Lassan véget ér az alapozás éve

„A hivatal belső megreformálásával kezdtük a munkát, ugyanis számos hiányosságot tapasztaltunk.” Vas Gyula felvételeJanuár harmadikán lesz egy éve, hogy letette a hivatali esküt. Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket azóta sikerült megvalósítania?

Mindig is azt hangsúlyoztam, hogy az első év az alapozás, amelyre a jövőt építhetjük. Az alpolgármesterekkel közösen a hivatal belső megreformálásával kezdtük a munkát, ugyanis számos hiányosságot tapasztaltunk. Csak egy példát említenék: több határozatot olyan törvényekre hivatkozva adott ki a hivatal, amelyek már évekkel ezelőtt érvényüket vesztették. Nem szerettünk volna azonban nagy „söprést” végezni az alkalmazottak körében, ezért mindenkinek lehetőséget adtunk a bizonyításra, a fejlődésre: kifejezetten ösztönöztük őket a továbbképzéseken való részvételre. Megdöbbenve tapasztaltuk azt is, hogy mennyire elavult a hivatal informatikai rendszere, ezért rögtön belekezdtünk a számítógéppark korszerűsítésébe, ami azonban az anyagi lehetőségek miatt csak fokozatosan valósítható meg. Ugyancsak azonnali feladatként meg kellett gyorsítani az ISPA programmal kapcsolatos ügyintézést, mert hivatalba lépésemkor a rosszul előkészített dokumentáció miatt annak is megvolt a reális esélye, hogy lemaradunk az EU-s hitelről. Ami annál is kellemetlenebbül érintette volna a várost, mivel a régi szennyvíztisztító működési engedélye lejárt. Szerencsére sikerült eltávolítani a hiányosságokat, amiben nagy szerepe volt Finta Adrianna projektmenedzsernek, és november elején már megkezdődött az új víztisztító építése. Sikerként könyvelem el azt is, hogy a megbízatási időszak kezdetén sikerül átstrukturalizálni a hiteleinket, így a város éves szinten kétmillió koronát takarít meg. A pénzt a nyugdíjasok támogatására fordítottuk, mégpedig úgy, hogy számukra alanyi jogon felére csökkentettük a szemétdíjat.

Az év folyamán komoly szervezési változások is voltak a városi hivatalban. Miért volt szükség új főosztályok létrehozására?

Az öt főosztály – pénzügyi, gazdasági, szociális, kommunális és oktatási – kialakításával azt szerettük volna elérni, hogy csökkenjen a vezető beosztású egyének száma, és növekedjen a végrehajtó apparátus. A főosztály-vezetői posztokra versenypályázatot írtunk ki, és csak egy esetben, a szociális osztályéban nyerte el a posztot a régi vezető. Az új emberek friss lendületet adtak az osztályok működésének. A jogkörök átruházása miatt néhány új részleget – például építésügyi hivatalt – is létre kellett hozni, ezzel együtt nem növekedett az alkalmazottak száma. Igyekeztünk viszont megerősíteni azokat a részlegeket, amelyek a pénzbehajtással foglalkoznak. Megdöbbenve tapasztaltuk ugyanis, hogy az elmúlt években a városnak több mint 100 millió koronát meghaladó kinnlevősége halmozódott fel. Ezt semmiképpen nem akartuk növelni, ezért szigorítottuk a bérleti szerződések teljesítésének ellenőrzését, a szemétdíjak behajtását stb. Mindennek köszönhetően hosszú idő után ez volt az első év, amikor csökkent a kinnlevőségek nagysága. Megemlíteném, hogy egy alkalmazottat a pályázatok figyelésével bíztunk meg. Sőt, januártól új bérezési rendszert vezetünk be, a jutalmazás egyik fő kritériuma az lesz, hogy mennyi idegen forrással tudják az egyes osztályok gyarapítani a városkasszát, vagyis mennyi pályázati pénzt tudnak megszerezni. Jó példaként említeném, hogy az iskolák állagának megőrzésére az idén több mint 20 millió koronát sikerült pályázatokon elnyerni.

A város vezetésének azonban néhány, az érintettek által negatívan értékelt döntést is meg kellett hoznia.

Igen, ilyen egyebek között az úgynevezett ponyvagarázsok felszámolása, az építkezési engedélyek kiadásának szigorítása, főleg ami a hozzáépítéseket illeti. Az Erzsébet-szigetre vonatkozólag új építési koncepciót dolgoztunk ki, mert nyílt titok, hogy az utóbbi években mennyire elszaporodtak a fekete építkezések. A ponyvagarázsok felszámolására azért van szükség, mert Komáromban parkolóhelyek szempontjából elég rossz a helyzet. Ezek a garázsok pedig több mint egy autóhelynyi teret elfoglalnak. Hosszú távú megoldásként kizárólag parkolóházak építése jöhet számításba, bár azt is tudjuk, hogy az autósok nem szívesen parkolnak több száz méterre a lakóhelyüktől.

Időről időre felmerülő probléma a hulladék elszállítása. Nincs annál visszataszítóbb látvány, mint a kukák környékén tornyosuló szemét. Úgy tűnik, ezen a téren még az új vezetőségnek sem sikerült változást elérnie.

