Küszöbön a „szlovák megújhodás”

A mozgalomról már többször felröppent, hogy a politika útjára lépnek, és mint arról beszámoltunk, ezt most meg is teszik – elkezdték gyűjteni az aláírásokat pártként való bejegyzésükhöz.  Az SHO 2004-ben alakult, mindezidáig polgári társulásként működött, a kezdetek óta a szlovák szélsőjobbos radikális csoportosulások közt tartják számon. Bár ideológiailag nem különbözik például a Szlovák Testvériségtől, vagy Kotleba pártjától, sokkal mérsékeltebb módszerekkel igyekeznek kommunikálni. Róbert Švec, a társaság vezetője korábbi interjúi egyikében úgy nyilatkozott, malomkövek közt érzik magukat. Míg a társadalom nagy része szélsőségesként tekint rájuk, addig a radikálisok mérsékeltnek, szinte már liberálisnak nevezik őket.  Švec tudatosan óvja ezt az arculatot, és bár korábban nem idegenkedett az egyértelműen szélsőjobb, uszító jellegű véleményektől, az utóbbi években megpróbált finomítani szótárán. A mozgalom nagy, több mint 40 ezres táborral bíró Facebook-oldalát böngészve kitűnik, az SHO a militáns szélsőségtől az „értelmiségi” radikalizmus felé próbált elmozdulni. Vezetőjük komolyságát hangoztatva most már szinte görcsösen ragaszkodik az öltönyhöz és nyakkendőhöz, amikor „reprezentál”, még a legnagyobb melegben tartott tüntetéseken sem veszi le. Imidzsfotóin is megfontolt, fiatal, komolyan vehető vezetőként próbál feltűnni. Míg a mozgalom korábban gyakran hangoztatta agresszív roma- és magyarellenes nézeteit, az utóbbi időben átnyergeltek az EU- és bevándorlásellenességre. Emellett – arculatépítésként – elsősorban a hazafiasságra nevelés fontosságát hangoztatják, és PR-akciókként rászoruló családoknak vásárolnak ételt. A mozgalom a nyilvánosság előtt igyekszik távolságot tartani Marian Kotlebától, Švec olykor bírálja is őt, mondván, elutasítja a kocsmapolitikát és a gerillakampányokat. A két vezető ki nem állhatja egymást, ellentétük pedig nem új keletű. Švec a kétezres évek második felében többször összetűzésbe került a Kotleba vezette Szlovák Testvériséggel, mert megpróbálta őket távol tartani az SHO akcióitól. A felszín alatt azonban Kotleba és Švec mozgalma sokkal közelebb áll egymáshoz a látszatnál. Švec a holokausztot ugyan nem tagadja, ám élteti a Tiso-féle fasiszta bábállamot, és nem okoz neki gondot Marián Magáttal, a hírhedt antiszemita szélsőségessel mutatkozni, aki a sokatmondó 88-as számmal (a neonáci szimbolikában a két nyolcas a „Heil Hitler” köszöntést jelenti) szerepelt Kotlebáék választási listáján. De vannak más ellentmondások is: Švec például azt állítja, hogy mozgalma nem szimpatizál sem a Nyugattal, sem Oroszországgal, és kizárólag a szlovák hazafiasság erősítése a célja. Ennek ellenére az SHO alelnöke, Pavol Privalinec a legnagyobb, szlovák–orosz barátságot és Vlagyimir Putyin orosz elnököt éltető, propagandista Facebook-oldal adminisztrátora. Az oldalon nem spórol az idegengyűlölő és antiszemita posztokkal sem.  A mozgalomnak egyébként éles magyarellenes kirohanásai is voltak. 2011-ben matricaháborút indítottak a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom ellen Szlovákia déli járásaiban. Švec akkor provokációnak nevezte a KDSZ kétnyelvűséget követelő matricakampányát, és azt ígérte, minden magyar matricát két SHO-s matricával fognak ellensúlyozni. Kisebb botrányt kavart 2012-ben az az eset is, mikor a megújhodók két tagja játékfegyverekkel pózolt egy mobilszolgáltató dél-szlovákiai boltja előtt. Azt állították, a kép Komáromban készült, és megtanították az ott dolgozókat, hogy kizárólag szlovákul szolgálják ki az ügyfeleket. Később kiderült, a kép csak provokáció volt, soha nem jártak a boltban. Legutóbb 2015-ben láttatták magukat, mikor részt vettek a párkányi Štúr-szobor alapkőletételén, itt Róbert Švec éles hangú beszédet is mondott.  Azt egyelőre nem tudni, vajon az SHO valóban Kotlebáék babérjaira törhet-e. A megújhodók politikai esélyeiről a szakértők véleménye is megoszlik. Az aktuality.sk-nak Radovan Bránik elemző azt mondta, van az a választói réteg, akiket Švecék megcélozhatnak, Tomáš Nociar politológus azonban nem ad nekik sok esélyt. Róbert Švecnek ugyanakkor van már tapasztalata a választásokkal és a kampányolással. Korábban kétszer is megpróbálta megszerezni Nyitra, a mozgalom központjának polgármesteri székét. 2010-ben azonban csak 400 szavazatot szerzett, 2014-ben pedig ugyan ezerrel többet, de így is csak a negyedik helyen végzett.