Kudarccal végződtek Heger gazdagok megadóztatásával kapcsolatos intézkedései

A parlamenti képviselők nem sokkal a választás előtt úgy döntöttek, hogy az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok (az úgynevezett CFC-szabályok) magánszemélyekre vonatkozó passzusait, amelyeket tavaly vezettek be, idén augusztustól kiveszik a törvénykönyvből. Az ellenőrzött külföldi társaságok (angolul controlled foreign company, röviden CFC) körébe tartoznak az offshore cégek is. A szigorú szabályozás indoka pedig az, hogy a költségvetési bevételekre ezek negatív hatással vannak, mivel számos vállalat a magas adómértéket alkalmazó országban működő anyavállalatából jövedelmei jelentős részét az általa ellenőrzött külföldi leányvállalatba csatornázza át, amely rendszerint egy adóparadicsomban működik.

Nem csoda, hogy a pénzügyminisztérium negatívan ítélte meg a parlamenti képviselők által végrehajtott jogszabályi változásokat. „A magánszemélyek határokon átnyúló jövedelmeinek a megadóztatására vonatkozó CFC-szabályok törlése a jövedelemadóról szóló törvényből gyengíti a magánszemélyek agresszív adótervezése elleni küzdelmet” – mondta Michaela Lovásová, a pénzügyminisztérium szóvivője.

Az augusztusban elfogadott parlamenti javaslat részeként az állam visszatéríti a pénzt azoknak a személyeknek, akik már befizették az adót ezen szabályok alapján. Az adóhivatal közölte, hogy csupán három személyről van szó, akiknek összesen 88 ezer eurót adnak vissza. Az adótanácsadók ebben nem látnak semmi kivetnivalót. „Az eredeti törvény rendelkezései nem voltak egyértelműek. Az adó-visszatérítés az ilyen adófizetők számára így a jogbiztonság miatt teljesen indokolt” – állítja Branislav Kováč, a Szlovákiai Adótanácsadók Kamarájának (SKDP) az alelnöke.

Két évvel ezelőtt az állam eredeti szándéka az volt, hogy felkutassa a szlovákiai jogszabályokat kijátszó, adóparadicsomokon keresztül üzletelő cégek mögött megbúvó magánszemélyeket, felderítve az adóelkerüléseket. Nem világos azonban, hogy pár hónap alatt milyen eredményre jutott. „Az ilyen típusú adóelkerülések felderítése sok időt vesz igénybe” – véli Andrej Leontiev, a Taylor Wessing ügyvédi iroda partnere, aki szerint a CFC-szabályok eltörlése épp ezért negatívan értékelhető, mivel nem biztosítottak elegendő időt az új szabályok tesztelésére.

Jogsértő szabályok

Annak a nyomon követése, hogy ki és milyen módon forgatja a pénzét az adóparadicsomokon keresztül, bonyolult feladatnak számít, a jó törvényi háttér ezért kulcsfontosságú. A szlovákiai adótanácsadók üdvözlik az úgynevezett CFC-szabályok eltörlését a magánszemélyek esetében. Elismerik ugyan, hogy ezek jogos célt szolgáltak, szerintük azonban súlyos hiányosságokat tartalmaztak. Ez utóbbiak miatt nem működött a rendszer, ráadásul a szabályok egy része nem volt összeegyeztethető az alapvető szabadságjogokkal. „A legfontosabb kifogás az volt, hogy egyes rendelkezései összeegyeztethetetlenek a szlovák alkotmánnyal, sérthették többek között a jogbiztonság elvét és az önkényes megkülönböztetés tilalmát” – tette hozzá az SKDP alelnöke. Szerinte a korábban hatályos szabályok ráadásul még az adótanácsadók számára is érthetetlenek voltak.

Hiányzott az elemzés

Az uniós irányelvek nem írják elő Szlovákiának, hogy a magánszemélyekre vonatkozó CFC-szabályokat vezessen be. Ilyen kötelezettség csak a jogi személyekre vonatkozik, amit a szlovák törvényekbe már korábban beépítettek. „A természetes személyekre vonatkozó szabály bevezetése szlovák kezdeményezés volt, és nagyon rövid időt szántak az előkészítésére” – fűzi hozzá Silvia Hallová, a Grant Thornton tanácsadó társaság partnere, hozzátéve, hogy a nyilvános véleményezésről is megfeledkeztek. „A módosítás kudarca a nem egyértelmű megfogalmazásban és a problémás végrehajtásban rejlett, ami a külföldi jövedelmek kettős adóztatásához és hatalmas adóterhekhez vezetett” – mondta Hallová.

Hiányzott az alapos elemzés arról is, hogy a magánszemélyek megadóztatása milyen bevételt jelentene az állami költségvetés számára. „Ha ez nem jelentős, akkor kérdéses, hogy egy ilyen jogszabálynak van-e értelme az állam számára, hiszen így csak a tehetős adófizetők elvándorlását segíti elő. Utóbbiaknak ugyanis megvan a lehetőségük arra, hogy ilyen változások esetén elhagyják az országot” – figyelmeztet a Grant Thornton partnere.