Mi sem vagyunk elégedettek a hulladékszállítással megbízott céggel, de vele még az előző városvezetés kötött szerződést. Ráadásul olyan kitétel köt hozzá, hogy mindaddig ez a cég végzik ezt a szolgáltatást, amíg egy sikeres versenypályázaton nem hirdetünk más nyertest. Ezért nem is lehet csodálkozni azon, hogy már több versenypályázatot megtámadott, mindig valami formai hibára hivatkozva. Jelenleg is folyik egy versenytárgyalás, bízom benne, hogy végre sikerül olcsóbb és jobb szolgáltatót találnunk. Ugyanakkor meg kell mondanom azt is, hogy a lakosság részéről is felelősségteljesebb hozzáállásra lenne szükség. Nemrégiben már olyan matricákat helyeztünk el a kukákon, amely arra szólítja fel a polgárokat, hogy csukják le a fedelüket. Az erős szél ugyanis széthordja belőlük a szemetet. Már olyan megoldáson is gondolkodunk, hogy zárható fedelű kukákat helyeznénk szét, és csak az ott lakók tudnák nyitni-csukni. Sajnos, nagyon sok a guberáló a városban, és ők bizony nemigen törődnek azzal, hogy a konténerek körül szétszórják a szemetet. A közhasznú munkásokkal igyekszünk rendet rakatni a szeméttárolók környékén is, de, még egyszer hangsúlyoznám, a lakosságnak is figyelmeztetnie kellene azokat, akik szétdobálják a szemetet vagy nem csukják a konténerek tetejét.

Ugyancsak érzékeny kérdés a temető ügye, amelynek egyes részei inkább egy szeméttelepre hasonlítanak, mint nyughelyre. Az utóbbi hónapokban az egyházak vezetői intenzív tárgyalásokat folytattak a város irányítóival arról, hogy Komárom vállalja a temető gondozását. Született már megállapodás?

Sajnos, rossz hírt kell közölnöm a polgárokkal: az ígéretes tárgyalások ellenére a katolikus egyház egy temetkezési vállalkozóval kötött szerződést. Ezzel tulajdonképpen a temető két kisebb tulajdonosa, a református és az evangélikus egyház vezetői is sarokba lettek szorítva, mert a város csak egészében tudta volna vállalni a temető gondozását. Emellett elvégeztük volna a sírkert teljes feltérképezését, hogy még véletlenül se fordulhassanak elő egymásra temetések, és a városi rendőrök bevonásával biztosítottuk volna állandó őrzését is. Jó szándékunkat bizonyítja, hogy ősszel mintegy 300 ezer koronát fordítottunk a temető területén felhalmozódott szemét elszállítására. Rendkívül sajnálom, hogy így alakultak a dolgok, de a város ezentúl nem vállalhat felelősséget mindazért, ami a temetőben történik.

Komáromban visszatérő probléma a nem fizető bérlők kérdése. Nemrégiben a város vezetése radikális lépésre szánta el magát, valamennyi lakbérhátralékos bérlő felmondást kapott. Mi a következő lépés?

Egy ilyen felmondásnak csak akkor van valóban súlya, ha van hová kiköltöztetni a nem fizetőket. A város nemrég megvásárolta a volt járási építőipari vállalat irodaházát, ahol 70 szükséglakást alakítunk ki. Reményeink szerint szeptemberre elkészülünk az átalakítással, és akkor megkezdődhetnek a kiköltöztetések. A megüresedett lakások a város eladja, és a befolyó pénzből további szociális lakásokat építenénk. Természetesen még mindig arra biztatjuk a bérlőket, hogy vásárolják meg lakásukat: ebben az esetben még a felhalmozódott tartozások büntetőkamatait is elengedjük. Számtalan példa van arra is, hogy a felszólítások kézhezvétele után az érintettek végre igyekeznek rendezni adósságaikat. Számukra részletfizetési lehetőséget is felkínálunk.

A megbízatási időszak második évében mely feladatok élveznek elsőbbséget?

Elsőként az előbbiekben említett szociális lakások kialakítását említeném. Jómagam is többször elmondtam már, hogy a városnak nem az a feladata, hogy munkahelyeket teremtsen, viszont olyan feltételeket kell biztosítania, ami vonzó a befektetők, a munkáltatók részére. A másik prioritásunk tehát egy ipari park létesítése. Itt a fő problémát az jelenti, hogy a városnak nincs olyan összefüggő szabad területe, amelyet erre a célra fel tudna kínálni. Remélem azonban, hogy hamarosan megtaláljuk a megoldást. Jövőre mindenképpen ki szeretnénk alakítani egy kamionparkolót és egy körforgalmi csomópontot, mégpedig az Erzsébet-sziget Pozsonyi úti felhajtójánál.

Választási programjában egyetemet és új hidat ígért a komáromiaknak. Egyetemünk már biztosan lesz. Reménykedve várjuk a hidat is.

Ami az egyetemet illeti, a város teljesítette a reá háruló feladatokat, megvásárolta a várat, és felajánlotta azt az új intézmény rendelkezésére. A hidat alulról jövő kezdeményezésként szeretnénk megépíteni. Figyelembe véve a reális lehetőségeket, a vasúti híd kibővítése látszik a legkézenfekvőbb megoldásnak. Amit aztán hosszú távon reményeink szerint követ egy, Izsa alatt megépítendő nagy Duna-híd is, de számunkra fontos, hogy ne 2015-ben vagy még később készüljön el a híd, hanem sokkal korábban. Szorosan együttműködünk Dél-Komárom vezetésével, közösen pályázatokat nyújtunk be, hogy előteremtsük az építési tervek elkészítéséhez szükséges pénzeket. Folyik tehát a kevésbé látványos, de nagyon fontos háttérmunka. Ezt követheti majd a két ország kormányának megállapodása. Ha a választási ciklus végéig eljutnánk eddig a pontig, azt sikerként könyvelhetnénk el.