Maďaričnak nem tetszenek a községi honlapok

Kifogásolja a kulturális minisztérium, hogy a magyar többségű települések internetes oldalain hiányos a szlovák nyelvű tájékoztatás.

A tárca megvizsgálta a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás településeinek weboldalait, és arra a következtetésre jutott, hogy a falvak közel fele (47,5 százalék) megszegi az államnyelvtörvény harmadik paragrafusát, amely kimondja, hogy az önkormányzatok kötelesek mindenről államnyelven is tájékoztatni. Mindez az államnyelv állapotáról és használatáról szóló jelentésben olvasható, amelyet a múlt héten hagyott jóvá a kormány.

Igény nincs, szlovák weboldal van

A jelentés szerint a Dunaszerdahelyi járásban a 64 községi vagy városi honlapból (három falunak nincs weboldala) 36 esetben minden információ megtalálható a magyar mellett szlovákul is. A többi település honlapjára nem mindent írtak ki szlovákul. „Főleg a közösségi, kulturális és egyházi élettel kapcsolatos információkról van szó” – írja a jelentés.

Egyházgelle kapcsán megjegyzik, hogy a falu honlapja csak magyar változatban működik. A vizsgálat tavaly decemberben zajlott. A község honlapjának szlovák változata egyébként létezik. Ezt lapunk kérdésére Vajas Imre polgármester is megerősítette. „Tavaly decemberben még tényleg nem létezett a szlovák változat” – ismerte el. Mint mondta, eddig azért hiányzott, mert nem volt rá igény. „Egyébként most sincs, ugyanis nálunk a lakosok 95 százaléka magyar, de azóta elkészíttettük, mert a törvény értelmében állítólag lennie kell” – nyilatkozta Vajas.

A Komáromi járásban 37 honlapot vizsgáltak (négy falu nem is rendelkezik ilyennel), köztük csupán 17 esetben találták meg az összes közzétett információt szlovákul is. Utóbbiak közé a minisztérium a járás szlovák falvait is besorolta (Újgyallát, Szilasházát és Zsemlékest), amelyek nem rendelkeznek számottevő magyar lakossággal, így magyar nyelvű honlappal sem.

Szórványban a magyar változat hiányzik

Az egyenlő bánásmód értelmében szükséges, hogy az önkormányzatok mindenről tájékoztassanak a magyar mellett szlovákul is, jegyzi meg a jelentés. A tárca szerint hasznos lenne, ha a kormányhivatal feltételként szabná a kulturális támogatások pályázatainál, hogy a pályázó önkormányzat tartsa be az államnyelvtörvényt. A jelentés ugyan nem említi, de azokban a falvakban, ahol a magyarok kisebbségben vannak, éppen fordított a helyzet: vagy nincs magyar mutációja a községi honlapoknak, vagy jóval kevesebb rajta a magyar nyelvű információ. A Lévai járásban fekvő, 1600 lakosú Sárót nagyjából fele-fele arányban lakják szlovákok és magyarok, a honlapnak viszont csak szlovák változata létezik.

A gyakorlat azt mutatja, hogy Dél-Szlovákiában a községi honlapokon a jogszabályok nagyrészt szlovákul szerepelnek, vélhetően azért, mert a fordítás pluszmunkát jelent, amelyet nem mindenhol tudnak megoldani. A kulturális élettel kapcsolatos információk pedig nagyrészt magyarul, szlovák fordítás nélkül kerülnek az internetre, ugyanis magyarul készülnek, és a rendezvények is magyaroknak szólnak.

Nem fordítják le a hivatali iratokat

A Pro Civil Polgári Társulás 2012-ben mérte fel először az önkormányzatok virtuális tereinek kétnyelvűségét. A tavalyi kutatás eredményei alapján nem sokat javult a helyzet. Az 512 déli település – melyekre vonatkoznak a kisebbségi nyelvtörvény rendelkezései – közül tavaly 186-nak volt magyar nyelvű weboldala, egy év alatt ez a szám 208-ra nőtt. A weboldalak viszont az esetek többségében továbbra is kevés információt tartalmaznak magyarul. A Dunaszerdahelyi járás közel 70, saját weboldallal rendelkező önkormányzata közül csak három honlapján találhatóak meg a helyi rendeletek magyar nyelven is, a jegyzőkönyvek és határozatok szintúgy. Országos szinten hat olyan önkormányzati weboldal van, melyeken magyarul is fellelhetőek a rendeletek – szlovákul 301 települési weben érhetőek el.

Bírságot az államnyelvtörvény értelmében a fentiek miatt nem kaphatnak az önkormányzatok, csakis akkor, ha veszélyhelyzettel – pl. járvánnyal – kapcsolatos információkat nem tesznek közzé államnyelven.