Követik-e Vladimír Mečiar példáját?

Pozsony. „A polgároknak joguk van az információkhoz és ahhoz, hogy minél jobban tájékozódjanak a jelöltekről és a pártokról” – ismerte el Ivan Šimko belügyminiszter, akinek indítványára 1999-ben az alkotmánybíróság semmissé nyilvánította a választási törvény azon részeit, melyek megtiltották a magánmédiákban folytatott politikai kampányt, illetve ezt csak a közszolgálati médiákban tették lehetővé. Ennek ellenére ma mégsem lehet a tévében és a rádióban kampányolni, ami Šimko szerint nem annak a következménye, hogy a jelenlegi kormány a négy év alatt nem csinált semmit a választási törvénnyel. „Orvosoltuk az előző kabinet idejében elfogadott botrányos módosítást. A mostani állapot nem a választási törvény tökéletlenségének, hanem az időközben elfogadott, a műsorszórásról szóló törvénynek a következménye. Ez ugyanis kimondja: a politikai reklám nem engedélyezett, ha csak valamilyen más törvény nem teszi lehetővé. A jogszabály kidolgozói arra számítottak, hogy a politikai reklámot a kampány alatt a választási törvény lehetővé teszi” – állítja a tárcavezető. A belügyi tervezet úgy próbálja orvosolni az alkotmányellenes állapotot, hogy a kampány alatt a magán- és közszolgálati médiákban egyforma esélyt biztosítana az öszszes pártnak és jelöltnek. A belügyminisztérium még tavaly ősszel elő akart állni a módosító javaslattal, ám akkor már a parlamentben volt egy hasonló képviselői indítvány, melyet a honatyák elutasítottak. A házszabály értelmében ugyanazon törvénnyel kapcsolatos módosító tervezetet leghamarább hat hónap múlva lehet előterjeszteni. „A hat hónapos időszak vége felé politikai tárgyalásokat kezdeményeztem a kormánypártokkal, és kifejtettem a javaslat lényegét. Politikai konszenzusra törekedtem, sajnos nem sikerült megegyezni. Ennek ellenére a javaslatot előterjesztettem, hamarosan a törvény-előkészítő tanács is foglalkozik vele” – mondta Šimko. „Egy évvel a választások előtt sem, most, néhány hónappal a voksolás előtt pedig egyáltalán nem jó megváltoztatni a játékszabályokat, ezért a Magyar Koalíció Pártja egyetlen, a választási törvény megváltoztatását célzó javaslatot sem fog támogatni. Az előző garnitúra nyolc hónappal a választások előtt módosította ezt a jogszabályt, ne kövessük az ő példájukat” – jelentette ki ugyanabban a műsorban Bugár Béla, az MKP elnöke. Szerinte nem kell alkotmányellenes állapotról beszélnünk, ugyanis a műsorszórásról szóló törvény 10. cikkelye kimondja: tilos a politikai reklám, ha ezt külön rendelet máshogyan nem szabályozza, és a cikkely mellett utalás található a választási törvényre, mely szerint a választási kampány alatt a televízióban és a rádióban reklámidőben tilos a választási kampányról sugározni, illetve tilos a tévé- vagy rádióreklámot választási kampány céljából használni. A törvény azt is egyértelműen megfogalmazza, hogy a politikai reklám fogalma alatt közérdekű közleményt kell érteni. „Vagyis minden rendben van, lehet kerekasztal-beszélgetéseket szervezni. Ugyanakkor azt se szeretném, ha a magánmédiák üzletet csinálnának a kampányból” – tette hozzá Bugár. A frekvenciatanács szerint a politikai pártokat és mozgalmakat, azok tagjait vagy a választási listákon szereplő személyeket népszerűsítő, támogató, a választási vagy népszavazással kapcsolatos kampányban valakit előnyhöz juttató közérdekű közlemény politikai reklámnak minősül, azaz a választási kampány alatt ebbe a definícióba mindenki belefér, aki valamilyen hírműsorban, híradóban saját maga vagy pártja érdekeit védi. „Teljesen egyetértek a korlátozás szükségességével, csakhogy a törvény közleményről, és nem politikai vitaműsorokról, kerekasztal-beszélgetésekről tesz említést. Az egész értelmezés kérdése. Ha gondot okoz a frekvenciatanács értelmezése, akkor a legegyszerűbb megoldás alkotmánybírósághoz fordulni, hogy értelmezze a jogszabályt, hogy a médiák tudják mihez tartani magukat” – fejtette ki a magyar politikus, aki elképzelhető megoldásnak tartja a műsorszórásról szóló törvény módosítását is. A választási törvény módosítása viszont nem jöhet szóba, hat hónappal a voksolás előtt azt Bugár kockázatosnak tartja, mert nem lát arra garanciát, hogy ha egy ilyen tervezet a parlamentbe kerül, akkor azoknak a pártoknak a képviselői, akik tudják, hogy pártjuk nem jut be a parlamentbe, nem fognak-e össze az ellenzékkel, akárcsak a közigazgatási felosztásról szóló szavazáskor, és nem terjesztenek-e, illetve nem fogadnak-e el olyan indítványokat, melyek következtében teljesen megváltozna a választási rendszer. „Akár én is lehetek a garancia, mert ha a parlamentben olyan módosító javaslatokat fogadnának el, melyek nem javítják, hanem deformálják a jogszabályt, bármikor visszavonhatom a tervezetet” – reagált Ivan Šimko belügyminiszter Bugár aggodalmára. (szent)