Magyar medikusok is fogadják a hívásokat a segélyvonalakon

Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) szóvivőjétől, Boris Chmeltől megtudtuk, hogy a koronavírus miatt létrehozott segélyvonalat naponta körülbelül ezren hívják. „Mivel növeltük az operátorok és a medikusok számát, minden hívást tudunk fogadni” – mondta Chmel. Hozzátette, az operátorok szlovákul és angolul beszélnek. „Jelenleg épp a kormány koronavírusról szóló oldalát, a www.korona.gov.sk-t fordítják magyarra” – zárta a szóvivő.

Magyarul is

Egy, Pozsonyban tanuló ötödikes magyar medikus szintén az NCZI segélyvonalának csapatát erősíti. Fröhlich Mária a közösségi oldalon talált a felhívásra, amelyben ötödikes és hatodikos orvostanhallgatókat kerestek a központba.

„Akkoriban annyi hívásuk volt, hogy még velünk, önkéntesekkel sem tudtak foglalkozni. A medikusok segítették egymást – mondta Mária. – Azóta csökkent a hívások száma. Hajnalban elég egy operátor, reggel nyolctól este nyolcig legkevesebb 10 embernek kell elérhetőnek lennie a segélyvonalakon. Lehet több is, de ez a minimum. Nyolc után ismét elég, ha kevesebben vagyunk”

– részletezte a beosztást a medikus, aki úgy véli, a telefonhívások számának csökkenése annak is köszönhető, hogy az emberek már tájékozódtak a médiából is, így a kezdeti pánik alábbhagyott. 

Mária az általa beszélt nyelvek között feltüntette a magyart is, de egyelőre nem használta. „Figyelem, de eddig még nem vettem észre, hogy magyar ember beszélt volna a telefon másik végén. Mindenki jól beszélt szlovákul, de ha hallottam volna, hogy valaki csak töri a nyelvet, azonnal átváltottam volna magyarra. Ez eddig nem történt. A telefonhívások névtelenek, azt sem látjuk, honnan hívnak” – mondta az önkéntes. A hívásokat a központból átirányítják hozzá , így otthon tud dolgozni.

Elégedetlenség

A központnak dolgozó medikusokat egy minta segíti, amely alapján tanácsot adhatnak a telefonálóknak. „Legtöbbször az emberek az egészségügyi problémáikról beszélnek. Sorolják a tüneteiket, kérdezik, mit csináljanak, hogyan tesztelhetnék őket, kimehetnek-e az utcára” – avatott be a munkájába a medikus. Elmondta, a tesztek száma korlátozva van, ezért nem minden embert lehet ellenőrizni.

„Mindenki annak örülne, ha tesztelnék, erre azonban nincs lehetőség. Néhányan elégedetlenek, és nekünk panaszkodnak. Sokan megnyugszanak, miután beszéltünk velük, és belátják, nem biztos, hogy koronavírusosak. Az emberek hajlamosak a legrosszabbra gondolni”

– magyarázta Mária, aki azt tapasztalja, inkább idősebbek hívják a segélyvonalat.

„Az esetek körülbelül 60%-ában számolnak be komolyabb tünetekről, de ezt telefonhívás alapján nehéz megítélni. Ha visszakérdezünk, sokan elbizonytalanodnak.” Ilyenkor azt tanácsolják, hogy forduljanak a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) lakhelyük szerint illetékes részlegéhez. „Azoknak, akiknek enyhébbek a tünetei, azt tanácsoljuk, hogy pihenjenek, egyenek sok vitamint. A megfázásra jellemző tünetekről beszámolóknak ajánlatos a körzeti orvosukat felkeresniük. A mi dolgunk, hogy tanácsokat adjunk, hogy utat mutassunk a telefonálóknak, hol kaphatnak megfelelő segítséget” – zárta a medikus.

Kórházakba is mennének

Hasonló tapasztalatokról számolt be Szabó Miklós medikus, aki a Pro Care működtette segélyvonalon segítette a telefonálókat. Elmondta, őt elsősorban a külföldről hazaérkezők keresték.

„Azt szerették volna tudni, mit tegyenek, hol vannak a karanténra elkülönített létesítmények, melyek a betegség leggyakoribb tünetei. Főleg általános információkról volt szó”

– számolt be a medikus.

Elmondta, akik enyhébb tünetekről számoltak be, azokat a körzeti orvosokhoz irányították. „Akiknek súlyosabb tüneteik vannak, azok érzik, hogy komolyabb segítségre van szükségük. Ők általában a mentőt hívják” – tette hozzá.

A pozsonyi magyar orvostanhallgatókat tömörítő Selye János Klub (SEJK) elnökétől, Szabó Katalintól megtudtuk, a magyar medikusok további segítséget is hajlandók nyújtani. „Készítettünk egy belső felmérést, és az eredmény alapján sokan lennének hajlandóak önkénteskedni. Én kórházban szeretnék dolgozni, de egyelőre még nem világos, ki felel a diákokért ilyen helyzetben. Addig is maszkokat varrok, a Facebook-oldalunkon pedig folyik egy koronavírussal kapcsolatos tájékoztató kampány. És véradásra is járunk” – részletezte tevékenységüket a SEJK vezetője. Elmondta, a diákokra leginkább a kórházakban lenne szükség.

„Beszéltem egy osztályvezető orvossal. Az alapelképzelés az, hogy a diákok ott segítsenek, ahol például betegeket kell átköltöztetni. Ez természetesen a helyzetnek megfelelően módosulna, de semmiképpen se lennének a frontvonalon”

– magyarázta Szabó Katalin. 

Az önkéntesek munkavállalását egyelőre nehezíti, hogy nem tudják, mikor folytatódnak az egyetemi tanulmányok, nem tudják, hogyan készüljenek. Szabó Katalin azonban nem ért egyet azzal, hogy követve a külföldi példát, államvizsga nélkül nevezzék ki a végzős medikusokat. „Úgy gondolom, ahhoz, hogy valaki diplomát kapjon, kell az államvizsgához szükséges tudás. Nálunk nyáron szoktak végezni a hallgatók, tehát ha júniusra kitűzik az államvizsgák időpontját, akkor reálisnak tartom, hogy mire nálunk tetőzik a járvány, a jelenlegi végzősök már friss diplomás orvosokként tudnak betagozódni a rendszerbe” – véli Szabó Katalin.