Ma egyeztet a Híd és az MKP

Az egyeztetésre mintegy 100 embert várnak – a politikai szférát elsősorban az MKP és a Híd képviseli, de ott lesznek a parlament magyar nemzetiségű, nem a Hídban politizáló képviselői, Simon Zsolt és Grendel Gábor, valamint a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) is. 

Az MKP-s képviseletet a vezetés mellett a párt megyei alelnökei, Berényi József és Zachariáš István, valamint megyei képviselői erősítik. A Híd részvételét Bugár Béla többször is megerősítette, és hangsúlyozta, kollégái is ott lesznek a párbeszéden. A találkozóra nemcsak a parlamenti képviselőket, hanem a Híd minisztereit és államtitkárait is meghívták. 

Simon Zsolt, aki jelenleg független képviselőként tagja a parlamentnek, az MKP-ban és a Hídban is politizált már. A párbeszéden való részvételét lapunknak is megerősítette. „Előre megfogalmazott elvárásaim nincsenek, mert aki kész tényekkel megy el a találkozóra, és ezt előre el is mondja, tulajdonképpen azt jelenti ki, hogy nem hajlandó kompromisszumot kötni” – mondta az Új Szónak. „Ez egy első lépés, az, hogy lesz-e belőle második vagy harmadik, később dől el” – tette hozzá. 
Megjelenik a találkozón Grendel Gábor, az OĽaNO–NOVA magyar képviselője is – ő Simonnal ellentétben nem politizált egyik magyar pártban sem. „Külső szemlélőként leszek ott” – nyilatkozta lapunknak, hozzátéve, kíváncsian várja, megfogalmazódik-e a találkozón olyan konkrét dolog, melyben parlamenti képviselőként segíteni tud. 

Képviseltetik magukat az országos szervezettségű intézmények és a civil szféra képviselői is. Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője a találkozót nem egy újabb kerekasztalként, hanem a párbeszéd alapú politizálás kezdeteként értékeli, és üdvözli a kezdeményezést. Az egyeztetéssorozat szerinte nem ütközik az ernyőszervezet tevékenységével. Megerősítette, a Kerekasztal több tagszervezete és ő maga is részt vesz a hétfői találkozón. 

A magyar–magyar párbeszéd első állomásán előbb a szlovákiai magyarság demográfiai helyzetéről számol be Lampl Zsuzsanna és Gyurgyík László szociológus, majd az oktatás kérdésköréé lesz a főszerep. 

Több óvoda és jobb tanárképzés kell

Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is felszólal a hétfői, az oktatás témaköre köré épülő magyar–magyar párbeszéd első állomásán. Két égető témát domborít majd ki a találkozón. 

Jókai lapunknak elmondta, a nyár és ősz folyamán egy komplex felmérést készítettek az óvodákról, ilyen korábban még nem volt. „Ebből kiderült, hogy nagyon kevés magyar nevelési nyelvű óvodánk és óvodai férőhelyünk van. Ipolyságtól keletre szinte minden óvoda vegyes nevelési nyelvű, de komoly gondok vannak például Mátyusföldön is. Sokszor előfordul, hogy a magyar szülők kénytelenek szlovák óvodába adni gyermekeiket. Holott az óvoda szintjén dől el szinte minden” – vázolta az Új Szónak Jókai. Elmondása szerint több mint 300 olyan gyerek van, akit a szülei magyar óvodába akartak beíratni, ám nem jártak sikerrel, mert nem volt hely. Leszögezte: ahhoz, hogy az óvodák problémája megoldódjon, széles társadalmi összefogás szükséges, és a politikum is nagy szerepet játszhat a megoldásban. 

„Ha az óvodákat közösen meg tudnánk erősíteni, ha tudnánk megoldást találni, és a nagypolitika hatást gyakorolna a helyi önkormányzatokra, melyek hatáskörében vannak az óvodák, biztos vagyok benne, hogy legalább 10 évig nem lenne probléma” – mondta. 

A másik problémakör, amiről Jókai beszélni fog, a magyar tanárképzés kérdése. A beiratkozásokkal kapcsolatban egyelőre nem borúlátó az SZMPSZ, mivel nagyjából 3500 beíratott elsősünk van, a szám pedig évek óta nem változik számottevően. Szükség lenne viszont a minőségi pedagógus-továbbképzésre és a pedagógushallgatók főiskolai felvételi rendszerének reformjára. 
Jókai véleménye szerint ugyanis a jelenlegi tanárképzési rendszerben a hallgatói bázis a korábbi évtizedekhez képest felhígult. „Meg kell reformálni a bejutás lehetőségét a pedagógusszakokra, a felvételi rendszert, jelenleg ugyanis ezekre a szakokra bárki bejuthat. Sok negatív visszajelzést kapunk például a gyakorlóiskoláktól is” – magyarázta, hozzátéve: a szlovákiai magyarságnak mint kisebbségnek minőségi iskolákra van szüksége. 

„Ez adja a felvidéki magyarság jövőjét. Bízom benne, hogy ezt a találkozón mindenki meg fogja érteni” – fűzte hozzá azzal, hogy optimistán tekint a párbeszéd elindulására.