Kiska megvétózta a szerencsejátékokról szóló törvényt

A pénzügyi tárca szerint az új jogszabály elsősorban a szerencsejáték-szolgáltatókra, részben pedig a játékosokra vonatkozó szabályokat szigorítaná. Emellett reagál a legújabb, digitalizálással összefüggő tendenciákra is, melyek a szerencsejátékokat sem kerülték el. A törvény célja továbbá a felhasználók védelme.

Az elnök szerint az elfogadott jogszabály teljes koncepciója hibás, mert figyelmen kívül hagy bizonyos alkotmányos értékeket és alapelveket, elsősorban a személyes adatok védelmét.

Ezzel kapcsolatban az elnök rámutatott: az internetes játékszolgáltatók az új törvény értelmében kötelesek lesznek elkérni a játékra jelentkező személyi igazolványának másolatát, illetve az ebben szereplő adatokat, így ellenőrizve a jelentkező életkorát. A 18 évnél fiatalabb természetes személyek számára ugyanis tilos a szerencsejátékokban való részvétel.

Az államfő szerint ugyanakkor a személyi igazolvány egy sor érzékeny személyes adatot tartalmaz, beleértve a személyi számot is. Kiska úgy véli, nincs biztosíték arra, hogy egy illetéktelen személy nem fog visszaélni ezekkel az adatokkal. „Meg kellene fontolni, nem áll-e rendelkezésünkre jobb módszer a szerencsejátékokban való részvételi jogosultság igazolására, amely nem jelentene veszélyt az érzékeny személyes adatok védelmére nézve” – tette hozzá az elnök.

Kiska további konkrét kifogásokat is felsorolt. Szerinte például a szerencsejátékok űzésétől eltiltott személyek nyilvántartásába a csődbe ment személyeket is fel kellene venni, hiszen gyakran éppen a játékszenvedély vezetett a csődeljáráshoz. Az elnök azt is kifogásolja, hogy a szerencsejáték-szolgáltatók által befizetett illetékből származó bevételt nem kifejezetten a játékszenvedély megelőzésére, gyógyítására, illetve ennek a szenvedélybetegségnek az adott egyénre, a családjára és a társadalomra gyakorolt, káros szociális és gazdasági hatásainak az enyhítésére használnák fel. A törvény értelmében az illeték összegét közérdekű szolgáltatások támogatására fordítanák, például egészségügyi szolgáltatásokra, szociális és humanitárius segítségnyújtásra, kulturális értékek létrehozására, megőrzésére és felújítására, valamint egyéb kulturális és művészeti tevékenységekre.

Kiska azt is kifogásolja, hogy az új jogszabály szerint egy adott községben csak akkor lehetne szavazni a szerencsejátékok betiltásáról, ha előtte benyújtanának egy petíciót a megfelelő számú aláírással. Az elnök szerint ez több esetben jelentősen megnehezítheti, de akár el is lehetetlenítheti a szerencsejátékok szabályozását az adott településen.

Az államfő végezetül felvetette egy olyan korlátozás lehetőségét, mely szerint új játéktermet vagy kaszinót csak olyan községben lehetne nyitni, amely a törvény által meghatározott minimális lakosságszámmal bír. „Ezáltal jelentősen korlátozhatók lennének a szerencsejátékok a kisközségekben” – tette hozzá Kiska.