Ma dönthetnek Ukrajna uniós tagjelölti státuszáról

A szlovák miniszterelnök csütörtökön reggel az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács (ET) brüsszeli ülésére tartva arról nyilatkozott, a jelenlegi tagállamok szerinte közös álláspontra jutottak abban, hogy megadják Ukrajnának az uniós tagjelölti státuszt. „Ez most a legfontosabb, hiszen Ukrajnában háború dúl” – tette hozzá. Heger arról is beszélt, Ukrajna kulcsfontosságú Szlovákia gazdasági fejlődése és biztonsága szempontjából. „Ezért nagyon erősen támogatjuk az ország tagjelölti státuszát” – tette hozzá. Nem akart azonban találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, Ukrajna reálisan mikor lehet az unió teljes jogú tagja. „Ebben a pillanatban nem fontos, hogy konkrét időpontokat jelöljünk meg” – jelentette ki. A miniszterelnök arra utalt, nagyon gyorsan változik az ukrán tagsággal kapcsolatos helyzet, hiszen a háború kitörése óta eltelt három hónap elég volt arra, hogy az EU vezetői az ország tagjelölti státuszáról tanácskozzanak. „Ez normális esetben évekig tartott volna, most hónapok alatt megtörtént” – tette hozzá.

A kormányfő arról is beszélt, Szlovákia kész segíteni Ukrajnát a csatlakozási folyamat során. Így például az uniós integrációhoz szükséges reformok végrehajtásához és a megfelelő jogi környezet kialakításához nyújtanak támogatást az országnak. „Ezen túl én már mozgósítottam a szlovákiai vállalkozói szektort. Megszólítottuk a munkaadókat, kereskedelmi kamarákat, hogy Szlovákia is be tudjon kapcsolódni az ország újjáépítésébe” – mondta, és hozzátette, a hazai vállalatok ebből profitálhatnak, miközben Ukrajnának is segítenek. Heger szerint ha a háború sújtotta országot sikerül gazdaságilag felemelni, akkor az végső soron a kelet-szlovákiai régiónak is gazdasági lehetőséget és növekedést jelent. „Ha segítünk Ukrajnának, akkor magunknak is segítünk” – jelentette ki.

Ukrajna tagjelölti státuszának témája mellett az uniós vezetők találkozójának napirendjén van a Nyugat-Balkán országainak EU-integrációs folyamata, de az is, hogy Moldova és Grúzia tagjelölti státuszt kapjon-e, vagy sem. Az Európai Bizottság néhány nappal az állam- és kormányfők találkozója előtt egy olyan javaslatot dolgozott ki, amelyben Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszát javasolják, de Grúziáét egyelőre nem. „Mi azon az állásponton vagyunk, hogy Moldova kapja meg a tagjelölti státuszt, hiszen szükségük van rá. Természetesen Grúziának is segíteni szeretnénk abban, hogy mihamarabb az Európai Unióba vezető útra léphessen” – jelentette ki a szlovák miniszterelnök.

A Nyugat-Balkán országainak EU-integrációjáról szólva Heger elmondta, egyedi hozzáállással kell segíteni a kérdéses államokat abban, hogy tovább haladhassanak az unió felé vezető úton, de ezzel együtt is teljesíteniük kell a belépéshez szükséges kritériumokat. „Nem fogunk rövidítéseket, vagy gyorsított eljárásokat alkalmazni, nem visszük lejjebb a lécet” – jelentette ki a kormányfő azzal, hogy az integrációhoz az érintett államoknak pont úgy meg kell adni minden segítséget, mint ahogy annak idején Szlovákia is megkapta azt.

Észak-Macedónia csatlakozását jelenleg Bulgária blokkolja, a két államnak hosszabb ideje nézeteltérése van. Észak-Macedóniával azonos integrációs csomagba tartozik azonban Albánia is, amelynek a belépési folyamata ezáltal szintén megakadt. A szlovák miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette, Pozsonynak az az álláspontja, nem szabad, hogy az integrációs kérdéseket egyes államok kétoldalú viszonyai befolyásolják.

Az uniós tagállamok és a Nyugat-Balkán országainak vezetői Brüsszelben tanácskoznak