Lancz Attila a Boldoghy Olivér elleni szlovák eljárás jogi következményeiről

"Ez a hatályos szlovákiai jogrendből következik" - jegyezte meg a jogász.

Rámutatott: a helyzetet legegyszerűbben azzal lehet orvosolni, hogy az illető - immár külföldi állampolgárként  - az európai uniós szabályoknak megfelelően bejegyezteti állandó lakhelyét. EU-állampolgárként nem kell tartózkodási engedélyt kérni.

"Mindez akár másnap is megtehető, s ilyen esetben az illető helyzetében gyakorlatilag szinte semmi sem változik, az élet az érintett számára nem nehezedik meg " - fejtette ki Lancz Attila.

Elmondta, hogy az állampolgársághoz kötött személyi iratokat - személyazonossági igazolvány és útlevél - bevonják, illetve azokat le kell adni. Ugyanakkor az olyan igazolványokat - mint például a vezetői jogosítvány, az egészségügyi és a társadalombiztosítási kártya - az állampolgárságban történt változás nem érinti. Nyilvánvaló azonban, hogy ezeknél is be kell jelenteni a változást az adott helyeken.   

A szlovák állampolgárság elveszítésével viszont bizonyos politikai jogok módosulnak. Ezen a téren a legfőbb változás az, hogy az állampolgárságát elvesztő személy a parlamenti választásokon nem választhat és nem is választható.

Abban az esetben, ha valaki nem kéri állandó lakhelyének bejegyzését, akkor nyilvánvalóan "a gyakorlatban megnehezedik" mindennapi élete.

"Kiutasítás az országból az állandó lakhely bejelentésének elmulasztása miatt ugyan nem fenyegeti, de az illetőnek lényegében idegenrendészetinek nevezhető problémái lesznek" - tette hozzá a jogász. Magyarázatként Lancz Attila elmondta: miután az illetőnek nem lesz állandó szlovákiai lakhelye, problémái lesznek olyan helyeken - például az önkormányzati választásokon vagy a postán - , ahol esetenként kérik az állandó lakcímet.

Ugyanakkor, ha a hatóságok úgy ítélik meg, hogy az illető közrendészeti, közegészségügyi vagy állambiztonsági kockázatot jelent, akkor kiutasíthatják az országból. "Ezt nyilván szélsőséges esetnek lehet tekinteni" - vélekedett a jogász. A kiutasítás célországaként három eset van megjelölve: származási ország, tranzitország vagy olyan ország, amely hajlandó befogadni az illetőt. "A szlovákiai magyarok esetében természetesen csak az utóbbi két célország jöhet szóba" - magyarázta Lancz Attila.