Közélet

Közel 200 Fidesz-ellenes tiltakozás lesz

Valószínűleg soha nem tartottak még egyszerre ennyi helyen kormányellenes demonstrációt a rendszerváltás óta, mint amire ma kerül sor Budapesten és az országban több helyszínen.
Kósa András

2019. január 19. 10:00

Magyarországon beköszöntött a tüntetések ideje, a győri Audiban négyórás sztrájk volt, az alkalmazottak a magasabb bérekért harcoltak - MTI-felvétel

Egymásra találtak a civilek, a szakszervezetek és az ellenzéki pártok a tavaly decemberben elfogadott túlóratörvény kapcsán. Az akkor elkezdődött demonstrációk csúcsa lehet a mai nap, amikor eddig nem látott számban kerül majd sor megmozdulásokra. Az ATV összesítése szerint országszerte mintegy 200 helyen lesz tiltakozó akció, köztük minden megyeszékhelyen és természetesen Budapesten is. Kisebb, félpályás útlezárásokra már a héten sor került, csütörtök reggel például Nagykátánál, vagy tegnap Ceglédnél. 

Kedvezőtlen előjelek 

„Álljon le az ország!” – ezt még január 5-én hirdette meg egy kormányellenes tüntetésen Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Ennek érdekében egy Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságot is létrehoztak, amely meglepően hatékony munkát végezve a kedvezőtlen előjelek ellenére – január elején napokig nem volt világos, hogy a szakszervezetek általános sztrájkot vagy tüntetéseket, esetleg mindkettőt egyszerre akarnak szervezni – mégis elkezdett működni. 

Borítékolható a „blokád” 

Budapesten szombatra négy helyszínre szerveznek gyülekezőt a tiltakozóknak: a Budapest Blokád résztvevőit az Oktogonra, a Blaha Lujza térre, a Hősök terére és a Szabadság hídhoz várják. Innen eredetileg a Clark Ádám térre vonultak volna, de a rendőrség nem engedélyezte a tüntetést a Lánchíd budai hídfőjénél fekvő körforgalomnál, ezért a Várkert Bazárnál lesz az új helyszín. A budapesti rendezvényen több civil mellett felszólal Nagy Blanka kiskunfélegyházi gimnazista is, aki ellen egy korábbi tüntetésen elmondott beszéde miatt a teljes kormánysajtó lejárató kampányt indított. 

Mivel a szervezők szerint helyszínenként ezer–ezer emberrel már összejönne a „blokád”, szinte borítékolható az akció sikeressége. Az év első nagy demonstrációján tízezernél is többen voltak, így most is szinte biztosan lesznek legalább ennyien az utcán. A vidéki nagyvárosokban jellemzően egy-kétezer fő vett részt eddig a tüntetéseken, ami elsőre persze nem tűnik túl nagy számnak, de eddig korábban még ennyi ember sem ment el. 

Szivárványos koalíció 

Az is újdonság, hogy több helyen az ellenzék már szinte magától értetődő módon a Jobbiktól a helyi DK-ig tartó „szivárvány koalícióban” szervezi a tüntetést. Ennek ráadásul további következményei is lehetnek, amik a puszta demonstrációnál sokkal érzékenyebb eredménnyel járhatnak a Fideszre nézve. A Magyar Hang friss összeállításában több megyeszékhelyet is bemutatott ebből a szempontból. Szolnokon például közös Youtubecsatornát működtet a helyi ellenzék, és már most evidenciaként kezelik, hogy az őszi helyhatósági választásokon koordináltan indulnak annak érdekében, hogy a Fidesz jelöltjeivel szemben csak egy ellenzéki kihívó legyen. Ugyanez a helyzet más városokban is. A mostani és az ezután következő tüntetések közös megszervezése nyilván csak erősíteni fogja ezt a tendenciát. 

