Lipšic: abszurd a magyar állampolgársági törvény

Kinevezése után kijelentette, olyan rendőrséget akar, amelyben megbíznak a polgárok. Azt is el akarja érni, hogy a rendőrök jól érezzék magukat a testületnél, a belügy belső ellenőrző szerveinek hatásköreit pedig kibővítené. Három hete áll a tárca élén. Mit lehet ennyi idő alatt elérni azon túl, hogy kinevezte az új rendőrfőkapitányt?

Nem sok mindent. Mindenekelőtt két fontos üzenetet akartam eljuttatni a polgárokhoz. Az első, hogy a rendőrség nem lehet pártatlan, a rendőrségnek mindig a tisztességes emberek oldalán kell állnia. A rendőrségnek apolitikusnak kell lennie, de nem pártatlannak. Ehhez viszont szabad kezet kell adni az egyenruhásoknak. Nem csak a kisebb bűncselekmények tisztázása, de a komoly problémák megoldása miatt is, amelyek gyakran a legmagasabb szintekre is elérnek. Nem lehet szőnyeg alá söpörni a botrányokat, a rendőrség és a minisztérium sem engedhet ebből.

Foglalkoztatják a tárca előző vezetésének botrányai?

Ellenőrzést rendeltem el azoknál az eseteknél, amelyeknél felmerült, hogy a nyomozás során törvényt sértettek, vagy amelyeket nem sikerült lezárni. Ha vége lesz a vizsgálatoknak, nyilatkozom róluk. De nem az elmúlt időszak botrányaira akarok összpontosítani, az embereket a hétköznapi gondok aggasztják, a bűnözés, a korrupció, a szervezett bűnözés.

Malina Hedvig ügye addig fogja foglalkoztatni az embereket, amíg ki nem vizsgálják.

Erre az esetre úgy tekintek, mint egy túlpolitizált botrányra. Mindkét oldalon hibát követtek el. Az MKP képviselői is, akik sajtótájékoztatón nyilatkoztak a történtekről, de Robert Fico miniszterelnök is, aki az előző belügyminiszterrel együtt olyan bizonyítékokról beszélt, amelyek állítólag megkérdőjelezik Malina Hedvig vallomását. Ebben az ügyben is ellenőrzést rendeltem el, de attól tartok, négy év után nagyon nehéz lesz kideríteni az igazságot.

Belenézett már a nyomozati aktákba, például a vizsgálat lezárásáról vagy a vádemelésről szóló határozatokba?

Megkértem a belügyminisztérium illetékes osztályát, vizsgálja meg a rendőrségi eljárást és a bűnvádi eljárást. Sajnálatos, hogy az ügy több éve elakadt az ügyészségen, előre kell lépni. Megengedhetetlen, hogy még évekig ez a botrány foglalkoztassa az embereket. Ha kiderül, hogy a támadás megtörtént, akkor tovább kell keresni a tetteseket, de ilyen hosszú idő után ez rendkívül nehéz lesz. A másik lehetőség, hogy Malina Hedvig kitalálta a támadást, és akkor folytatni kell az ellene indított eljárást. Nem tudom melyik változat igaz, de az biztos, hogy az igazságot már nagyon nehezen lehet kideríteni.

Mikor fejeződhet be a nyomozás?

Nehéz megmondani. Szerintem a vizsgálat már nem fog egyértelmű végeredménnyel lezárulni. Itt tényleg érvényes az, hogy ha az ingen rosszul gomboljuk be az első gombot, akkor az egész ingen rosszul fogjuk gombolni. Ha rossz irányba indul a nyomozás, ha túlpolitizálják, ha hamis tanúvallomást igazoló bizonyítékokról beszélnek a sajtótájékoztatókon, akkor a végeredményt előre meg lehet jósolni. Eltelt négy év, és az ügy még mindig tisztázatlan.

Hasonló volt a helyzet a Daniel Tupý meggyilkolásának ügyében indított nyomozással is?

Nem tudom, hogy ebben az esetben rossz irányba indult-e a rendőrség. Hatalmas volt a nyomás a hozzátartozók és a nyilvánosság részéről az ügy gyors tisztázása érdekében, ami érthető is. Ám emiatt akkor született meg a vádemelési javaslat, amikor nyilvánvaló volt, hogy még nincs elég bizonyíték. Néha egyszerűen be kell ismerni, hogy nem sikerült elég bizonyítékot összegyűjteni, hogy különféle nyomozati verziókkal dolgozik a rendőrség, de még nincs elég bizonyíték.

