Kórházreform bezárásokkal

Andrea Kalavská szerint az egészségügy gyengéje, hogy a minőségi helyett a mennyiségi szempontok dominálnak. „Ha pusztán a kórházak és a kórházi ágyak száma határozná meg az egészségügyi ellátás minőségét, Szlovákia élen járna. A valóság azonban más, ezért is van szükség átfogó kórházreformra” – magyarázta az egészségügyi miniszter. Jelenleg a reform előkészítése zajlik, a törvény várhatóan 2020-tól lép életbe.

A tárca elsősorban azt szeretné elkerülni, hogy tapasztalatlan orvosok műtsenek, ezért meghatározná, hogy egy kórházi osztályon évente hány beavatkozást kell elvégezni. Például egy szülészeten évi 640 szülés kellene ahhoz, hogy a biztosító szerződést kössön az intézménnyel. A feltételeket nem teljesítő osztályokat bezárnák. A kórházaknak két évük van felkészülni: 2021-től a meghatározott beavatkozások legalább felét kell elvégezni, 2022-től pedig már a törvény által előírt teljes mennyiséget. A minisztérium ezt követően három kategóriába sorolná a kórházakat. A helyi kórházakban a legalapvetőbb kezeléseket végeznék, a regionális kórházakban a bonyolultabb műtéteket, a nemzeti kórházak pedig kifejezetten a nehéz beavatkozásokra szakosodnának. A rendszer leghamarabb 2023-tól működhetne.

Szakértők figyelmeztetnek, hogy ez a kórházi osztályok tömeges bezárásához vezethet. Kalavská hangsúlyozta, a minisztérium nem akarja ellehetetleníteni a kórházakat, de szükség van az osztályozásra.

„A módosítás meghatározza, hogy az egészségbiztosító minimum hány kórházzal köteles szerződni: 32 helyi kórházzal, 6 regionálissal és 4 nemzetivel pedig 4. Felső határ viszont nincs. Ha minden intézmény jól teljesít, akkor egyet sem fogunk bezárni” – mondta Peter Pellegrini kormányfő. Kalavská szerint a reform tulajdonképpen már elkezdődött. „A változások fentről lefelé folynak. Első lépésként a legfejlettebb kórházak felszerelését szeretnénk bővíteni. Már megtettük az első lépéseket, például a Nemzeti Onkológiai Központ nemrég új berendezéseket kapott, és további fejlesztéseket tervezünk” – közölte az egészségügyi miniszter.

A Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) adatai szerint jelenleg 115 állami kórház működik az országban, a törvényi minimum szerint a számuk akár 42-re csökkenhet.

Újszerű felosztás

Az egyik legfontosabb változás a kórházak újszerű csoportosítása. A tárca 2023-tól három fő kategóriába sorolná a kórházakat. Az első csoportba a kisebb, helyi kórházak tartoznának, ezek fél órán belül elérhetőek lennének a lakosság mintegy 91 százaléka számára. Ezekben kötelező lenne sürgősségi osztály működtetése, legalább egy orvos és két nővér ügyelne. A működés feltétele lenne a sebészet, a gyermekosztály és a belgyógyászat.

A második csoportba a regionális kórházak tartoznának, amelyek komplexebb ellátást biztosítanának, például traumatológiai, kardiológiai, és egyéb osztályokkal. Az itteni sürgősségen már legalább 4 orvos és 8 nővér lenne szolgálatban. A regionális kórházaknak legfeljebb egy órán belül elérhetőnek kell lenniük a lakosság 92 százaléka számára.

A harmadik csoportot a nemzeti kórházak alkotnák, a legjobb felszereléssel. A törvényi minimum szerint ezekből legalább 4 lenne, és a lakosság 99 százaléka számára 2 órán belül elérhetőnek kell lenniük.

A minisztérium megszabná a kórházi osztályok számára, hogy évente minimálisan hány beavatkozást kell elvégezniük, ha ezt nem teljesíti, akkor bezárnák. A tárca szerint ugyanis hatalmas probléma, hogy a műtéteket sokszor olyan orvosok végzik, akik nem rendelkeznek kellő gyakorlattal, vagy nem megfelelő az osztályok felszereltsége. Emiatt sok beteg a beavatkozás után pár nappal visszakerül a kórházba, ami pluszköltséget, a betegeknek pedig további megpróbáltatást jelent. Kalavská szerint az ilyen osztályok feleslegesek, bezárásukkal a kórházak rengeteg pénzt takaríthatnának meg, amit a jó eredményeket elérő osztályok fejlesztésére fordíthatnánk.

