Kompromisszum körvonalazódik a kormány és az önkormányzatok között

A hivatalnokkormány felajánlotta, hogy az önkormányzatoknak 152 millió euró értékben jövő évtől elengedi a koronavírus-járvány idejéből származó hitelek törlesztését, további 54 millió eurót pedig saját kulcs alapján oszthatnak szét az egyes települések között. „Olyan kulcs szerint, amelyben sikerül megállapodniuk” – tette hozzá. A kabinet harmadik ígérete az, hogy az esetleges segítségnyújtásról az év hátralévő részében individuálisan döntenek majd. „Adatok alapján, hogy az érintett városoknak vagy településeknek szükségük van-e további segítségre” – mondta azzal, bízik benne, hogy a kialakult helyzet ellenére az önkormányzatok képviselői elnyerik a szervezet tagjainak támogatását, s végül rábólintanak a javaslatra. „Minél korábban megegyezünk, annál gyorsabban tudjuk feldolgozni a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az önkormányzatokhoz eljusson a pénz” – folytatta.

Elemzés

Horváth Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta, a találkozóra a településektől begyűjtött adatokkal érkeztek, melyek elemzéséből pozitív következtetéseket is sikerült levonni. A szaktárca a találkozó előtt nyilvánosságra hozott állásfoglalásában kiemeli: az önkormányzatok a megemelkedett energiaárak ellenére jó pénzügyi helyzetben vannak, gazdasági eredményük az előző évhez képest 153,8 millió euróval javult, a megyék esetében pedig 24 millió euróval lett jobb a helyzet. „Az önkormányzatok bevételei az előző évhez képest közel 16%-kal, a megyei önkormányzatoké pedig több mint 14%-kal nőttek. Ugyanakkor az adók éves növekedése abszolút értékben több mint kétszer akkora, mint az energia éves növekedése” – hangsúlyozta a minisztérium. Az önkormányzatok energiaköltségei 75,4 millió euróval nőttek, míg az adóbevételek (személyi és társasági adó) 190,4 millió euróval emelkedtek. A tárca szerint hasonlóan kedvező a helyzet az önkormányzatok esetében is – az adóbevételek 83,5 millió euróval, az energiaköltségek pedig 11,4 millió euróval emelkedtek az előző évhez képest. „Elemzői szempontból arra a következtetésre jutottunk, hogy egyre nehezebb az általános megoldások mellett érvelni, melyek akkor születtek, amikor az energiaárak teljesen másként álltak, az állami költségvetés helyzete pedig egészen másképp festett” – mondta azzal kiegészítve, a kormány által bemutatott megoldás lehetővé teszi, hogy az akut helyzetbe került települések segítséget kapjanak.

Kompromisszum

Jozef Božik, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöke arról tájékoztatott, a szervezet 140-tagú tanácsa keddi ülésén foglal állást a kormány javaslatával kapcsolatban. Megjegyezte, a több mint 200 millió eurós támogatás segítene az önkormányzatoknak, a konkrét döntést azonban csak jövő héten közli a szervezet. „Meggyőződésem, hogy a kormányfő segíteni igyekszik az önkormányzatoknak. A korábban elfogadott séma továbbra is érvényes. A szolidáris rendszer a kisebb, legfeljebb 3000 lakosú falvaknak és városoknak nyújt nagyobb segítséget” – jelentette ki Božik azzal, a további szervezetekkel megállapodtak abban, hogy a kompenzációs mechanizmusból a megyék nem 30%-ot kapnak, hanem csak 25-öt, 5 százalékról ugyanis lemondtak a falvak és városok javára. „A megyék szolidárisak a falvakkal és a városokkal szemben, a falvak és városok pedig szolidárisak a kisebb településekkel” – magyarázta. Úgy véli, a kormány javaslata nagyon jó ajánlat, amit érdemes megvitatni. Fontosnak tartja, hogy a ZMOS minél korábban állást foglaljon, tekintve, hogy a miniszterelnök ígéretet tett arra, ha gyorsan és hatékonyan sikerül megegyezni, akkor a megoldás is gyors és hatékony lesz.

