondja Farkas Iván: – Az oktatásügyben pedig arról született döntés, hogy azokat a beruházásokat kell befejezni, amelyek már folyamatban voltak. Hogy ezek az iskolaépületek éppen hol, melyik városban találhatók – Komárom, Léva, Érsekújvár –, az nem az MKP-n múlik. Ráadásul azt is figyelembe vettük: milyen az adott épületek állaga, kihasználtsága, a tanulólétszám csökkenő vagy növekvő tendenciát mutatott-e. Mindezek tehát szakmai és gazdasági alapon született döntések voltak. Szemet szúrhat az is, hogy a megye mintegy másfélmillió koronás speciális kulturális alapot hozott létre amatőr csoportoknak, civil társulásoknak. Ha tény az, hogy a déli régiókból tízszer annyi kérvény érkezett be az alaphoz, mint mondjuk Nyitráról vagy a környékéről, akkor ez szintén „magyar bűn”? Kinek fájhat az, hogy a csoportok társulások szakmailag rugalmasak, gyorsak, figyelik a pályázatokat? Ott az egészségügy: a megye hatáskörébe tartozó kórházak esetében legutóbb az a döntés született az egészségügyi bizottsággal egyeztetve és szakmai megfontolás után, hogy csak közhasznú társaságok kaphatják meg bérletbe, szigorú pénzügyi ellenőrzéssel, s ha a szerződésnek akár csak egy pontját nem tartja be a bérlő, akkor a megye a kórházat azonnal visszaveszi saját kezelésbe. Eddig a lévai és a tapolcsányi kórházra nyújtottak be pályázatot, s az egészségügyi bizottság javasolta, hogy minden kórházat hasonlóképpen kell transzformálni, a fentebb ismertetett kritériumokkal. Ugyanakkor a kórházak össztartozása a megyében idén is több százmillió korona, de jövőre nullszaldóssá kell válniuk, mert ellenkező esetben a kórházvagyon is elkobozható. A megyei választásokkal kapcsolatban álláspontunk az, hogy minden számításba jöhető partnerrel tárgyalni kívánunk. Kérdés, lesz-e hajlandóság koalícióra lépni az MKP-vel – fejtette ki Farkas Iván.

A választási körzetekről és a megyeelnöki posztról is tárgyalni akarnak, egyes pártok már meg is szólították az MKP-t, de ezt még nem részletezték. Mi helyzet akkor, ha a leendő partnernek, partnereknek nem az MKP-val, hanem a párton belül egyes személyekkel szemben lennének kifogásaik? Ebben az esetben az MKP Megyei Tanácsa az országos elnökség tudtával alaposan elemzi a problémát, s indokolt esetben levonja a szükséges végkövetkeztetést.