Otthon lábadoznak

Kalavská hangsúlyozta, hogy a műtétek utáni ellenőrzött felépülés rendkívül fontos része a kezeléseknek, de sok esetben erre nincs lehetőség. „Nincs elég kórházi ágy a lábadozók számára, így a betegnek haza kell mennie, otthon azonban nincsenek meg a megfelelő feltételek. Emiatt 2030-ig háromezer új, lábadozásra szánt ágyat szeretnénk elhelyezni a kórházakban” – magyarázta az egészségügyi miniszter.

Jana Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának képviselője lapunknak elmondta, alapvetően jónak tartja a kórházreformot. „Az Egészségpolitikai Intézet precíz tervet dolgozott ki, már csak világosan el kell magyarázni az embereknek, hogy miről is van szó” – mondta lapunknak az SaS képviselője. Hozzátette viszont, hogy a megvalósításban már kételkedik, mert a Smer kormányzása alatt katasztrofális állapotba került az egészségügy, és nem hiszi, hogy a minisztérium képes végigvinni ilyen hosszú távú projektet.

Az OĽaNO szintén a Smert bírálta. „Szembeötlő, hogy az egészségügyet kis szünettel már 2006 óta irányító Smer csak most volt képes elindítani a reformot, így a problémákkal már a következő kormányoknak kell számolniuk. A kórházreform természetesen pozitív lépés, a betegek érdekeit tartja szem előtt. A legfőbb gyengesége azonban az, hogy nem határozza meg a tervezett regionális és nemzeti kórházak finanszírozási módszerét. Ha ezeket nem hajtja végre megfelelően a minisztérium, akkor előfordulhat, hogy a betegek még többet várnak majd a kezelésekre” – tájékoztatott Matúš Bystriansky, a párt szóvivője.
Marián Petko, a kórházszövetség (ANS) vezetője kétkedve fogadta a tárca szándékát. A reformot ugyan nem ítéli el, de úgy véli, hogy a kórházak így nem fognak spórolni. „A kórházak osztályozásához valószínűleg több pénz fog kelleni, mint a minisztérium gondolja” – mondta Petko. Hiányolja a tanulmányokat is, a tárca nem mérte fel, hogy a kórházak mennyire állnak készen a változásra.

Kalavská szerint a minisztérium sosem állította, hogy spórolni akarnak. „Arra törekszünk, hogy a kórházak hatékonyabban használják fel a pénzt” – reagált az egészségügyi miniszter.

Máshol működik

Iveta Lazorová, a nővérkamara elnöke lapunknak elmondta, a terv nem kifejezetten újdonság, több európai országban ezt az osztályozást követik. „Nincs kifogásunk az intézkedések ellen, de tudjuk, hogy nagyon nehéz lesz a megvalósítás. Egyes lépésék népszerűtlenek lesznek, ezért félő, hogy a reform megtorpan a politikai nyomás miatt. Az sem teljesen világos, hogy a tárca pontosan hogyan képzeli el a hosszú távú betegellátást, nem ismerjük a részleteket. Előfordult már, hogy a minisztérium bevezetett olyan intézkedéseket, melyekről alig tájékoztatott, és később kiderült, hogy nem is voltak átgondolva, így az egész összeomlott” – mondta Lazorová.

Problémás betegszállítás

Mária Lévyová, a Páciensek Jogvédő Szövetségének (AOPP) elnöke pozitívan fogadta, hogy a kórházi osztályok számára feltételeket szabott a tárca, hiszen a betegeknek a minőségi ellátás a legfontosabb. „A másik fontos lépés, hogy a kórházi ellátás elérhetősége javuljon. A sürgősségi ellátás 30 percen belül elérhető lesz a lakosság 91 százaléka számára. A reform keretében fontos lenne a betegszállítás fejlesztése is, hiszen nem minden páciensnek van autója, és sokuk egészségi állapota azt sem engedi, hogy a tömegközlekedést válassza” – jelentette ki az AOPP elnöke.

A kórházreform a tervek szerint legkésőbb 2030-ban fejeződne be. A változásokkal kapcsolatos részletek a zdravazmena.sk weboldalon találhatók.