Környezetvédelmi tárca: kell az atom!

Az Európai Bizottság (EB) tervezete szerint ideiglenes zöld címkét kapnának azok a gázprojekteknek, amelyek kiváltják a szenet, és kilowattóránként legfeljebb 270 gramm szén-dioxid-egyenértéket bocsátanak ki. A nukleáris energia pedig mindaddig lenne a fenntartható kategóriába sorolva, amíg a 2045-ig építési engedélyt kapott új erőművek megfelelnek a környezet és a vízkészletek károsodásának elkerülésére meghatározott kritériumoknak. A földgáznak és az atomenergiának ennél fogva fontos szerepet szánnak a villamosenergia-termelésben addig, amíg az ágazat át nem áll megújuló energiaforrások használatára. Az EB konzultációt indított a kérdésben a tagállamokkal. A bizottságnak a tervezetről az Európai Tanáccsal és az Európai Parlamenttel is meg kell állapodnia. Európa egyébként az évszázad közepén szeretné elérni a szén-dioxid-semlegességet.

Ki van ellene?

Az, hogy az EB tervezete szerint még évekig lehetne az atomenergiára alapozni, jelentős kritikát váltott ki a környezetvédők körében. A német kormány ugyancsak élesen ellenzi, hogy a jövőben is ilyen szerepet szánjanak a nukleáris energiának, a földgáz felhasználásával viszont egyetértenek. Németország a napokban megkezdte a még működő hat atomerőműve felének a leállítását, mindezt egy évvel azelőtt, hogy az ország végleg befejezi az atomenergia több évtizedes felhasználását. Ezt a döntést a fukusimai atomkatasztrófa nyomán hozták meg. Az atomenergiát élesen ellenzi Ausztria és Luxemburg is. Ausztria az EB által tervezett intézkedés bevezetése esetén perrel fenyeget.

Ki van mellette?

A nukleáris energiaforrások felhasználását egyértelműen támogatja például Franciaország, Lengyelország, de Magyarország is. Szlovákia ugyancsak az atomenergia pártjára állt. A gazdasági minisztérium államtitkára, Karol Galek (SaS) azt mondta, ez racionális döntés volt. A szlovák környezetvédelmi minisztérium az ügyben teljesen azonosul az EB tervezetével. A lapunknak adott nyilatkozatukban kiemelték, a szlovák kormány évek óta arra törekszik, hogy az atomenergiát egy „átmeneti” kategóriába sorolják. „Mindezt addig, amíg az innovációk nem hoznak ökologikusabb energiaforrásokat” – teszik hozzá. A környezetvédelmi tárca rámutat, Szlovákia atomenergia nélkül nem tudná teljesíteni a klímacéljait. „A nyers valóság az, hogy a jelenlegi klímaválságban a többi hazai alternatíva még inkább kockázatos” – nyilatkozta lapunk kérdésére Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter.

A szaktárca a közleményben kiemelte, nem törekednek arra, hogy leállítsák a hazai nukleárisenergia-felhasználást, de hozzáteszi, az állami intézményeknek folyamatosan ellenőriznie kell az atomerőművek biztonságát. Egyben kritizálta az előző kormányokat, amelyek túlságosan sok pénzt fektettek ezekbe az erőművekbe, ahelyett, hogy az alternatív energiaforrásokat, illetve a kevésbé energiaigényes iparágakat támogatták volna. „Az előző kormányok tették Szlovákiát atomenergia-függővé” – írja a minisztérium. Röviden azt is megemlíti, a jelenlegi kormánynak sikerült megtiltania, hogy az országba radioaktív hulladékot importáljanak. A tárca szerint az elmúlt években az ilyen import tényét az előző kabinetek titkolták. A minisztérium azt ígéri, az atomenergetika területén még idén további, a transzparenciát elősegítő lépéseket tesz.

A szakértő szerint

Az atomerőműveknek a térségünk országaiban való felhasználásával kapcsolatban megkerestük Lux Ivánt, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértőjét, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát. A szakember elmondta, az EB tervezete azt jelenti, hogy mivel a nukleáris energiatermelésnek közvetlen szén-dioxid-kibocsátása nincs, bizonyos értelemben zöldnek tekinthető. Az atomerőműben ugyanis nem hagyományos égés folyik, mint a szén- vagy a gázerőművekben, hanem az atommagok hasadásából származó hőt alakítják elektromos árammá. „Az atomerőműből működés közben semmi sem jön ki” – magyarázta. Lux hozzátette, az erőmű felépítése és a nukleáris fűtőelemek legyártása azonban jár valamennyi szén-dioxid-kibocsátással, környezeti terheléssel. Rámutatott, a reaktorokban termelődő atomhulladék jelent valódi problémát. „Ezt nagyon sokáig, ezer, vagy százezer évig kell tárolni” – tette hozzá azzal, hogy ehhez nagyon biztonságos hulladéktárolókra van szükség.

Lux szerint az EB tervezete, a mai viszonyokat figyelembe véve, jogosnak tekinthető. Úgy látja, az atomenergia környezeti terhelése összemérhető más, zöldnek tekinthető energiaforrásokéval. „Ennél fontosabb azonban az, hogy pillanatnyilag nem képzelhető el az atomenergia hirtelen kivezetése” – mondta. Hozzátette, biztos abban, hogy hosszú távon megszűnik az atomenergia felhasználása, de ennek nincs még itt az ideje. Lux kiemelte, a térségünk országaiban az újabb reaktorok építése, mint például a paksi erőmű bővítése, nem azt a célt szolgálja, hogy növeljék az atomenergiára való támaszkodást, hanem az elöregedő, régi reaktorok helyét fogják átvenni. „Új blokkokra szükség van, hogy a meglévőket helyettesítsük addig, amíg el nem jön a teljesen zöld energia korszaka” – magyarázta azzal, hogy jelenleg nincs más megoldás. Lux erről az átmeneti szakaszról szólva elmondta, szerinte a következő 50 évben nem vezetik ki az atomenergiát. „Az atomerőművek biztonságát azonban tudatosan és folyamatosan növelik” – emelte ki azzal, hogy súlyos balesetekre nagy valószínűséggel nem kell számítani. Az erőművek pillanatnyi balesetkockázata sokkal kisebb, mint bármelyik másik energiaforrásé. „Nulla kockázat azonban nem létezik” – mondta és hozzátette, hogy pont a nagyon kicsi valószínűség miatt nem kell ettől tartani.

Szlovákiában egyes források szerint a teljes villamosenergia-fogyasztás hozzávetőlegesen 53 százaléka származik atomreaktorokból, Magyarország esetében ez a szám körülbelül 48 százalék, míg Franciaországban ez akár több mint 70 százalék is lehet.