Kotleba után nem megy a szekér Besztercebánya megyében

Aki azt hitte, hogy a szélsőséges Marian Kotleba leváltásával ideális állapot áll be Besztercebánya megyében, az tévedett. Furcsa helyzet állt elő Besztercebánya megyében csaknem három hónappal a megyei választások után.

Pedig tavaly év végén még úgy tűnt, Ján Lunternek függetlenként sikerül áthidalni a pártok közti feszültségeket, és viszonylag könnyűnek ígérkezett a dolga: a képviselő-testület mindhárom frakciója támogatásáról biztosította, 49 képviselőből 42-en lettek „kormánypártiak”. Aztán eltelt három hónap, és fokozatosan érkeztek a hírek arról, hogy a megyei frakciók között nem alakul idilli módon a szövetség. Mindez az első rendes plenáris ülésen csúcsosodott ki a múlt héten. A helyi sajtó pedig már arról ír, hogy Lunternek valószínűleg nincs is igazi többsége a megyében.

Mi történt az ülésen?

A megyei testületben három frakció állt fel, mindhárom Luntert támogatja. Az egyik a függetlenek 20 tagú csoportja – a csoport nem teljesen független, itt tömörülnek a jobboldali ellenzéki pártok képviselői, a hidas Agócs Attila, valamint a Lunter körüli független regionális politikusok, valamint más függetlenek. A másik frakció a 17 tagot számláló Smer-klub, a harmadik pedig az öttagú MKP-frakció. A múlt pénteki testületi ülésen azonban finoman szólva sem jött össze az együttműködés – egymásnak feszült ugyanis a függetlenek csoportja, és a Smer–MKP tandem, melyet a helyi sajtó nem formális koalícióként kezel.

A testület az első akadályt sem tudta átugrani: a költségvetés módosítása ugyanis rögtön el is bukott. Az anyag számolt egy 200 ezer eurós médiabüdzsével, melyet a megyei lap kiadására fordítottak volna, valamint kiszélesítette volna Lunter jogköreit az egyes költségvetési tételekkel kapcsolatban. A Smer és az MKP-frakció azonban nem szavazta meg a kompetenciákat. A költségvetési módosítás elhasalása után pedig váratlan dolog következett: a függetlenek vezetője, Mikuláš Pál visszavonta a bizottságok kialakításáról szóló beterjesztést, majd Lunter is így tett az alelnökökről szóló anyaggal. Ezután hosszas huzavona alakult ki a tárgyalási rendről, ki, mikor és mit vonhat vissza, egy ponton pedig a Smer, az MKP és a nem besorolt képviselők egy része ki is vonult az ülésteremből.

Ki a bűnbak?

Agócs Attila, a Híd függetlenek között ülő képviselője szerint az különösen fájdalmas, hogy elbukott a költségvetés módosítása, mivel sürgős útfelújítások, tetőjavítások és hasonló munkálatok tolódnak el, még közbeszerzés szintjén sem tudnak elindulni. Szerinte Lunternek meg kellene kapnia a 200 ezer eurós médiabüdzsét és a költségvetési kompetenciákat, hiszen ezek Vladimír Maňka korábbi megyefőnöknek is megvoltak.

Juhász Péter, az MKP frakciójának vezetője is azt mondja, hogy a költségvetés módosítását mihamarabb el kell fogadni, hogy elinduljanak a sürgős munkálatok. A médiabüdzsét és az elnöki kompetenciák kibővítését is el tudja fogadni, azonban Maňka és Lunter helyzetét alapvetően másnak látja. „Kétszer nem lép az ember ugyanabba a folyóba” – jegyezte meg. A probléma azonban szerinte ott van, a Lunter-függetlenek nem is tárgyaltak az MKP-val és a Smerrel a médiabüdzsé és a kompetenciák kérdéséről, hanem elkészítettek egy anyagot, és ezt akarták véleményeztetni a két másik frakcióval. „200 ezer euró azonban nem kis pénz, és a kompetenciák is szélesek – ezek olyan dolgok amiről tárgyalnunk kell, mindazoknak, akik támogatják Luntert” – mondta Juhász.

A titokzatos paktum

Az általunk megszólaltatott régiós politikusok egyébként nem is igazán tudják megfogalmazni, miért áll fenn ez a tárgyalásképtelenség a frakciók között. Agócs Attila azt mondja, a három tábor valójában kettő, és a 20-as Lunter-csapat, valamint a Smer és az MKP 22 képviselője között azon megy a huzavona, ki lesz az erősebb. Emlékeztet, utóbbi két frakció még decemberben valamiféle titokzatos paktumot kötött a tárgyalásokon való közös fellépésről, ám úgy tűnik, a megállapodás már túlmutat ezen, hiszen együtt cselekednek: együttesen tartózkodtak a költségvetési szavazásnál, együtt is vonultak ki a teremből.

Juhász szerint azonban erről nincs szó: az összefogás nem formális, az, hogy a testületi ülésen közösen léptek fel (és vonultak ki), nem volt megbeszélt dolog, és tulajdonképpen a függetlenek hajszolták őket bele ebbe. „Mindkét frakcióval szemben ugyanazt követték el: nem kérdezték meg a véleményünket” – mondta. Szerinte a függetlenek annak ellenére gondolják úgy, hogy a döntés az ő kezükben van, hogy belső feszültségekkel küzdenek, rendezetlenek, és kifelé sem mutatnak egyértelmű képet.

Le kell higgadni

Csúsz Péter, az MKP besztercebányai kerületi elnöke hasonlóan érvelt, de rámutatott még egy dologra, ami indokolja ezt a furcsa, „van is, nincs is” Smer–MKP együttműködést. Elmondása szerint ugyanis a Smer és az MKP képviselőinek döntő többsége újraválasztott képviselő, ismerik egymást, és tudnak tárgyalni. A függetlenek több mint fele azonban újonc. Ugyanezt említette Agócs is: szerinte a régi képviselők mintha azt akarnák megmutatni az újaknak, hogy sokkal kompetensebbek náluk.

Azt azonban minden politikus megjegyezte, ideje lesz elkezdeni dolgozni. A legközelebbi rendes testületi ülés márciusban lesz, de úgy tűnik, rendkívüli ülésre – melyen a költségvetésről szavazhatnak majd a képviselők – már februárban sor kerülhet. „Mindenkinek van egy elképzelése arról, hogyan kellene támogatni Luntert. A bizalmatlanság és aggodalom ellenére itt az ideje, hogy mindenki lehiggadjon. Át kell esni a gyerekbetegségeken” – mondta Csúsz, aki ugyan nem került be a testületbe, de ő töltheti majd be azt az elnöki megbízotti posztot, melyet az MKP a megegyezés szerint az alelnöki hely helyett kap majd. Ha a testület megszavazza, feladatul kaphatja például a határon túli kapcsolatok fejlesztését, vagy épp a déli járások ügyeit – pontosabbat azonban erről a posztról még nem tudni.

Agócs is azt mondja, valószínűleg lehiggadnak majd a kedélyek. „Nem hinném, hogy ez a feszültség fennmarad, így nagyon nehéz lenne működni” – jegyezte meg.