Kotlebáék szerint több szlovák iskola kell a vegyesen lakott területekre

Az új szlovák tanítási nyelvű alapiskola létrahozásának további feltétele, hogy a településen és ennek közvetlen közelében – azaz hat kilométeres körzeten belül - nincs ilyen alapiskola.
 

Ján Kecskés (ĽSNS) képviselő elismerte, hogy Szlovákia legnagyobb részén a szlovák nyelvű oktatás elérhetőségével nincsenek gondok. „A helyzet azonban ennél bonyolultabb a nemzetiségileg vegyes területeken, főleg Szlovákia déli részein, ahol a szlovákok kisebbségben vannak. Az elmúlt években több olyan esetet is feljegyeztek, amikor a szlovák szülők a nemzetiségileg vegyes területeken nem tudták szlovák tannyelvű alapiskolába iratni a gyermeküket” – közölte a sajtótájékoztatón.

A képviselők szerint egyre több szlovák nemzetiségű lakos küzd ilyen problémával, például a Dunaszerdahelyi járásban .

„Itt az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett a szlovák nemzetiségűek száma. Természetes, hogy a gyermekeiket szlovák óvodába és alapiskolába akarják járatni. Ugyanakkor ellenállásba ütköznek – a főleg magyar nemzetiségű képviselőkből álló – önkormányzatoknál, amelyek nem akarnak új, szlovák tannyelvű alapiskolákat létrehozni, és a magyar tannyelvű iskolákon belül sem akarnak szlovák osztályokat nyitni”

– közölte Kecskés.

A törvény előterjesztői szerint a helyi önkormányzatok azért nem nyitnak szlovák iskolákat és osztályokat, mert szerintük nincs erre elég pénz, és a kevés diák miatt nem lenne gazdaságos ezek létrehozása. 
 

„Ez az érvelés azonban nem elfogadható, mert az Iskolaügyi Minisztérium adatai szerint 2018 június végéig 27 olyan magyar tanítási nyelvű alapiskolát hoztak létre az elsőtől a negyedik évfolyamig, amelyekben a diákok létszáma 3 és 12 között mozgott. Sőt, egyes alapiskolákban egyetlen diák sem volt a vizsgált időszakban. Ezekben az alapiskolákban az átlagos diáklétszám 7,2-re tehető” – közölte a párt azt is hozzátéve, hogy szerintük abszurd, hogy Szlovákia nem tud a nemzetiségileg vegyes területeken élő szlovákok gyermekeinek ugyanolyan körülményeket teremteni az anyanyelvű oktatáshoz, mint amilyeneket a nemzeti kisebbségeknek teremt.

Az ĽSNS elismeri, hogy a törvénynek negatív hatása lenne az állami költségvetésre. Pontos adatokat azonban nem közölt. „Ezt nem lehet számszerűsíteni, mert nem tudjuk, hogy mennyi szülő fogja igényelni ezeknek az iskoláknak a létrehozását. De ha az országnak milliárdjai vannak túlárazott vadászrepülők vásárlására vagy katonai missziókra, akkor erre is lehet pénzt találni” – tette hozzá Milan Uhrík (ĽSNS), a törvényjavaslat másik kidolgozója.