„Régóta fennálló probléma, hogy a tulajdonosok kiléte gyakran rejtve marad, ahogyan a pénzügyi tranzakcióik is. A Szlovákiából adóparadicsomokba irányuló pénzátutalások elleni küzdelem ezért olyan terület, amelyet nem lehet nemzeti szinten kezelni. Nemzetközi együttműködésre van szükség” – tette hozzá a pénzügyminisztérium szóvivője, aki felsorolta azokat az intézkedéseket is, amelyek segíthetnek az adóelkerülés elleni küzdelemben. „Szlovákia csatlakozott az ezzel kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekhez, és fokozatosan beépítette az egyes intézkedéseket a hazai jogszabályokba. Az ATAD (adóelkerülés elleni uniós irányelv) szabályait teljes mértékben átültettük a szlovák jogrendszerbe” – mondta el a szóvivő. Az információcserére vonatkozó jogszabályokat is elfogadták, amelyek lehetővé teszik az adóügyi szempontból fontos információk automatikus beszerzését mintegy 100 országból. „Az uniós kezdeményezéseket követve Szlovákia is bevezette a hazai törvénykezésbe azoknak az országoknak a listáját, amelyeket a profitáthelyezés szempontjából kockázatmentesnek tartunk. Azokra az államokra, amelyek nem szerepelnek ezen a listán, olyan ellenintézkedéseket alkalmazunk, mint például a 35 százalékos megemelt adókulcs” – magyarázza Lovásová.

Pénzügyi titoktartás

A 2022-es pénzügyi titoktartási index szerint 21 és 32 billió dollár közötti összeget rejthettek el az adóparadicsomokban. Az index szerzői arra is rámutatnak, hogy egyes európai országok, például Görögország, Olaszország és Portugália gazdasági problémáit részben az évtizedek óta tartó adóelkerülés és az offshore-rendszereken keresztül történő kifosztásuk okozta. Petr Janský közgazdász a transparency.cz portálnak elmondta, saját kutatásai szerint a nagy multinacionális vállalatok külföldi nyereségének nagyjából a 30 százalékát adóparadicsomokba mentették.

„A gazdagok a globális vagyon körülbelül 8 százalékát rejtik el adóparadicsomokban. A gazdagsággal együtt ugyanis nő annak a valószínűsége, hogy a vagyont adóparadicsomokban rejtegetjük” – magyarázza Janský. Leggyakrabban a multinacionális vállalatok, vállalkozók, szervezett bűnözői és terrorista csoportok vagy a vagyonukat rejtegető politikusok használják ezt a rendszert. A legjobb betekintést az adóparadicsomok működésébe a hatalmas adatszivárgások nyújtják.

Az európai jog a pénzmosás elleni irányelveken keresztül előírja, hogy a tagállamok összegyűjtsék és kiválasztott személyek számára hozzáférhetővé tegyék a joghatóságuk alatt letelepedett társaságok végfelhasználóit. Az Európai Unió Bírósága (EUB) azonban 2022 végén közzétett egy ítéletet, amely szerint a vállalatok tényleges tulajdonosainak a nyilvántartásaihoz való nyilvános hozzáférés ellentétes a magánélethez való joggal. A szakértők szerint ez precedensértékű ügy. Az EUB ugyanis megkérdőjelezett egy olyan európai jogszabályt, amely minden uniós tagállamra vonatkozik. A döntés a bűnüldözés szempontjából is problematikus. Számos, más országokat érintő ügyben a külföldi igazságszolgáltatás, ügyészség vagy rendőrség használhatta a nyilvános nyilvántartásokat; most az államoknak minden országban jogi segítségre van szükségük.  „Sajnos ez egy jelentős visszalépés. Az Európai Bizottság azonban az úgynevezett 6. pénzmosás elleni csomagban megpróbálja majd legalább részben visszaállítani az újságírók és a harmadik szektor általános hozzáférését a juttatások végfelhasználóira vonatkozó információkhoz” – magyarázza Andrej Leontiev, aki az offshore-törvény társszerzőjeként pozitívan értékeli, hogy a szóban forgó ítélet közvetve jóváhagyta a szlovákiai visszaélések elleni nyilvántartás (a közszféra partnereinek nyilvántartása) működését. A juttatások végfelhasználóinak ilyen, ún. ágazati nyilvántartása más tagállamok számára is lehetőséget teremthet ahhoz, hogy a juttatások végfelhasználóira vonatkozó információkat – legalábbis korlátozott mértékben – továbbra is közzétehessék.

Mit mutat a statisztika?

Szlovákiában 2020-ban 5276, adóparadicsomban székhellyel rendelkező társaság volt, 499-cel több, mint 2016-ban. Ez a Dun & Bradstreet (korábban Bisnode) tanácsadó cég adataiból derült ki. A legnépszerűbb adóparadicsomok az Egyesült Államok (1406 vállalat), Hollandia (1166 vállalat) és Ciprus (944 vállalat) voltak. Az említett cégek tulajdonosai akkoriban közel 10,5 milliárd eurót fektettek be cégeik alaptőkéjébe. A legtöbb cég nagy- és kiskereskedelemmel, szakmai és tudományos tevékenységgel, valamint ingatlanokkal foglalkozott. Az Európában leggyakrabban használt offshore-helyszínek közé tartozik egyébként még Monaco, Liechtenstein, Svájc, Írország és Ciprus, a távolabbi országok közül Afrikában Libéria, Ázsiában Hongkong és a Seychelle-szigetek, Amerikában Belize, Panama, a Bahamák, a Bermudák és a Kajmán-szigetek említhetők

ZUZANA KULLOVÁ

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa