Ma tárgyalnak a nyelvtörvényről

Marek Maďarič kulturális miniszter továbbra is azt állítja, a tervezet nem érinti a kisebbségi nyelvhasználatot. Ezzel nem értenek egyet sem az MKP, sem az alakulófélben lévő Híd képviselői. „Az egész koncepció hibás. Nem arról szól, amit állítottak, hanem pontosan arról, amiről azt mondták, hogy nem fog szólni“ - mondta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője, utalva rá, hogy a tervezet több helyen korlátozná a kisebbségek jogait. A. Nagy László, a Híd egyik alapítója szerint a nyelvtörvény nemcsak a magyarokat, hanem bizonyos szlovák tájszólást használókat és a romákat is bünteti. Az MKP javasolni fogja, hogy a törvényhozás vegye le a napirendről a tervezetet, illetve komplex módosító csomagot nyújt be.
„A baloldali Smer jobbról előzi az SNS-t. Teljesen egyértelmű, hogy politikai marketingről van szó, amelynek a lényege SNS-szavazók megszerzése“ - véli Bárdos. A frakcióvezető szerint a Smer meg akarja mutatni a szlovák választóknak, hogy „vannak ők is olyan kemények, mint az SNS“.

Puhítgatják a tervezetet
A tervezetet várhatóan a Smer képviselői javaslatai alapján puhítani fogják. Ján Senko (Smer) a jogszabály két héttel ezelőtti bizottsági megvitatásán terjesztette elő módosító javaslatait, melyeket a testület koalíciós többsége akkor megszavazott. Bárdos szerint viszont ezek a módosítások sem elégségesek, a nyelvtörvény koncepciójával van probléma. „Ez a törvény nem a 21. századba való“ - fejtette ki. A törvényt szlovák civil szervezetek és több neves nyelvész is kritizálta, mert hivatali intézkedésekkel akarja konzerválni a nyelvet.

Mi lesz a helységnevekkel?
Értesüléseink szerint a Smer vezetőinek egy része sem elégedett a tervezettel, melyet a minisztérium SNS-es tisztségviselők által uralt szárnya készített elő, ám Maďarič miniszter elfogadta. Smerhez közeli forrásaink szerint a hetekkel ezelőtti „puhító“ módosítások „sokirányú nyomás“ eredményeként jöttek létre. Viszont a Smer által benyújtott módosító javaslatok sem érintik a tervezet egyik legvitatottabb részét. A 3a paragrafus ugyanis arról rendelkezik, hogy a helységneveket államnyelven kell írni, s ez már nem csak a hivatali nyelvhasználatra lenne érvényes - tehát akár a kisebbségi sajtót is arra kötelezhetnék, hogy szlovákul írja a földrajzi elnevezéseket.

A tankönyvtörvény miatt a további szigorítás
Úgy tudjuk, a minisztériumi nemzeti erők azért csempészték a tervezetbe a helységnevekkel kapcsolatos paragrafust, hogy ha majd alkotmánybíróságra adják az úgynevezett tankönyvtörvényt, akkor azt ez alapján helyezhessék törvényen kívül. Információink szerint van rá esély, hogy a vitatott paragrafus kikerüljön a tervezetből, bár hivatalosan az MKP politikusai ehhez nem fűznek nagy reményeket.