Közös európai határvédelem?

A külső határok őrzése jelenleg "hiányos" Thomas de Maiziere német belügyminiszter közölte újságírókkal, hogy olyan javaslatot vár az Európai Bizottságtól, amely a Frontexnek felhatalmazást adna a határ ellenőrzésére a schengeni övezethez tartozó és az övezeten kívüli ország között, amennyiben az adott Schengen-tagállam ezt a kötelességét nem tudja teljesíteni.  A külső határok őrzése jelenleg "hiányos" - mondta de Maiziere, aki nyilatkozatában különbséget tett "régebbi Schengen-tagok" és az övezet többi állama között. A német belügyminiszter megemlítette azt a francia-német javaslatot is, amelynek értelmében a nagyrészt a nemzeti határvédelmi szervek koordinálását végző Frontexet kiegészítenék egy állandó európai part- és határvédelemmel. Az Európai Bizottság korábban megerősítette, hogy javasolni fogja ezt az elképzelést.  Uniós diplomaták közlése szerint a schengeni övezet külső határainak védelmét érintő javaslat azt vizsgálná felül, hogy az érintett tagállam kezdeményezése szükséges volna-e határvédelmének átvételéhez. Az egyik lehetőség az, hogy nem kérik a tagország hozzájárulását, ehelyett a 28 tagállam többségi szavazata alapján mozgósíthatnák a Frontexet - mondta egy tisztviselő.  Az érvényes schengeni egyezmény értelmében az Európai Bizottság csak javasolhatja egy tagországnak, hogy fogadja el a többi uniós ország segítségét a határvédelméhez, de semmiképpen sem kötelezheti erre - s egy ilyen kényszerintézkedés amúgy is nehezen lenne kivitelezhető.  Anders Ygeman svéd belügyminiszter szerint a határellenőrzés a tagállamok hatáskörébe tartozik, ezért nehéz azt mondani, hogy erővel rákényszerítenek egy tagállamra egy ilyen döntést. "Másrészt meg kell védenünk Schengen határait, és annak alapján, amit láttunk, ha egy ország nem képes saját határait megvédeni, akkor elhagyhatja Schengent, vagy elfogadja a Frontexet" - mondta, utalva a menekültek és migránsok hullámának kifogásolható görögországi kezelésére. A görögök a hunyók A javaslatról szóló vitát a Reuters hírügynökség szerint a Görögországgal kapcsolatos uniós elégedetlenség váltotta ki.  Az Európába érkező menekültek és migránsok nagy része Görögországban lép először az EU területére, ahonnan - több beszámoló szerint - jelentősebb szűrés nélkül, a regisztrációt követően rövid időn belül folytatják az útjukat az EU többi tagországába. Az ENSZ adatai szerint idén eddig több mint 700 ezer migráns érkezett az Égei-tengeren keresztül Görögországba.  Az EU már többször felszólította Görögországot a migránsválságra adott válaszintézkedéseinek felülvizsgálatára, és arra, hogy ehhez kérjen külső segítséget, különben azzal szembesülhet, hogy felfüggesztik schengeni tagságát.  Athén végül - feltehetően uniós nyomásra - csütörtökön az Európai Unió segítségét kérte a polgári védelmi mechanizmuson keresztül az országot érintő migrációs válsággal kapcsolatban. Az uniós polgári védelmi mechanizmus a katasztrófahelyzetek kezelését hivatott támogatni. Görögország ígéretet tett a menedékkérőket regisztráló központok (hot spotok) hatékonyabb működtetésére és kijelentette, hogy együtt kíván működni az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO) és beengedi országa területére az uniós határvédelmi ügynökséget (Frontex) is. A schengeni egység mindenek felett A belső határellenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet egységének feltétlen megőrzése mellett érveltek a pénteki brüsszeli európai uniós belügyminiszteri tanácskozás résztvevői - hangsúlyozta Felkai László, a magyar belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, aki Magyarországot képviselte az ülésen.  A magyar államtitkár újságíróknak elmondta, hogy egy úgynevezett mini Schengen lehetősége nem vetődött fel az európai külső és belső határok védelméről, a határátlépés szigorításáról folytatott vitán. Az egység megőrzésének és az ellenőrzések bevezetésének a módjáról az egyes országok eltérően vélekednek ugyan, de mind az Európai Bizottság, mind a tagállamok a schengeni szabályozás megtartása mellett képzelik el Európa egységét - jelentette ki az államtitkár. Szigorítják a légiforgalom ellenőrzését is A határellenőrzéssel kapcsolatban az ülésező politikusok megállapodtak a légi utasok adatait rögzítő rendszer (PNR) létrehozásának részleteiről is. A megállapodás értelmében az utasadatokat hat hónapig kell megőrizni. A PNR bevezetését legfeljebb két év múlva meg kell kezdenie minden tagállamnak, s az első körben minden harmadik országból érkező utasra érvényes lesz. Az adatok kiadása a légitársaságok számára kötelező lesz. Egyes tagországok és a bizottság amellett érvelt, hogy a PNR-t az EU-n belüli járatokra is ki kelljen terjeszteni az uniós útlevéllel rendelkező, de veszélyesnek számító emberek kiszűrése érdekében, de ebben a kérdésben nem született döntés a pénteki ülésen. Az ülés utáni sajtótájékoztatón az Európai Bizottság migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztosa kijelentette, hogy kizárólag akkor lehet hatékonyan fellépni a menekültválság kezelésében, ha az európai uniós tagországok eleget tesznek a kötelezettségeiknek. Dimitrisz Avramopulosz leszögezte, hogy a válság kezelése érdekében fel kell gyorsítani a menekültek áthelyezését és az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok - a hotspotok - létrehozását. A brüsszeli sajtóértekezleten Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter arról beszélt, hogy a belső uniós határellenőrzéseket lebontó schengeni szabályrendszer kizárólag akkor működhet, ha a tagállamok betartják a szabályokat.