Kövér: nem kell új megközelítés

Kövér László: „A lakosság három és fél éve hiába vár arra, hogy az MSZP hiteles alternatívája legyen a Fidesznek.” Ön azt nyilatkozta a napokban, hogy az MSZP már elvesztette a választásokat, de a Fidesz még nem nyerte meg. Értelmezné ezt a mondatot?

A közvélemény-kutatások a Fidesz népszerűségének növekedését és az MSZP népszerűségének csökkenését mutatják. A választók érzik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kormány kifejt, és azokat az eredményeket, amelyeket elért. A lakosság három és fél éve hiába vár arra, hogy az MSZP hiteles alternatívája legyen a Fidesznek. A baloldali ellenzék három és fél éve negatív kampányt folytat. Úgy tűnik, nemcsak mondanivalója nincs, hanem a csodafegyverként beharangozott miniszterelnök-jelölt, Medgyessy Péter is csütörtököt mondott. Az MSZP gyakorlatilag már elvesztette a jövő évi választást, a Fidesz viszont még nem nyerte meg: a hátralevő négy és fél hónapban komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy elnyerjük a polgárok többségének bizalmát.

Mi újat kínál a polgároknak A jövő elkezdődött című programjuk?

Nem hiszem, hogy radikálisan új megközelítést kellene kialakítanunk. Nemcsak azért, mert ami bevált, azon nem érdemes változtatni, hanem azért is, mert nem a mi fantáziánk szabta meg a kormányprogram vezérfonalát, hanem a magyar valóság; a rendszerváltozás óta eltelt időszakban felmerült gondok írták elő, mit kell tenni. A család, a munka, a tanulás, a rend, a nemzeti összetartozás – ezek programunk alappillérei. Ez nem azt jelenti, hogy pontosan ugyanazt fogjuk tenni, amit eddig, de a fő elvek maradnak. A következő időszak egyik nagy feladata lesz az ország területi egyenlőtlenségeinek kiküszöbölése, hiszen ma jelentős a különbség az élet minden területén egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisközségben és Budapest egyik belvárosi kerületében születő gyermek esélyei között. Magyarország a következő választási ciklusban valószínűleg tagja lesz az Európai Uniónak, meg kell teremtenünk a csatlakozási feltételeket. A tagságot nem célként, hanem eszközként kell tekintenünk, hogy a magyar társadalom 15–20 év alatt fel tudjon zárkózni az unió átlagos színvonalára.

Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár azt mondta, a státustörvény a Fidesz választási kampányának része, és a párt még jobban bekeményít a választások előtt. Mennyire fontos a státustörvény a Fidesznek?

Nagyon fontos. Büszkék vagyunk arra, hogy megalkotásában részt tudtunk venni. Az államtitkár úr nyilván saját országa belviszonyaiból indul ki, amikor azt feltételezi, hogy egy nemzeti szempontból érzékeny kérdést választási kampány témájává lehet tenni. Magyarországon ez másként van; teljes nemzeti konszenzus övezi a státustörvényt, mindenki abban érdekelt, hogy a törvény elérje célját. Ezt elérhetné a szlovák kormány is, ha komolyan venné az uniós alapelveket, és segítené a felvidéki magyarságot magyarságának megtartásában. A népszámlálási adatok a szlovákiai magyarság jelentős fogyását mutatják. Ennek akár az elvándorlás, akár az asszimiláció az oka, Szlovákia egyikre sem lehet büszke. Mert ez azt jelenti, hogy Szlovákia nem biztosítja a magyar kisebbség nemzeti önazonosság-tudatának megmaradását. Márpedig ez a törvény azt szolgálja, hogy a szlovákiai magyarok úgy tudjanak megmaradni lojális szlovákiai állampolgárnak, hogy szülőföldjükön nemzetükhöz hű magyarok tudjanak lenni. Ha ebben a célban meg tudunk egyezni, a státusviták teljesen fölöslegesek.

Akár annyira is fontos a státustörvény, hogy megromolhat Magyarország viszonya néhány szomszédjával, vagy az EU megfeddje Budapestet?

