Látványos változásokra számíthatnak a 2. nyugdíjpillérben takarékoskodók

Milan Krajniak munkaügyi miniszter második nyugdíjpillérrel kapcsolatos törvénymódosítási javaslata megosztotta a kormánypártokat és az ellenzéket. A parlament által jóváhagyott javaslatra a 76 jelenlevő képviselőből 74 szavazott igennel, többségében a három kormánypárt, az OĽaNO, a Sme rodina és a Za ľudí képviselői, a kormánypártok oldalára álltak azonban Marian Kotleba szélsőjobboldali tömörülésének a képviselői is. A kormányból nemrég kilépett SaS ugyan kész volt megszavazni a módosítást, a képviselői végül azonban kihúzták a kártyáikat a szavazógépből, mivel a kormánykoalíció az egyszeri pénzkivétel megadóztatását is keresztülvitte.

A munkaügyi miniszter szerint a második pillérben takarékoskodók a most elfogadott változásoknak köszönhetően magasabb nyugdíjakra számíthatnak. „A tárcánk által kidolgozott módosításoknak köszönhetően nő a pénzfialtatás hatékonysága, 40 év spórolás után így átlagosan 64 százalékkal nagyobb megtakarítás érhető el” – állítja Krajniak. Csak a magánnyugdíjpénztárak (DSS) egyes díjainak az eltörlése várhatóan tíz százalékkal több megtakarítást hoz a jövőbeli nyugdíjasoknak. Az alapértelmezett befektetési stratégia bevezetése és a kötvények helyett részvényekben történő 40 évnyi megtakarítás további 50 százalékkal több bevételt biztosíthat.

Automatikus beléptetés

Ha egy 40 évesnél fiatalabb munkába áll, a jövő májustól érvényes új szabályok szerint automatikusan bekerül a második pillérbe. A jelenlegi szabályok csak 35 éves korig teszik lehetővé a megtakarítók számára a csatlakozást. A 40 éves korhatár a változó nyugdíjkorhatár alapján fog változni. Az automatikus beléptetés azonban nem jelenti azt, hogy kötelező lesz a második pillérben spórolni. A megtakarítónak lehetősége lesz arra, hogy a csatlakozástól számított két éven belül kilépjen a rendszerből. Évente egyébként átlagosan 48 ezer új megtakarító lép be a második pillérbe.

A második pillérbe automatikusan beléptetett megtakarító a rendszerbe való belépéstől számított 180 napon belül szerződést köthet egy általa választott magánnyugdíjpénztárral. Ha a megtakarító nem köt ilyen szerződést, a nyugdíjtársaságot a Szociális Biztosító jelöli ki számára, a magánnyugdíjpénztárak ábécé sorrendben összeállított listáját véve alapul. A megtakarító ezt követően azonban még mindig megváltoztathatja nyugdíjmegtakarításainak a kezelőjét.

Befektetési stratégia

Az állam az új szabályok alapján jövő májustól alapértelmezett befektetési stratégiát vezet be, a második pillérbe belépők automatikusan ez alapján kezdenek el takarékoskodni. Ez azonban nem lesz kötelező. Mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy elálljon az alapértelmezett stratégiától, de arra is, hogy újra visszatérjen hozzá. Az alapértelmezett befektetési stratégiát azokra az 54 évnél fiatalabbakra is kiterjesztik, akik a garantált kötvényalapba történő 2013-as átlépésük óta nem hoztak saját aktív döntést a nyugdíjmegtakarításukról. Ezzel párhuzamosan pedig a többi ügyfélnek is lehetősége lesz arra, hogy a második pillérbe tartozó befektetéseit az alapértelmezett stratégia alapján fektesse be. „Figyelmeztetni fogjuk ezeket a megtakarítókat, hogy pénzüket túl konzervatívan, vagy épp ellenkezőleg, az életkorukhoz képest túl kockázatos módon fektették be” – tájékoztatott a munkaügyi minisztérium. A magánnyugdíjpénztárak adatai szerint ebbe a csoportba nagyjából 1,1 millió ügyfelük tartozik, akiknek a megtakarított összege 5,6 milliárd euró körül mozog.

Magasabb hozamok

A szakemberek az elmúlt időszakban rendszeresen felhívták a figyelmet arra, hogy a nyugdíjrendszer második pillérében takarékoskodók tetemes része a kötvényekbe befektető alapokban próbálja meg fialtatni a pénzét, ezek azonban az elmúlt időszakban negatív hozamokat produkáltak, vagyis az itt elhelyezett pénz veszített az értékéből. Épp ezért a második nyugdíjpillér résztvevőinek a tömeges áthelyezését javasolták a magasabb hozamú, tőzsdeindexeket követő alapokba. Erre reagált a munkaügyi tárca is, a parlament által most elfogadott szabályok szerint így azoknak az 1968 után születetteknek, vagyis 54 évnél fiatalabbaknak a pénzét, akik jelenleg nem indexkövető alapban takarékoskodnak, jövő júliustól fokozatosan ilyen alapokba helyezik át. Ezeket az ügyfeleket a magánnyugdíjpénztárak 2025 végéig fokozatosan fogják átcsoportosítani az említett alapokba. Mindez nagyjából 567 ezer megtakarítót jelent, több mint hárommilliárd euróval.

