Komoly hátrányt jelent a szlovák iskola

 

A héten indult Szlovákiában az alapiskolai beiratkozás. Még mindig elterjedt a szülők között az a nézet, hogy a szlovák tannyelvű iskola sikeresebb jövőt, könnyebb érvényesülést biztosít a gyerekeknek. Kevesebbet hallani viszont arról, hogy ez miért nem igaz.Sok magyar családban a hagyománytisztelet és egyéb szempontok miatt nem kérdéses a gyerekek magyar nyelvű taníttatása. Az anyanyelvi oktatás hasznában viszont nem ezek a fő szempontok. Több gondjuk lesz, lemaradnakSzakmailag ugyanis egyértelműen alátámasztható, hogy a szlovák iskolába kerülő magyar anyanyelvű tanulók nyelvi nehézségei gyakran olyan hátrányba hozzák őket az osztály többi tagjával szemben, amelyeket tanulmányaik során sok esetben már nem is tudnak behozni. Kiemelkedő tanulmányi eredményeket pedig csak nagyon ritka esetben várhatunk az ilyen diákoktól. Arról nem is beszélve, hogy tökéletes szinten sem a magyar, sem a szlovák nyelvet nem fogják bírni még jó pár évig. A tanulmányi versenyeknél ez pedig alapfeltétel. Gondjai az anyanyelvén továbbtanuló elsősnek is vannak, figyelmeztet Vančóné Kremmer Ildikó, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánhelyettese. „Azok az észlelési problémák, amelyek az iskolakezdő gyerekeknél feltűnnek, a magyar iskolában kiküszöbölhetők, behozhatók” – magyarázta lapunk kérdésére. „Ezek az észlelési problémák a magyar gyerekek 60–70%-ánál jelen vannak” – teszi hozzá Vančo Ildikó. Állítása szerint a magyar anyanyelvű gyerekeknek azért is van nehezebb dolguk a szlovák osztályban, mert nem tudnak megnyilvánulni (kérdezni), így ezek a problémák csak egyre jobban elmélyülnek és nehezítik a tananyag megértését. Nem mernek megszólalniMíg a szlovák anyanyelvű gyerekek tanulni mennek a szlovák iskolába, a magyar gyerekeknek először meg kell ott tanulniuk szlovákul. Ez gyakran behozhatatlan hátrányt jelent náluk, a jó képességű magyar anyanyelvű gyerek sokszor emiatt lesz gyengébb tanuló. Az első osztályban az a lényeg, hogy a diák a betűket megtanulja, írni és olvasni, a másik fő feladat pedig, hogy bővítse a szókincsét, szögezi le Ferenczi Éva a komáromi Eötvös Utcai Alapiskolából. „Sokat beszélgetünk, mesélünk az előkészítő szakaszban, hogy amikor a hangokat tanulják, simábban menjen az összeolvasás” – mondta lapunk kérdésére. A pedagógus szerint a gyerekek habitusa, személyisége szintén hatással lehet az előmenetelre. „A szégyenlősebbek kicsit lassabban kapcsolódnak a beszélgetésekbe, de aztán később megbátorodnak, és mivel az anyanyelvükön kell megszólalniuk, nem okozhat nekik különösebb gondot, bekapcsolódnak ők is” – teszi hozzá. Szerinte nyilvánvaló, hogy ha ezek a feladatok idegen, szlovák nyelvi környezetben érik az elsősöket, akkor ott nehezebben birkóznak meg a nehézségekkel. Komenský is a fejét csóválnáFontos az is, hogy ha nem értenek valamit, szabadon kérdezhessenek a tanítótól vagy az osztálytársaiktól, ez pedig a szlovák iskolában eleve lehetetlen számukra, mivel még nem tudnak szlovákul. „Ha a félénk gyerek anyanyelvén is bátortalanul szólal meg, akkor egy idegen nyelven még nehezebben teszi ezt” – mutat rá Ferenczi Éva. Szerinte ez egyértelműen megmutatkozik a szlovákórákon. Elárulta, tapasztalt olyat is, hogy a szlovák óvodából magyar elsőbe került diáknál a kezdeti szakaszban érezhető volt, hogy nem tud olyan magabiztosan megnyilvánulni magyarul, mint azok az osztálytársai, akik magyar óvodába jártak.Bár a hazai oktatásügy tekintélyként tiszteli Jan Amos Komenskýt, ők sem igazán buzdítják a magyar szülőket arra, hogy Komenský tanácsát megfogadva anyanyelvükön taníttassák tovább gyerekeiket. Inkább az államnyelv elsajátítását emlegetik az érvényesülés kulcsaként.