Koldusbotra juthatnak az önkormányzatok

Április negyedikétől a munkaadó, beleértve az önkormányzatokat is, az alkalmazottak átlagkeresetének a 80%-ára csökkentheti a béreket, ha nem tudja biztosítani, hogy otthonról dolgozhassanak. Szélsőséges esetben, ha a munkaadónak komoly üzemeltetési gondjai vannak, és nem tud munkát adni az alkalmazottainak, a bérpótlék az átlagkereset 60%-a lehet. Erről azonban írásban kell megegyeznie a két félnek.

Michal Kaliňák, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) a szóvivője szerint a települések most a koronavírus terjedésének a megelőzésére koncentrálnak.

„Az önkormányzatok az adózással kapcsolatos hivatalos előrejelzésekre várnak, a ZMOS azonban már a múlt héten tájékoztatta őket, hogy az adókból származó bevétel 12,5 millió euróval lesz kevesebb, mint a 2019 áprilisában utalt összeg”

– mondta Kaliňák, hozzátéve, hogy a következő hónapokban szintén jelentős bevételkieséssel kell számolniuk, és erre reagálniuk kell. Ennek egyik módja az uniós támogatásokkal összefüggő változtatások, amelyeket összekötnek a gazdaság újraindításával és a munkahelyek megtartásával a konkrét ágazatokban. Kaliňák szerint a szervezet tárgyalni fog a miniszterekkel, mert mint mondja, sok őket érintő döntést nélkülük hoznak meg. „Ami a kormányt illeti, természetesen konkrét pénzügyi kompenzációt várunk, amely pótolja a kiesést. Ezt legjobban a regionális iskolahálózat problémái illusztrálják – mondta Kaliňák. – A ZMOS évek óta kéri a politikusokat, hogy az önkormányzatokra ne hárítsanak további kompetenciákat, hiszen a gazdaság egy pillanatban gyengülni kezd, a pénz is kevesebb lesz, de a feladatok a városokat és falvakat terhelik majd.”

Az állam által kínált intézkedések egy részét a polgármesterek már igénybe vették. Agócs Attila (Híd), Fülek polgármestere lapunknak elmondta, hogy a megszorításokkal két hónapig számolnak. „Három hónap esetén már komolyabbra fordul a helyzet, három hónapnál több pedig elképzelhetetlen” – tette hozzá a füleki polgármester. Mint mondja, nem csupán a magánszemélyek adójából származó bevétel csökkent, hiányozni fog a vár jegybevételéből befolyt összeg, és a helyi adók befizetésének a határidejét is kitolták. Ezen kívül más kiesésekkel is számolni kell. „Egy egyszerű példa: egy iskolai ebéd elkészítésére 20 centet kérünk el a szülőktől. Minimális összeg. De amikor ezt kiszorzom napi kétezer étkezővel, az már napi négyszáz euró, amikor ezt felszorzom havi 20 munkanappal az már 8 ezer euró, ezt kiszorzom három hónapra, ami már 24 ezer euró. És egy látszólag filléres tételnek a be nem fizetéséről beszélünk” – magyarázza Agócs. Hangsúlyozta, nincs miből pótolni a veszteséget, ezért bérmegszorításokkal kell számolniuk a város hatáskörébe tartozó vármúzeum és a művelődési központ alkalmazottainak is. „A költségvetés nem minden tétele csökkenthető” – zárta a polgármester, a szemétszállítás díjára, valamint a közvilágítás költségeire gondolva.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Őry Péter (MKP), Csallóközcsütörtök polgármestere is. Mint mondja, egységesen, az alkalmazottak feladatainak csökkentésével a béreket 80%-ra csökkentették a település hatáskörébe tartozó intézményekben, köztük az óvodában és az alap-iskolában.

„Előre jeleztem, hogy az önkormányzat nem fog tudni olyan mértékben hozzájárulni a működéshez, mint azt megszokhattuk. Ha azonban lehetőség lesz rá, pótolni fogjuk az elmaradásokat”

– mondta Őry. Ezzel együtt törölték a falunapot, a nyugdíjasnapot és mindent, amit csak lehetett. Csak a legszükségesebbre koncentrálnak. A polgármester egyelőre 20% körülire teszi az éves kiesést, hozzátéve, hogy ezt nincs miből pótolni. „Vagyoneladásból származó bevételeket nem lehet bérekre költeni, csak beruházásokra, ugyanez érvényes az előző évből megmaradt többletre” – magyarázza a polgármester. Hozzátette, sok függ attól, mikor indul be újra a gazdaság, de mint fogalmaz, lassú „visszaevickélésre” számít.

Eduard Heger (OĽaNO) pénzügyminiszter már jelezte, hogy találkozna a ZMOS képviselőivel. „Fontos intézkedésnek számít, amit a könyvelések esetében véghezvittünk, hogy módosítottunk a szabályokon, aminek következtében a falvak és városok hozzányúlhatnak a harmadik és negyedik negyedévre biztosított pénzhez, illetve a tőkekiadásokhoz, ezzel biztosítva, hogy jelenleg is legyen tőkéjük” – mondta a tárcavezető, azt azonban maga is elismerte, hogy ezek a források sem kimeríthetetlenek.

„Természetesen, meg kell találnunk a forrásokat, amelyekből pótolhatjuk azt, ami feltétlenül szükséges, valamint újra kell gondolni a pénzügyi eszközök elosztását. A következő hetekben erről fogunk tárgyalni”

– tájékoztatott Heger.

Az oktatásügyi tárca sajtóosztálya lapunkat arról tájékoztatta, hogy az iskolákat több forrásból finanszírozzák: egyrészt községi, másrészt állami forrásból, ugyanis az alapiskoláknak és óvodáknak a települések a fenntartói. „Például, ha egy község hozzájárul egy kisiskola finanszírozásához, amelynek a fenntartása nem hatékony, ennek ellenére a község úgy dönt, hogy nem szünteti meg, az az ő dolga” – közölte a minisztérium. A válság miatt azonban nem biztos, hogy az önkormányzatok továbbra is képesek lesznek pótolni a fenntartáshoz szükséges forrásokat.