Magyar szavazatok igen, kisebbségpolitika nem

Ahogy több releváns politikai párt vezetőjét, úgy Pellegrinit is arra kértük, egy interjú keretében ismertesse a párt prioritásait, valamint tájékoztassa a szlovákiai magyarokat arról, milyen jövő vár rájuk, ha a Hlas ősszel hatalomra kerül. Patrícia Medveď Macíková, a párt szóvivője elfogadta a felkérést, egy nappal az interjú előtt azonban közölte, a megküldött témakörökkel nem kívánnak foglalkozni, így a beszélgetésre nem kerül sor.

Egyetlen szlovákiai magyar napilapként a nemzetiségi kérdésekre fektettük a hangsúlyt, s olyan dolgokról szerettük volna megtudni a pártelnök álláspontját, mint például: a magyar kisebbség jogainak biztosítása, nyelvi és kulturális akadályok eltávolítása, nemzetiségi oktatás, régiófejlesztés, a Kisebbségi Kulturális Alap jövője, a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzások, illetve az állampolgársági törvény módosítása. A szóvivő indoklása szerint „ezekkel a kérdésekkel igazán nem szeretnének foglalkozni”, miután hangsúlyoztuk, hogy a magyar kisebbséget érintő releváns ügyekről van szó, a szóvivő azt válaszolta, a társadalom már így is eléggé megosztott, és „igazán nem gondoljuk, hogy ma időt kellene szentelni a Beneš-dekrétumok megvitatásának”. A probléma az, hogy a lapunk által feltárt modern kori földelkobzások ügyének megoldásához elsősorban politikai akaratra van szükség, s ahogy korábbi cikksorozatunkból is kiderült, a szlovák pártok részéről ez hiányzik.

Pellegrinit akkor nem zavarta különösebben a társadalom megosztottsága, amikor 2010-ben parlamenti képviselőként megszavazta az állampolgársági törvény módosítását, mellyel Robert Fico (Smer) első kormánya azon magyarországi jogszabályra reagált, mely egyszerűsítette a határon túli magyarok honosítását. Az ún. ellentörvény értelmében elveszíti állampolgárságát az a személy, aki felveszi egy másik országét.

Felmerülhet a kérdés, miért kopogtattunk egyáltalán egy szlovák pártnál a magyar közösséget érintő kérdésekkel. Nem véletlenül – Pellegrini április végén azzal kampányolt Komáromban, hogy egy magyar élsportoló kajakozóval erősített pártja, majd azt ecsetelte, nem szükséges az etnikai alapú szavazás. „A magyar nemzetiségű szavazóknak nem kell az etnikai alapon politizáló pártokra szavazniuk” – jelentette ki Pellegrini a komáromi sajtótájékoztatóján tavasszal, melynek apropója Vlček Erik felvétele volt a pártba.

Pár órával az interjú lefújása után ismét Vlčekkel pózolt, s ezúttal egy Facebook-posztban azt bizonygatta: „Bizonyíték arra, hogy az embereknek nem csak etnikai alapon kell pártot választaniuk. Olyan pártra kell szavazni, amelynek programja segíti a régiók fejlődését, beleértve a déli régiót is” – mondta Vlčekre utalva. A Hlas programját magyar nyelven is hirdeti különböző felületeken, a linkre kattintva magyarul is olvasható a párt programja. A tartalom kidolgozásánál már azonban sokkal kevesebb figyelmet szentelnek a magyaroknak – a kisebbségpolitikával egyetlen bekezdésben sem foglalkoznak, a nemzetiségi kérdéseknek nyoma sincs. Tény, a regionális egyenlőtlenségek orvoslását a kormányhoz való csatlakozás feltételéül szabták: „Nem fogunk olyan pártokkal együttműködni, amelyek elutasítják a regionális egyenlőtlenségek kiegyenlítésére irányuló tervet”. Azt azonban nem tudtuk meg, miként érinti ez a déli települések felzárkóztatását.