Az 54 éves és ennél idősebb, 2013-ban kötvényalapokba átcsoportosított ügyfelek kötelező befizetéseit a magánnyugdíjpénztárak szintén egy indexkövető alapba fogják átutalni, ami az alapértelmezett befektetési stratégiát követi. Több mint 1,7 millió ügyfél 2023. február végéig levelet kap arról, hogy a megtakarításaiból mekkora összeget utalnának át. Ezt azonban az ügyfelek visszautasíthatják.

Adóköteles egyszeri kifizetés

2024. január 1-jétől a második pillérből származó megtakarításokhoz való hozzáférés módja is megváltozik. A nyugdíjkorhatár elérésétől kezdve a megtakarított összeget két részre osztják. Az egyik felét a magánnyugdíjpénztár körülbelül tíz év alatt fizeti ki az ügyfélnek. A megtakarított összeg másik fele időközben tovább gyarapodik a számlán, és ha elfogy a megtakarítás első feléből származó pénz, ezt vehetik igénybe az élethosszig tartó nyugdíj megvásárlására. A pénzt azonban egy összegben is fel lehet venni, ami után azonban az új szabályok szerint már adót kell fizetni. A munkaügyi minisztérium szerint a javasolt kifizetési rendszer várhatóan mintegy 13 százalékkal (az alapértelmezett befektetési stratégia nélkül) vagy 27 százalékkal (az alapértelmezett befektetési stratégiával) növeli a második pillérből 20 év alatt kifizetett nyugdíjak teljes összegét.

Alacsonyabb díjak

A magánnyugdíjpénztáraknak fizetett díjak esetében is változásokra számíthatunk. A nyugdíjalapban levő összeg felértékelődését terhelő díjat a jövő év elejétől eltörlik, és a nyugdíjtársaságok búcsút inthetnek a megtakarítók személyes nyugdíjszámlájának a vezetéséért fizetett díjnak is. A második pillérben megtakarított összeg kezelői azonban magasabb nyugdíjalap-kezelési díjra lesznek jogosultak. Ez a díj a jelenlegi 0,3%-ról jövőre 0,45%-ra emelkedik.

Egyéni betétbiztosítás

A Pravda napilap által közölt összefoglaló szerint bevezetik az egyéni garanciákat is. Ezek célja, hogy a nyugdíjas éveikre spórolók kötvényalapokban elhelyezett pénze a megtakarítási időszak végén ne legyen alacsonyabb, mint amennyit valójában befektettek. Ha a megtakarítási időszak végén az ügyfélnek több pénze van, mint amennyit befizetett, a nyugdíjat ebből a megtakarított összegből fizetik ki. Ha kevesebb pénz van benne, akkor a kifizetést az általa befizetett összeg alapján számítják ki.

A takarékoskodók 55 százaléka kizárólag kötvényalapokban elhelyezett vagyonnal rendelkezik. További 15 százalékuk legalább részben ilyen alapokban tartja a megtakarításait, amit más, nem garantált nyugdíjalappal kombinál. E megtakarítók vagyona tavaly átlagosan 1,3 százalékot vesztett az értékéből, míg a többi, nem garantált, ám nagyobb hozamot biztosító alapban levő megtakarítások értéke átlagosan 16,8 százalékkal nőtt az előző naptári évben. A legjobban teljesítő indexkövető nyugdíjalapok 27,8 százalékos hozamot is biztosítottak.

Befagyasztott hozzájárulások

A második nyugdíjpillérben takarékoskodókat egy korábbi, a Sme rodina képviselője, Petra Hajšelová által benyújtott és a parlament által elfogadott javaslat is érint. Ez utóbbi az első nyugdíjpillérre vonatkozó módosítástervezetben szerepel. Az eredeti tervek szerint a második nyugdíjpillérhez való hozzájárulás mértéke a jövő évtől 5,5-ről 5,75 százalékra, 2024-ben pedig 6 százalékra emelkedett volna. Hajšelová módosító javaslatának az elfogadása miatt azonban ebből nem lesz semmi. Az 5,5 százalékos kulcsot jövőre és 2024-ben is fenntartják. Jozef Mihál, az SaS volt munkaügyi minisztere kiszámolta, hogy ez mit jelent a második pillérben takarékoskodók számára. Ha például valaki bruttó 600 eurót keres, az említett kulcs befagyasztása következtében 2023 és 2026 között összesen 90 eurót veszít. Ha valaki bruttó 1000 eurót keres, a négy év alatt összesen 150 eurót, ha pedig bruttó 1800 eurót keres, akkor 270 eurót veszít. (mi, TASR, pravda.sk)