Richard Rybníček, a Szlovákiai Városok Uniójának (ÚMS) elnöke üdvözölte a kormány ajánlatát, véleménye szerint a covid-hitelek elengedése sok városnak segítene. Hangsúlyozta, megpróbálják meggyőzni a szervezet tagjait a javaslat elfogadásáról. Egyetértett azzal, hogy a nagyobb városoknak szolidaritást kell vállalniuk a kisebb településekkel. Keszegh Béla, Komárom polgármestere a tárgyalást követően azt nyilatkozta, nagyon korrekt javaslat érkezett a kormány részéről. „206 millió eurós csomagot sikerült kiharcolnia az önkormányzatoknak” – mondta azzal kiegészítve, jelentős tételről van szó. A szaktárca elemzésére utalva megjegyezte: bár jelentős elvonások történtek az önkormányzatoktól, az egyszeri segélyeknek köszönhetően nem annyira vészesek a számok. „A pénzügyminiszter első féléves adataihoz kötődő beszámolója egyértelműen rámutatott, hogy a probléma nem teljesen olyan, mint azt korábban gondoltuk” – tette hozzá. Keszegh elárulta, az 54 millió euró szétosztása kapcsán két mechanizmus merült fel – az első felvetés szerint a leginkább rászorultak kapták volna meg a pénzt, a másik megoldás alapján pedig a korábban kidolgozott sablon érvényesül. „Fejpénz alapján kerül szétosztásra, a 3 ezer főnél kevesebb lakosú települések több pénzt kapnak, mint a nagyobb városok” – nyilatkozta lapunknak.

A fő kérdés szerinte az, hogy mikor jut el a támogatás a településekhez, hiszen az ukrán menekültek befogadására igényelhető ún. fastcare támogatás sem ért mindenhol célba – eddig a több mint 1400 jóváhagyott dotáció feléhez készült el a szerződés. „A magyarlakta régióban is több települést érint, hogy az átfutási idő miatt még nem kapták meg az összeget” – tette hozzá. Ami a 152 millió eurós csomagot illeti, 2024. januárjától kellett volna elkezdeni a törlesztést, a polgármester szerint ez az oka annak, hogy a kormány rábólintott az engedményre. „Nem azonnal gerjeszt mínuszt az állami költségvetésben” – magyarázta. A találkozón elhangzott az a javaslat is, hogy hagyjanak jóvá egy kettes számú fastcare csomagot, a polgármester szerint azonban ezt a kormány nem tartja kivitelezhetőnek, hiszen Brüsszelnek is rá kellene bólintania, ami időbe telik. „Nem reális, hogy ez az év végéig átfusson” – véli. Kérdésünkre, mikor juthat el a pénz a települések bankszámlájára, Keszegh sem tudott konkrét választ adni, rámutatott azonban, hogy több mint 3 ezer dotációs szerződés jóváhagyásáról van szó, a pénzügyminisztérium azonban kifizető szervként ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a lehető leggyorsabb lebonyolítás érdekében. Komárom városának vezetője kritikával illette a ZMOS-t, amiért ráállt a politikai pártok játszmájára, és a jelenlegi kormányt vonta felelősségre a kialakult helyzetért. „Azok a pártok akarják megmenteni az önkormányzatokat, amelyek tíz évig nem tettek semmit. Azok tesznek nagy kijelentéseket, akik előidézték a helyzetet” – rótta fel a politikusok képmutatását.

Az ÚMS további konkrét javaslatokkal fordult a kormányhoz, melyek nem terhelik a költségvetést. „A jövő évben néhány kötelezettségünket elnapolnak vagy elengednek, s ennek köszönhetően jelentős összeget tudunk megspórolni” – tette hozzá azzal Keszegh, a 4-5 követelésüket jövő héten juttatják el Ódorékhoz.

Jozef Viskupič, a megyéket tömörítő SK csoport elnöke a pénteki közös sajtótájékoztatón arról beszélt, bízik benne, hogy jövő hét szerdáig sikerül megállapodásra jutni, és a pénz minél hamarabb megérkezik a megyék, városok és falvak számlájára. A politikus szintén megerősítette, az SK8 készen áll lemondani a kompenzáció 5%-ról a kisebb települések érdekében. (ba, TASR)