Lassú az oltási tempó

Az egyes régiók közötti eltérések az oltás terén is megmutatkoznak – míg a Gölnicbányai járásban egyetlen ember se várakozik az első oltásra, addig a Dunaszerdahelyi járásban 4766 személy regisztrált a Pfizer vagy a Moderna első adagjára. Országosan ennél csak a Zsolnai járásban magasabb az érdeklődés. A Nyitrai járásban szintén több tízezren várnak a sorukra – a 2. adagra több mint 36 ezer személy regisztrált, 23 ezren még az AstraZenecát kapják. Keletre haladva azonban csökkenő tendenciát mutat a jelentkezők száma – a Rozsnyói járásban csak 14-en kérvényezték az első vakcinát, az AstraZeneca 2. adagjára 58 főt tartanak számon. A Pozsonyi kerület egyértelműen vezet az elektronikus váróteremben tartózkodók számát tekintve. Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter a múlt héten úgy nyilatkozott, az oltás tempóját a körzeti orvosok bevonása gyorsíthatja fel. Hozzátette azt is, a gyakorlat azt mutatja, sokan a mobil oltóegységekre várnak, tehát arra, hogy házhoz menjen a vakcina. A tárcavezető szerint hamarosan felszabadulnak a mobil oltócsapatok, amelyek jelenleg a szociális otthonokban teszik a dolgukat.

Eközben döcög az oltási rendszer, számos bejelentés érkezett, hogy nem kaptak időpontot a második oltásra. Veronika Bauch, az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) lapunk érdeklődésére megerősítette, ilyen esetben a Call Centrum munkatársaihoz kell fordulni. „A regisztrációt nem lehet megszüntetni az oltás 2. időpontja előtt, és továbbra is érvényes, hogy a második adagot ugyanabban a járásban adják, amelyben az elsőt” – tájékoztatta lapunkat a szóvivő.

Felmérés

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) a koronavírus-járvány kirobbanása óta folyamatosan figyelemmel kíséri a közhangulatot. Az MNFORCE és a Seesame közvélemény-kutató ügynökségekkel együttműködve kilencedik alkalommal hajtották végre a „Hogy vagy, Szlovákia?” (Ako sa máte, Slovensko?) nevű felmérést, melyben az emberek óvintézkedésekhez, illetve az oltáshoz való hozzáállására voltak kíváncsiak. A márciusi mérésekhez viszonyítva hazánkban stagnál azok száma, akik hajlandóak igényelni a koronavírus elleni védőoltást. A megkérdezettek 25,4 százaléka kapta meg az oltást, 23,3 százalék pedig tervezi, hogy beoltatja magát – többségüket eddig az tartotta vissza, hogy nem lehetett szabadon kiválasztani, melyik vakcinát részesítik előnyben. A válaszadók háromnegyede úgy véli, a beoltottakra enyhébb korlátozásoknak kellene vonatkozniuk.

Robert Klobucký, az SAV Szociológiai Intézetének az elemzője szerint a szelektív enyhébb intézkedések hozzájárulhatnának az oltási kedv növekedéséhez. A megkérdezettek 46,3%-a egyetért azzal, hogy a beoltott személyekre kevésbé szigorú korlátozások vonatkozzanak. „Annak ellenére, hogy emelkedik a beoltottak száma, illetve a vakcina szélesebb skálája válik elérhetővé, az oltási kedv stagnál. Úgy tűnik, az oltási hajlandóság növekedése ellen szól a javuló járványhelyzet és az ebből következő visszaszoruló félelem a betegséggel szemben” – fogalmazott Klobucký. A felmérés eredményei azt mutatják, elsősorban azok igényelnék a vakcinát, akik veszélyeztetve érzik magukat a vírus által, továbbá arra is fény derült, a férfiak hajlamosabbak bevállalni a vakcinát. Egyenes arányosságra hívják fel a figyelmet a kutatók a végzettségi szint és az oltási hajlandóság között – a felsőfokú végzettséggel rendelkező válaszadók 70,6 százaléka már igényelte, vagy pedig a közeljövőben igényelni fogja az oltást.

Utolsó a régióban

A szakértők szerint a közösségi immunitás eléréséhez a 60%-os beoltottsági arány elérésére van szükség. Szlovákia viszonylag lassú tempóban zárkózik fel a környező országokhoz az oltás terén – jelenleg a 74. helyen szerepel a világranglistán. Magyarország 50 hellyel vezet Szlovákia előtt, a keleti vakcináknak köszönhetően jelenleg az élmezőnybe tartozik. Míg hazánkban az első adag vakcinát mindössze az emberek 31,65%-a kapta meg, addig a magyarok több mint fele (53,58%-a) már átesett az első oltáson. A visegrádi országok közül mindenki megelőzi Szlovákiát, még Csehország is, mely jelenleg a 67. helyen szerepel. Az adatokat az Oxfordi Egyetem közreműködésével az Our World in Data interaktív térképen teszik közzé.

Az egészségügyi minisztérium intenzív oltást népszerűsítő kampányt folytat a médiában, a közösségi portálokon. Ennek keretében május elején elindított egy kezdeményezést, melynek célja a 70 éven felüliek oltásának felgyorsítása volt. A nyugdíjasok kísérői szintén kérelmezhetik az oltást. Úgy tűnik, sokan éltek ezzel a lehetőséggel, 15 284 személyt oltottak be a kampány keretén belül, és további 7594 pár regisztrált a váróterembe.

Bátrabb nyitás

Május közepén, több mint 14 hónappal az első óvintézkedések bevezetését követően a válaszadók közel fele gondolta úgy, hogy két éven belül Szlovákiában az élet visszatér a normális kerékvágásba. A „soha nem lesz olyan, mint azelőtt” válaszlehetőséget általában nők és az idősebb korosztály képviselői jelölték. A kutatás készítői rákérdeztek arra is, mennyire óvatosan térnek vissza az emberek a fertőzés szempontjából kockázatos tevékenységekhez. Az összehasonlításból megállapítható, hogy bár mai szemmel nézve a tavalyi első hullám enyhébb volt, a korlátozásokat hasonló tempóban oldották fel tavaly májusban, mint idén. Az óvintézkedések betartására viszont most egyre kevésbé figyelnek oda az emberek. Tavaly ilyenkor sokkal óvatosabb magatartás volt a jellemző, például a megkérdezettek kétharmada ekkor úgy nyilatkozott, barátjának nem javasolná, hogy repülőgéppel utazzon nyaralni. Ez az arány idén 37,4%-ra csökkent. 
Hasonló elmozdulást észleltek a mozilátogatás terén is – idén már a válaszadók negyede tartja jó ötletnek a mozizást. Megfontoltabb tanácsokat adnak azok, akik be vannak oltva. A másik oldalon sokkal lazábban állnak a korlátozásokhoz azok, akik nem érzik magukat fenyegetve a vírus által, illetve azok csoportja, akik nem tervezik beoltatni magukat.