Kiska megvétózta a bíróságokról szóló törvényjavaslatot és két felsőoktatási törvényt

Az elfogadott törvény értelmében egyes bírósági döntések kivételt kapnak, és ezeket nem fog kelleni nyilvánosságra hozni -  például ha a bíróság beleegyezik olyan adatok átadásába, amelyek telekommunikációs titoknak minősülnek, vagy ha beleegyezik valakinek a lehallgatásába. Kiska szerint ezzel megszűnik a lehetőség arra, hogy nyilvánosan ellenőrizhetőek legyenek a bíróságoknak azok a különösen érzékeny döntései, amelyek lényeges beavatkozást jelentenek az egyének alapvető jogaiba és szabadságába. 

„A nyilvános ellenőrzésnek a megvonását mindig objektív és bizonyítható tényekkel kell alátámasztani” – hangsúlyozta az államfő. Figyelmeztetett rá, hogy a kormány nem írta le azoknak a rendkívüli körülményeknek, illetve annak a biztonsági kockázatnak a létezését, amely indokolná a törvény elfogadását. Hozzátette: a javaslatról konzultációt sem folytattak.

 Az államfő az elmúlt hat év tapasztalataira utalva azt állítja, hogy az érintett bírósági döntésekhez való szabad hozzáférés semmilyen biztonsági kockázatot nem jelent. A javaslat indítványozásának és elfogadásának módja az államfő szerint arra enged következtetni, hogy a javaslat „eltitkolt célja annak megakadályozása, hogy a bíróságok döntéshozói tevékenysége nyilvánosan ellenőrizhető legyen. Kiska szerint a javaslat túlságosan beleavatkozik az információkhoz való hozzáférés alapvető jogába, amely az alkotmány védelme alatt áll.

Az bíróságokról szóló indítványt 99 parlamenti képviselő támogatta. Ennek elfogadásával azt akarták elérni, hogy ne kelljen minden bírósági döntést nyilvánosságra hozni. A javaslat néhány kivételt vezetett volna be. Eszerint nem kellett volna nyilvánosságra hozni például, ha a bíróság beleegyezik olyan adatok átadásába, amelyek telekommunikációs titoknak minősülnek, vagy ha a bíróság a büntetőeljárási törvénykönyv szerint hoz határozatot. 

Az indítványt gyorsított eljárásban készítette elő az Igazságügyi Minisztérium, és nem bocsátották tárcaközi észrevételezésre sem. Gál Gábor (Most-Híd) ezt azzal magyarázza, hogy egy különleges körülményről van szó, és az ország biztonsága is veszélyben volt. A jelenlegi jogszabály szerint nincs törvényes lehetőség arra, hogy a bíróság lehallgatásról szóló döntéseit ne hozzák nyilvánosságra. „Ez az állapot a Szlovák Köztársaság biztonsági érdekeinek a védelme és a büntetőeljárás rendes menetének szempontjából nem elfogadható” – állapítja meg a minisztérium.