Magyarország bünteti a hajléktalanságot

„Ma még nem vegzáltak minket, csak egy szórólapot kaptunk a rendőröktől, hogy mostantól büntethető, ha az utcán élünk, meg az, hogy hol vannak hajléktalanszállók. Szerintem majd holnaptól kezdenek el felszólítgatni minket” – munkatársunknak tegnap napközben Budapest belvárosában, a Batthyány téren beszélt erről egy idős hajléktalan. Szemben, a Duna pesti oldalán az Országgyűlés, ahol a nyáron a Fidesz az alkotmányt módosítani sem volt rest, hogy ismét kriminalizálhassa a hajléktalanságot.

Látványos intézkedések

Ez már a második ilyen kísérlet volt, először ugyanis 2013 őszén foglalták a szabálysértési törvénybe, hogy az „életvitelszerű utcán tartózkodás” büntethető legyen, de erről később maga az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy embertelen gyakorlat. Az akkori jogszabályváltozás után hónapokon keresztül látványos rendőri intézkedések borzolták a kedélyeket, majd 2014 után a gyakorlat hirtelen megszűnt. Akkor (is) komoly kampány kísérte a törvényi szigorítást, még egy külön hivatalt is létrehoztak Budapesten, ahová a „szabálysértő” hajléktalanokat kellett volna bevinni, de a 444.hu 2016-ban kiderítette, hogy az évi 20 millió forintból fenntartott épületbe egyetlen embert sem vittek be. A hatósági intézkedések csendben megszűntek, a hajléktalanok pedig ismét megjelentek Budapest belvárosában, az aluljárókban, a parkokban.

„Humánus javaslat”

Az áprilisi, a Fidesznek ismét kétharmados sikert hozó választások után a kormánypárt aztán némileg meglepő módon ismét gyorsan napirendre vette a témát. Az alkotmánymódosítás előterjesztője az a Bajkai István volt, aki korábban az Orbán-család ügyvédjeként is dolgozott. Az alkotmánymódosítást természetesen elfogadta a parlament, így nem volt akadálya a szabálysértési törvény ismételt módosításának, ami tegnap életbe is lépett. A Fidesz indoklása szerint egyrészt ma már mindenki talál munkát, legalább közmunkás lehet, és így fizethet akár egy albérletet, másrészt az intézkedés valójában „humánus”, mert azt szolgálja, hogy ne fagyjanak meg az emberek az utcán.

Gyors felkészülés

Mint cikkünk elején is írtuk, egyelőre elmaradt a komolyabb hatósági fellépés, bár a 24.hu hírportál múlt héten azt írta, a kerületi rendőrkapitányságok Budapesten külön állománygyűléseket tartottak arról, hogy a törvény hatályba lépése után hogyan lépjenek fel a rendőrök az utcán élőkkel szemben. A Népszava pedig azt írta, hogy az Országos Mentőszolgálat is beállított két mentőautót – igaz, olyan régi, 13 évnél idősebb járműveket, amelyek mentésre már alkalmatlanok – csak arra a célra, hogy az esetlegesen ápolásra, kórházba szállításra szoruló hajléktalanokat ezekkel vigyék el. A hétvégén néhány százan tüntettek a Parlament előtt az intézkedés miatt, de összességében nem kavart túl nagy vihart az egész ügy, a hajléktalanok utcai jelenléte nem túl népszerű ügy, a legtöbben támogatják a hatósági fellépést.

Embertelen helyzet

A jogszabály számos olyan pontot tartalmaz, ami a valóságban nehezen értelmezhető, vagy éppen embertelen helyzeteket eredményezhet. A rendőrségnek háromszor kell elvileg felszólítania valakit, hogy ne tartózkodjon „életvitelszerűen” az utcán, de az nem tisztázott, hogy ezután mi történjen: a hajléktalannak be kell vonulnia egy szállóra, vagy elég, ha csak összeszedi a holmiját és arrébb megy (a riportokban megszólított hajléktalanok többsége egyébként azt mondta, ezt fogja tenni). Tíz perc alatt elhangzott három szóbeli felszólítás után már elvileg jöhet az előállítás az őrszobára? Látható, hogy ezzel csak az intézkedő rendőrök dolgát sikerült jelentősen megnehezíteni, akiknek egyébként semmi kedvük a hajléktalanok vegzálásához. Ez hamar kiderül, ha néhányukkal magánemberként szóba elegyedik valaki.

A szabálysértési őrizetbe került hajléktalanok ingóságait elvileg az önkormányzatnak kellene tárolnia, de ami „nem tárolható”, például közegészségügyileg veszélyest, azt meg kell semmisíteni. Ennek eldöntése elvileg egy kijelölt önkormányzati dolgozó feladata lesz, könnyen belátható, hogy ő is lehetetlen helyzetbe kerül majd sok esetben. Ráadásul a tárolás és a megsemmisítés költségeit utólag magának a hajléktalannak kell majd kifizetnie.

14 ezer hajléktalan

A Február Harmadika Munkacsoport – mint a neve is jelzi – minden évben ezen a napon méri fel országosan a hajléktalanok számát, a legutóbbi vizsgálatuk adatai szerint egy átlagos téli napon 14 ezer hajléktalan van Magyarországon, közülük tízezren valamilyen szálláson, négyezren közterületen alszanak, minden évben sokan nem élik túl a telet. Bár Budapesten elvileg lenne elég férőhely a szállásokon, vidéken, különösen a kisvárosokban nagyon nagy baj az ellátórendszer hiánya. Ráadásul most azok is félnek a hatósági fellépéstől, akik elvileg megoldották valahogy, hogy fedél kerüljön a fejük fölé. Ahogy a cikk elején már idézett hajléktalanok egyike mondta az Új Szónak: „Én egy kunyhót kezdtem építeni magamnak télre a hajógyári szigeten, amiben kihúznám tavaszig. Most azonban félbehagytam, mert attól félek, majd jönnek a rendőrök és lerombolják. Amikor ilyen kampány van ellenünk, mindig ezt csinálják”.