Közvélemény-kutatók torz tükre

A sajtó által nem közölhető kutatást készítő egyik ügynökségnek, a Focusnak az igazgatója, Martin Slosiarik lapunknak elmondta, az adatgyűjtést február 24-én fejezték be és a választás napjáig, 29-éig még jelentős változások történtek. A legerősebb pártok vezetőinek tévévitái például kedden és szerdán voltak. Slosiarik elismerte, a média által nem közölhető, 26-án szétküldött felmérés eredményeit főleg olyanok kaphatták meg, akik egyébként a demokratikus ellenzék szavazótáborába tartoznak.

„Én azt gondolom, hogy a PS/Spolu egy bizonyos számú választója biztosnak látta pártja bejutását, és inkább úgy döntött, hogy átszavaz valamelyik, a parlamenti küszöb környékén levő demokratikus pártra, hogy ellenzéki koalíció kialakítására adódjon lehetőség”

– mondta Slosiarik.

A valódi eredmény és a felmérések által mutatott százalék közti legnagyobb különbség az OĽaNO-nál mutatkozott. A közvélemény-kutatások először csak azt mutatták ki, hogy az Igor Matovič vezette párt legyőzheti a Smert. Ez aztán elindított egy hólabdaeffektust és sok szavazót csábított el a demokratikus ellenzéki pártoktól pusztán azzal a ténnyel, hogy felülkerekedhet Robert Fico pártján. A Focus kutatásai azt mutatták, hogy a választók 15 százaléka a voksolás napján dönti el, kire szavaz.

A választás előtti felmérések folyamatosan azt mutatták, hogy a Híd támogatottsága nagyobb, mint az MKÖ-é. Erről Slosiarik elmondta, az utolsó kutatásokból már az látszott, hogy a Híd szavazótábora zsugorodik. A szakember szerint a Híd a magyar közösség azon részét szólítja meg, amely közelebb áll a többségi nemzethez.

„Ezen választók egy része szlovák pártra szavazhatott, de érvényesült a Matovič-hatás is”

– mondta Slosiarik azzal, hogy egyes szavazók olyan erőt akartak támogatni, amely legyőzi a Smert. Hozzátette, az MKÖ választói inkább az etnikai elv alapján, magyar pártra akartak szavazni. Slosiarik szerint ha a magyar szubjektumok közös választási pártban indultak volna, akkor valószínűleg ez a formáció bejut a törvényhozásba, hiszen a támogatottsága elérte volna az 5 százalékos küszöböt.

A rendkívül magas országos választási részvételről a Focus igazgatója elmondta, ez már a választás előtti felmérésekből is kiolvasható volt. Hozzátette, egyelőre még mélységében nem elemezték az adatokat, de valószínű, hogy a négy évvel ezelőtti 59,82 százalékos és a mostani 65,8 százalékos részvételi arány közti különbséget nagyrészt a fiatal szavazók hozhatták.

A Focus a választási éjszakán az urnazárás után egy exit pollt is készített. Ez azonban nagyban más adatokat mutatott, mint végül a valós eredmények. Ezt Slosiarik azzal magyarázta, hogy a PS/Spolu koalíció mindössze 0,04 század százalékponttal maradt ki a törvényhozásból, hiszen pont ezzel a néhány szavazattal maradt el a koalíciók számára megállapított 7 százalékos parlamenti küszöbtől. Ez a néhány szavazat nagymértékben átrendezte az egész eredménytáblázatot.

Slosiarik azonban azt is elismerte, hogy a levélben érkező szavazatok pártok közötti eloszlására hibásan következtettek, e tévedés miatt a PS/Spolu koalíciónak az exit pollban a valódinál magasabb eredményt becsültek. A magyar választókra vonatkozó exit poll eredményeiről a Focus vezetője elmondta, az MKÖ és a Híd után a körükben az OĽaNO volt a legnépszerűbb, de a PS/Spolu és a Za ľudí párt is releváns mértékben kapott magyar voksokat.