Sztrájk is lesz 

A szombati tüntetések mellett sztrájkok is szerveződnek. Az országos közszolgálati sztrájkbizottság tizenhárom ágazat követeléseit próbálja meg összehangolni. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke az ATV-ben azt mondta, támogatják a túlóraszabályok visszavonását, de a követeléseikben máshová kerülnek a hangsúlyok. „Nekünk a legeslegnagyobb problémánk alapvetően a bér, a bérszínvonal, a bérek teljes összecsúszása, hogy a húszéves ugyanannyit kap, mint a többdiplomás, mint az ötvenéves – fogalmazott. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szintén országos sztrájkot hirdetett a túlóratörvény miatt. Mint csütörtökön bejelentették, ennek időpontja március 14. lesz. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Népszavának azt mondta, a munkabeszüntetéssel nagyjából kétszázezer munkavállaló követeléseit nyomatékosítják. Az egyes területek egyedi elvárásai mellett minden részt vevő szakszervezet egyetért abban, hogy szükség van egy egységes érdekegyeztető fórumra, egy rugalmasabb nyugdíjba vonulás rendszer kidolgozására és tisztességes béremelésre. 
A közszolgálat súlyos foglalkoztatási problémáinak leglényegesebb oka „a tarthatatlan, követhetetlen, szakmailag értelmezhetetlen bérpolitika” és a „teljesen összekuszált bérrendszer”, elsősorban ezen szeretnének változtatni. Az érdekképviseletek ugyanakkor nem tudják elfogadni a rabszolgatörvényt sem. Az érintett érdekképviseletek szerettek volna a kormánnyal tárgyalni követeléseikről, de erre azt a választ kapták, hogy valójában egy kormányellenes politikai demonstráció részesei lettek, így nem állt szóba velük senki. 

Csökkenő Fidesz 

Közben megjelent az első közvélemény-kutatás is, amelyik már a túlóratörvény elfogadása és az első tiltakozó akciók után készült, januárban. A Závecz Research Intézet ezerfős reprezentatív felmérése szerint a Fidesz mintegy 250 ezer szavazót veszített, így támogatottsága a választókorú népesség teljes körében a decemberi 35 százalékról 32-re csökkent – ami azért még éppen a statisztikai hibahatár. A biztos pártválasztók körében még így is 48 százalékos maradt a kormánypárt támogatottsága. A felmérés szerint a Fidesz jellemzően az aktív dolgozók, a 40 év alattiak, a szakmunkások, a diplomások körében veszített támogatókat, elsősorban Budapesten, a megyeszékhelyeken és a falvakban történt. 

Az ellenzéki pártok egyelőre nem profitáltak látványosan a helyzetből, a teljes népesség körében a Jobbik tudott javítani némileg, 9-ről 11 százalékra (ez azt jelenti, a biztos pártválasztók 17 százaléka szavazna az egykori radikálisokra), az MSZP a teljes népességben 7 (a biztos szavazóknál 12), a DK 5 százalékon áll (8%), egyik párt támogatottsága sem változott. 

Írók és költők a tüntetők mellett Csaknem kétszáz magyar író, költő irodalmár állt ki tegnap nyílt levélben a ma tiltakozók mellett. Az Írók a szolidaritásért Facebookprofilon közzétett levél szerint a rabszolgatörvényként elhíresült munkatörvénykönyv-módosítás mellett tiltakoznak a kormány MTA elleni lépései, az oktatási, a szociális és a kultúra területén megvalósított vagy tervezett egyes kormányintézkedések ellen. „Szolidárisak vagyunk mindazokkal, akik az esélyegyenlőség hiányában nem tudnak jelenlegi helyzetükből se tanulás, se munkavállalás révén kiszakadni” – írják a nyilatkozatban. A nyilatkozatot aláírta több szlovákiai magyar irodalmár is, például Barak László, Csehy Zoltán, Mészáros Tünde, Pénzes Tímea, Polgár Anikó, Magyarországról az aláírók közt van Konrád György, Závada Pál, Tompa Andrea, Karafiáth Orsolya, Erdős Virág. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Frissítve

Percről percre: országszerte tüntetnek a Kuciak-gyilkosság évfordulóján

Kiska: Az Alkotmánybíróság az ország legfontosabb és legbefolyásosabb intézménye

A hasznos mikroorganizmusok szerepe egészségünk megőrzésében

Egy apa harca az igazságért

Galántán elmarad
 az U13-as teremtorna

Frissítve

A NAKA Alsóhatáron - gyilkosság gyanúja miatt őrizetben a polgármester

Legfrissebb galériák
Olvasta már?