Pozsony. Változatlanul egy választókörzet, nagyobb jelentőséggel bíró preferenciaszavazatok, külföldi voksolási lehetőség, félmilliós letét, elektronikus kampány, egynapos választás – ezek a kulcsszavai az új választójogi törvénynek, melyet tegnap 76 igen szavazattal fogadott el a parlament.
Kozmetikázott választási törvény
A 138 jelenlévőből a kormánypártiakkal voksolt néhány kommunista és független honatya is, hatan ellenezték, 56-an pedig – köztük a Szabad Fórum tagjai – tartózkodtak. A plénum ugyanis nem bólintott rá Ivan Šimko javaslatára, hogy a kormányprogrammal összhangban négyre vagy nyolcra emeljék a választókerületek számát. A módosító indítványról szóló voksolásnál a legtöbb kormánypárti tartózkodott. Šimko tegnap bejelentette: májusig valószínűleg újabb törvénytervezetet dolgoz ki. A honatyák nem fogadták el Jozef Heriban ANO-képviselő javaslatát sem, hogy a pártok listáján minden harmadik jelölt kötelezően nő legyen. Egyébként ha a javaslatot elfogadták volna, az igazságügyi miniszter az alkotmánybírósághoz fordul. Az új törvény értelmében – akárcsak eddig – a voksoláson pártok és koalíciók is indulhatnak, de már félmillió koronát kell letétbe helyezniük. A letét bevezetésével szeretnék visszaadni a megmérettetés súlyát, hogy valóban csak a politikai életbe komolyan bekapcsolódó erők versenyezzenek. Az a párt, amely a szavazatok 3 százalékát sem szerzi meg, nem kapja viszsza a félmilliót; a belügyminiszter szerint ezzel kívánják kizárni azokat, akik korábban sportot űztek abból, hogy részt vettek a választáson. A parlamentbe jutáshoz a pártoknak 5, a két-három pártból álló koalícióknak 7, az ennél is nagyobb tömörüléseknek pedig 10 százalékot kell elérnie. Nagyobb súlya lesz a preferenciaszavazatoknak, azaz a karikázásnak. A pártok továbbra is 150 jelöltet állíthatnak, négy név karikázható, ám kevesebb preferenciaszavazat kell majd a feljebb jutáshoz. Az eddigi törvény szerint ha például egy párt körülbelül 300 ezer szavazatot kapott (mint például az MKP), ahhoz, hogy egy jelölt a listán feljebb ugorjon, 30 ezer személyére leadott voks (karika) kellett. Ezentúl elég lesz a pártra leadott szavazatok 3 százaléka, azaz – ha az előbbi példánál maradunk – 9 ezer karika. Elemzők szerint talán a legfontosabb változás, hogy ezentúl külföldön is lehet szavazni. 65 nappal a voksolás előtt bárki írásban kérheti felvételét egy speciális listára. Ez alapján postán megkapja a szavazócédulát, az útmutatást, valamint a válaszborítékot, és a szavazatot külföldről postázhatja. Ez vonatkozik a választásokkor külföldön tartózkodó, szlovákiai és nem szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező személyekre is. Megmarad a klasszikus választási igazolvány is, mellyel Szlovákia területén bárhol lehet voksolni. Már csak egynapos lesz a szavazás, szombaton reggel héttől este tízig járulhatunk az urnákhoz. Megszűnik a voksolás előtti 48 órás kampánycsend, valamint az egyhetes moratórium is, amely alatt eddig nem lehetett közzétenni a pártok támogatottságáról szóló közvélemény-kutatásokat. A választóhelyiségek bezárása után azonnal nyilvánosságra lehet hozni az előzetes eredményeket. A kampány 21 napig tarthat, kampányolni a magánkézben levő elektronikus médiákban is lehet. Egy-egy párt legtöbb 30 percet kaphat az egyes médiumokban, legtöbb 10 óra műsoridőt lehet eladni. Ez a kerekasztal-beszélgetésekre és a politikai vitaműsorokra nem vonatkozik. A jogszabály nem foglalkozik a kampánykiadások szabályozásával. (sza)
Néhány fontos változás:
egynapos, szombati szavazás
az induló pártoknak 500 ezer koronát kell letétbe helyezniük
megszűnik a 48 órás kampánycsend
nő a preferenciaszavazatok súlya
a magánkézben levő elektronikus médiában is lehet kampányolni
külföldön is lehet voksolni
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 03.20.
Mi az elnökválasztás tétje?
2021. 12.05.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.