Figyelemre méltó, hogy szomszédaink jelentős része nem kifogásolja a státustörvény végrehajtását. Románia az egyetlen, amely konokul ellenzi, a szlovák politikusok hol hideget, hol meleget fújnak. Nem érdekünk a három és fél év alatt példátlanul jól alakuló szomszédi kapcsolatok romlása, ezért is tartjuk sajnálatosnak, hogy néhány politikus belpolitikai megfontolásokból támadja a státustörvényt, engedményeket téve az ottani nacionalistáknak, akik nem mulasztanak el egyetlen napot sem, hogy bele ne gázoljanak a magyarság önérzetébe. A jó viszonynak nincs alternatívája, az uniós szempontokat viszont mindenkinek figyelembe kell vennie. Európában jó néhány olyan állam van, amely kedvezménytörvénnyel segíti a határon túl élő nemzettársakat. Szlovákiának is van ilyen típusú törvénye, amely nemcsak a szomszédos országokbeli szlovákokat segíti, hanem például a Romániában élőket is. Árulkodó tény, hogy ez eddig sem Romániában, sem Szlovákiában nem tűnt fel senkinek, csak akkor jelentkeznek problémák, amikor a magyar állam próbál segíteni a határon túl élő nemzetrésznek.

A Fidesz megkörnyékezte Kokót, hogy induljon választási listáján. Milyen hírességek bukkanhatnak fel a névjegyzéken?

Nagyon tiszteljük Kokó sportteljesítményét, megtisztelő számunkra, hogy pártunkat összekötötték nevével, de ilyen felkérés nem volt. Nem is gondoljuk, hogy különböző hírességekkel kellene a Fidesz listáját vonzóvá tenni.

Helyet kapnak listájukon azok a kisgazdák vagy volt kisgazdák, akik szembefordultak Torgyán Józeffel vagy kiléptek az FKgP-ből?

Nem pontos a fogalmazás, hiszen Torgyán József fordult szembe nagyon sok kisgazdával, miután nem voltak hajlandók szolgai módon olyan dolgokat végrehajtani, amelyek ellenkeztek a kisgazdapárt szellemiségével. Közülük mindenképpen szeretnénk támogatni egyéni jelöltként azokat, akik az FKgP-n belüli nehezen követhető események ellenére megőrizték tekintélyüket választópolgáraik körében.

Listás helyekről nincs szó?

Elsősorban az egyéni kerületi képviselőket szeretnénk támogatni, de ez nem zárja ki, hogy némely esetben akár listás helyet is kaphassanak.

A Fidesz eddig néppárti jellegű volt, nem félnek attól, hogy pejoratív értelemben gyűjtőpárttá válik?

Egy néppárt addig tud hatékony és erős lenni, amíg olyan irányzatokat egyesít, amelyek értékrendszere egyezik vagy hasonló. Az FKgP nem véletlenül lett a koalíció tagja, hagyományos értékrendje nagyon is közel áll hozzánk. A Fideszben konfliktusok nélkül dolgoznak együtt azok a képviselők, akik korábban a kereszténydemokratáktól, a kisgazdáktól és máshonnan jöttek, az MDF-fel is konfliktusmentes az együttműködés. Nincsenek olyan konfliktusok, amelyek gyengíthetnék a Fideszt mint pozitív értelemben vett gyűjtőpártot.

A Fidesszel kapcsolatban egy kérdés érdekel mindenkit: együttműködik-e a jövőben a MIÉP-pel. Orbán Viktor semmit sem zárt ki, Pokorni Zoltán elnök viszont ezt elvetette.

Számtalanszor cáfoltam már, hogy a Fidesz koalícióra készülne a MIÉP-pel, számos indokát tudom, de maradjunk csak egynél: az ország európai uniós csatlakozási esélye. Egy ilyen koalíció ütőkártyákat adna azok kezébe, akik nem érdekeltek Magyarország csatlakozásában. Ettől függetlenül szimpatizálok a miniszterelnök úr megjegyzésével, hogy semmit sem zár ki, az ember a személyiség fejlődésének egy bizonyos szakaszán túljutva már nem abban keresi az önmeghatározás lehetőségét, hogy kitől miben különbözik, és kitől milyen módon tud elhatárolódni, hanem abban, hogy a közös célok érdekében kivel és milyen feltételek mellett tud együttműködni. A MIÉP-től való unos-untalan elhatárolódás igényét belpolitikai motívumokra vezetem vissza, de a másik oldalon egyáltalán nem látom ezt a fajta elhatárolódást attól a Munkáspárttól, amely mind a mai napig a kommunizmus elveit hirdeti és tévedésnek tartja a rendszerváltást.