Létéért küzd a magyar tudomány

„Hadüzenetnek tekinti a kormány, hogy az MTA falain belül sorosista rendezvényre került sor” – mondta Palkovics László innovációért felelős miniszter Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének egy telefonbeszélgetés során. Mindent elmond a mai magyarországi politikai helyzetről, hogy ez egy súlyos érv lehetett az MTA jövőjéről szóló vitában. A tét pedig nem kisebb, mint a magyar tudományfinanszírozás és a Magyar Tudományos Akadémia sorsa volt. Az Index által megszerzett beszélgetés leirata szerint Palkovics nem sokat kertelt: gyakorlatilag nyíltan megmondta Lovásznak, hogy mivel ő a kormány embere, az lesz, amit ő akar, sőt, közvetve még meg is fenyegette a tiltakozó tudósokat, hogy ha netán elérnék is az elmozdítását a miniszteri székből, „nála csak rosszabb jöhet”, mert ő „az Akadémia barátja”.

A sport többet kap

A terv lényege röviden, ami miatt már hónapok óta tiltakoznak a magyar tudományos élet képviselői: a jövőben ugyan megnövelnék az MTA költségvetési forrásait – ez jelenleg 64 milliárd forint, csak viszonyításképpen: a közmédia évente nagyságrendileg 80 milliárd forintból gazdálkodhat, a sportegyesületek TAO-támogatása egy évre 125 milliárd forint lehet –, de ezek felhasználásáról nem a köztestület döntene saját hatáskörben, hanem minden kutatóintézetnek pályáznia kellene a forrásokra és az így elnyert pénzből kéne mindent fizetnie a rezsiköltségen át a kutatók bérétől kezdve a tényleges tudományos tevékenységig. Hogy jelenleg milyen bérek jellemzőek a magyar tudományos életben, arra a Válasz Online összeállításából találhatunk sokkoló adatokat: egy középkorú, már befutottnak számító akadémikus 240 ezer forintos nettó fizetést vihet haza, egy kezdő tudósnak 140 ezer forinttal kell beérnie. Ezek még úgy is elképesztően alacsony számok (ma már egy bolti pénztáros is megkeres ennyit), ha tudjuk, hogy sok tudós azért lektorálással, tanítással, fordítással és egyéb módon kiegészíti a keresetét.

Haszontalan bölcsész

A kormány másik terve szerint a „nem profitot termelő” tudományágak finanszírozását és az alapkutatások támogatását is jelentősen megvágnák. Előbbi nem új keletű gondolat, a rendszerváltás óta több vezető jobb- és baloldali-, vagy éppen liberális politikus – Horn Gyula kormányfő volt közöttük a legismertebb annak idején – tett már a „haszontalan bölcsészettudományokat” gyalázó kijelentéseket.

Távozó tudósok

Most a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – Orbán Viktor egyik közeli szövetségese, akinek nagyon komoly szava van nem csak a gazdaságpolitika, de még a felsőoktatás vagy éppen a tudományos élet alakításában is –, Parragh László mondta az Azonnali.hu hírportálnak, hogy mivel Magyarország „pici”, úgysem versenyezhet az alapkutatásokban a „nagyokkal”, így egyszerűbb, az egészet teljesen felszámolni. Erre mondta ugyanakkor a Népszavában Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének nyugalmazott tagja, hogy „az új gyógyszerek, az új oktatási rendszerek, a mesterséges intelligencia alkalmazása, de akár a középtávú gazdasági prognózisok is csak hosszabb távon hoznak hasznot”. Inotai szerint az MTA több intézete a világ élvonalába tartozik, ha ezeket beszántják, az itt dolgozó tudósok biztosan nem maradnak itthon. Az egész történet legabszurdabb részeként múlt héten fiatal magyar kutatók egy csoportja írt tiltakozó levelet Palkovics Istvánnak – őket az elmúlt években egy kormányzati program keretében csábították haza éppen azt ígérve, hogy megbízható, kiszámítható életpályát garantál a kormány a magyar tudományban dolgozók számára.

Élőlánc az MTA körül

A keddi tüntetésen mintegy kétezren vették körül élőlánccal az MTA épületét. A demonstráción felszólaló Kenesei István nyelvész az MTA Nyelvtudományi Intézetének korábbi igazgatója azt mondta, nem igaz, hogy a magyar tudomány nem működik jól – az MTA-nak minden évben el kell készítenie a beszámolót saját működéséről, és ezt eddig rendre teljes egyetértés mellett fogadta el az Országgyűlés. Ha baj van, ha problémák vannak, akkor jelezzék és üljenek le a megoldásról tárgyalni, de ami most folyik, az a tudomány szétverése – mondta a professzor. A kormányt ismerve ugyanakkor borítékolható, hogy a kormány erőből átviszi elképzeléseit.