Lobbizni csak pontosan, szépen, ahogy a törvény írja

Komoly úriemberek megadják a lobbizás módjátHa a kormány, majd a parlament is rábólint az új normára, pontos nyilvántartás készül az egyes lobbiszervezetekről és a lobbistákról. A központi regiszterben szereplők hivatásos lobbizóknak számítanának, akiknek az interneten kötelességük lenne közzétenni, mikor, melyik politikussal találkoztak, miről tárgyaltak. A korrupcióellenes Transparency International üdvözölte, hogy végre nálunk is egyértelmű szabályok vonatkoznának a lobbizásra, s a közvélemény megtudná, a politikusokon kívül kik befolyásolják az egyes törvények elfogadását, a különböző döntések meghozatalát. Ugyanakkor többen figyelmeztetnek: nem szabad túl bürokratikus rendszert bevezetni. Kétségkívül az új törvény bizonyos papírmunkát, adminisztratív terheket róna a cégekre, vállalkozókra, ám aki ennek ellenére bejegyezteti magát, az egyfajta reklámnak is számít majd, s jelzi: az adott vállalatnak nincs gondja az átláthatósággal.

Fokozatosan kiderülne az is, mely cégek és személyek számítanak komoly lobbizóknak, kik tartják szem előtt a polgárok és a vállalkozók érdekeit, kiknek vannak tiszta szándékaik. Mivel minden nyilvános lesz, végső soron a törvény a lobbi megtisztulását is jelenti, vélik a jogászok. Jelenleg a legismertebb lobbizóknak a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), a szakszervezetek, a különböző kamarák, a gazdák, a közlekedési és egyéb érdekszövetségek, valamint a civil szervezetek – például a Greenpeace, a Transparency International, a Fair Play Szövetség – tartoznak, de gyakran lobbiznak a magáncégek és üzletláncok képviselői is.

A törvény értelmében a politikusok apró figyelmességet kaphatnának, ám nagy ajándékokat, pénzt nem fogadhatnának el a lobbistáktól, s a konferenciaturizmus is tilos lesz. Törvénysértés esetén százezer koronától egymillióig terjedő bírságot lehetne kiszabni.

Amerikában a lobbisták például ügyvédi irodák vagy kereskedelmi cégek alkalmazottai lehetnek. A lobbizó személy meghívhatja a politikust ebédre, ám a költségek nem haladhatják meg az 50 dollárt. Ha a sikeres lobbi eredményeképpen megfelelő döntés születik, vagy az adott érdekcsoport számára kedvező rendeletet, törvényt fogadnak el, utólag, hálából adhatnak pénzt a befolyásolt politikusnak, aki ezt nem tagadja le, hanem hivatalosan ezt is bejegyezteti, s az összeg a pártkasszába vándorol. A hálapénz nem haladhatja meg a 10 ezer dollárt. Szlovákiában ezt nem engedélyeznék, mert azonnal felmerülne a korrupció gyanúja. Ján Hrubala jogász, a törvény egyik kidolgozója nem helyesli, hogy a politikusoknak fizessenek azért, mert józan érvekkel hagyják meggyőzni magukat, azonosulnak valamilyen jó gondolattal, a törvények kidolgozásakor figyelembe veszik a szakmák vagy érdekcsoportok észrevételeit. „Azért váltak politikusokká, mert vannak bizonyos ideáljaik s elképzeléseik az állam irányításáról, amiért fizetést kapnak” – szögezte le Hrubala. A képviselők a kérdésben nem egységesek. Sokan nem örülnének annak, ha törvény születne a lobbizásról. A parlament alkotmányjogi bizottsága tegnap foglalkozott a törvénnyel, s inkább az amerikai megoldást tartanák elfogadhatónak.(sza, h)