A kormány programnyilatkozata a szélsőséges csoportok és eszmék elleni harcot is fontosnak tartja. Mennyire erősek a szélsőséges csoportok Szlovákiában?

A kérdés az, hogy van-e az extrémizmusnak táptalaja nálunk, például a romákkal kapcsolatban. Kelet-Szlovákiában, ahol számos roma telep van, a tisztességes emberek úgy érzik, hogy az állam nem védi meg őket, mindennaposak a lopások, rendbontások. Elsődleges feladatunk a rendőrjárőrök számának emelése ezekben a régiókban.

Robet Fico volt miniszterelnök korábban azt mondta, hogy Magyarország exportálja a szélsőséges megnyilvánulásokat Szlovákiába. Ön egyetért ezzel?

Igaz, hogy Szlovákiába gyakran járnak magyarországi szélsőséges szervezetek tagjai, ez egyszerűen tény. Különféle tevékenységet fejtenek ki főleg az ország déli régióiban. Az Európai Unió tagjai vagyunk, a határok nyitottak, tehát nem lehet meggátolni a jelenlétüket. Ebből a szempontból igaza volt Ficónak.

Veszélyt jelent ez Szlovákia számára?

A gond az, hogy gazdasági válság idején nagyobb befolyást szerezhetnek a szélsőséges szervezetek. Úgy gondolom, Magyarország gazdasági helyzetét bizonyos szervezetek arra használhatják ki, hogy eltereljék az emberek figyelmét a problémákról, ilyenkor lép színre az erős nacionalizmus.

A belügyminisztérium a kormány programnyilatkozata szerint a kettős állampolgárságról szóló szlovákiai törvényt úgy módosítaná, hogy kizárja a magyarországi kettős állampolgárságról szóló jogszabály negatív hatásait. Mik ezek a negatív hatások?

Magyarország szokatlan, nem európai törvényt fogadott el, mely alapján az is kaphat állampolgárságot, aki soha nem élt Magyarországon, akinek semmi köze az országhoz. Ilyesmit tett korábban Oroszország Dél-Oszétiával kapcsolatban, vagy Románia Moldáviával kapcsolatban. Viszont Közép-Európában ez felettébb szokatlan. Klasszikus politikai taktika, hogy nacionalizmussal kell elterelni a polgárok figyelmét más, komoly problémákról. A magyar törvényre válaszként elfogadott szlovák törvénymódosítás elsősorban azoknak okoz gondot, akik külföldön éltek, kérvényezték az adott ország állampolgárságát, de így elveszítik a szlovákot. Más a helyzet azokkal, akik Szlovákiában élnek és kérvényezik a magyar állampolgárságot, holott soha nem éltek Magyarországon. Ezt a kérdést meg kell oldani, de javaslataimat nem a sajtóban fogom elmondani, előbb a koalíciós partnerekkel kell egyeztetni.

Az állampolgárságról szóló magyar törvény 2011 januárjában hatályba lép, és lesznek szlovák állampolgárok, akik kérvényezni fogják a magyart. Hogyan akarja kideríteni, kiknek van kettős állampolgárságuk?

Az egyik lehetőség, hogy az Európai Unión belül kialakul egy rendszer, egyfajta kölcsönös bejelentési kötelesség. Tehát ha valaki egy uniós állampolgárnak megadja más ország állampolgárságát, akkor erről tájékoztatnia kell a többi tagállamot. Ez megoldható.

Vegyünk példaként egy idős szlovákiai magyar állampolgárt, aki azért kérvényezné a magyar állampolgárságot, mert egyfajta elégtételnek tartja különböző történelmi sérelmek miatt. Mit mondana neki, miért ne tegye? Miért lenne ez veszélyes Szlovákiára nézve?

Azt mondanám, alapjában véve már néhány éve mindenkinek van kettős állampolgársága. Szabadon utazhat az Európai Unióban, Magyarországot beleértve, ott tanulhat, dolgozhat, semmiben nincs korlátozva. Nem látom okát annak, miért kellene még egy állampolgárság. Felmerül a kérdés, miért fogadta el Budapest ezt a törvényt, ha Szlovákia és Magyarország egyaránt EU-tag. Hiába keresem a jóindulatot ebben.

Tehát érvényes, hogy aki januártól kérvényezi a magyar állampolgárságot, az elveszíti a szlovákot?

A szlovák törvény nem vonatkozik majd azokra, akik huzamosabb ideje Magyarországon élnek.