Kiváló Kő

LÁNGH IMRE LÁSZLÓ

Kiváló lapszámmal indítja tizennegyedik évfolyamát a Szőrös Kő, hagyományos öt szektora bármelyikében kedvünkre időzhetünk, s ezeken túl is akad olvasni- és látnivaló. Itt van például rögtön a borító versóján a főszerkesztő Adyk című (értsd: Ady Endre többes számban) kedvcsinálója, vagy a folyóirat végi könyvajánlók, a fényképes eseménynaptár, s végig a szövegek közt Pischinger Viktor fotói.

Az első szektor a Meglepő szőrösszeállításé; ez Krausz Tivadar kisregényének harmadik folytatását hozza, Ardamica Zorán versét, Batári Gábor rövid, ám annál hosszabb (a tévéfilmsorozatokhoz hasonló „mi történt az előző részekben” jellegű) összefoglalóval ellátott regényrészletét. Van itt Szalay Zoltán-novella, két Halmai Tamás-vers, Nagy Erika tárcája, Géczi János esszéje és három Bob Perelman-vers (Hegedűs Orsolya fordításai).

A Startkőben csupa rövidpróza kapott helyet (a rovat szerzői: Korčok Péter, Koháry Attila, Janković Nóra, Csibrányi Zoltán, Sándor Gyula, Szallár Szabolcs).

A Szőrelágazás az írófesztiválon elhangzott előadásokat közli: Keserű Józsefét a 2007. évi prózatermésről, Vida Gergelyét az időszak szlovákiai magyar versesköteteiről, végül az írószövetség által meghirdetett szépirodalmi pályázatnak Tőzsér Árpád általi kiértékelését és a győztes pályamunka (Veres István pozsonyi bölcsészkaros novellájának) méltatását.

A Kő kövön három dolgozatot kínál. Panyi Zita Babits-esszéjét, Hegedűs Orsolya versértelmezését és L. Varga Péter recenzióját (Stephen King Lisey története című terjedelmes regényéről). Végül a Szőr mentén rovatban H. Nagy Péter szövege olvasható (A vallás eredete; mintegy párjaként a Presstige-ben tavaly ilyenkor közölt A művészet eredete című esszéjének).

Na most így e fenti sorokból, felsorolásokból talán csak annyi derül ki első ránézésre, hogy a Keserű József, Vida Gergely és Tőzsér Árpád triumvirátus képezi a folyóirat súlypontját, s ha erre jutott az olvasó, nem téved. Másrészt a fentiekből még nem nyilvánvaló, hogy a súlypontok azért szépen megoszlanak a lapon belül, hogy több egymástól távolabb eső közlés is kapcsolatba lép egymással, illetve (de ez belátható) hogy a Startkő rovata az irodalom – nyitott – ajtaján kopogtató szerzőket fogja össze.

Amire nagyon jólesik felhívni a figyelmet, az a Bob Perelman-összeállítás: a szerző három verse olvasható itt magyarul (Baudelaire-nek, Szoba, Anti-Oidipusz). Ezekhez kapcsolódik Hegedűs Orsolya Made in China című tanulmánya, mely a China című Perelman-vers eddigi magyar fordításait veszi sorra. Kiderül, egyebek közt, hogy ezekből a fordításokból rendre kimaradt egy sornyi – a szerző fordításában ez a hiányzó sor így hangzik: „Kabátok lógnak kampókon az ablakban; kérdőjelek a fejek helyén.” A China című Perelman-verssel is itt, a Szőrös Kőben találkozhattunk legutóbb: Brutovszky Szilvia fordítását a lap 2005/2-es száma közölte; nem sokkal később hivatkozásként beépült Németh Zoltán laudációjába is (melyben Gazdag Józsefnek a Kilátás az ezüstfenyőkre című díjnyertes novelláskönyvét méltatta).

S még egy utolsó kínálat-ajánlat. A kormányzó könyvtára című novella, Szalay Zoltáné. Egészen kiváló szöveg, a rövidpróza kedvelői ki ne hagyják. Minden jel arra vall, hogy a novellista Szalay Zoltán mára megtalálta sajátos hangját és az ezzel járó atmoszférateremtő erejét, mely (nagyon leegyszerűsítve) a szabadság korlátozottságának feszültségteremtő, abszurdnak és túlzónak tűnő helyzeteiből táplálkozik. Nem meglepő, hogy a Meglepő szőrösszeállítás rovatnak épp ez a novella a súlypontja.