Kisebbségi nyelvek – laza ellenőrzés

A legutóbb 2011-ben módosított kisebbségi nyelvhasználati törvénynek nem a kulturális tárca, hanem a kormányhivatal a felelőse. Ahogy a minisztériumra, úgy a kormányhivatalra sem jellemző, hogy hivatalból járna el, ehhez ugyanis egyik intézménynek sincs kapacitása és erőforrásai. Szinte kizárólag állampolgári beadványok alapján lépnek – ahogy azt a minisztérium tette Bősön és Izsán is.

Mit is vizsgálnak?

A kulturális minisztérium szóvivője, Jozef Bednár az Új Szónak azt mondta, évente néhány tucat beadványt kapnak az államnyelvtörvény megsértése miatt, idén eddig szám szerint ötvenet. A lakosok a szóvivő szerint elsősorban a „nyilvános szóbeli megnyilvánulások nyelvi színvonala miatt” panaszkodnak, de amiatt is sok beadvány érkezik, hogy nyilvánosan elérhető információkat nem fordítottak le államnyelvre. A minisztérium ilyenkor megszólítja az érintetteket, és kikéri álláspontjukat. Ha beigazolódik a beadványok tartalma, a tárca felszólítja az érintetteket, hogy küszöböljék ki a kifogásolt dolgokat. A szóvivő hozzátette, a tárca sem korábban, sem most nem büntetett meg senkit.

NYELVRENDŐRÖK JÁRTAK BŐSÖN

A minisztérium nem válaszolt lapunk kérdésére, hogy rendszeres-e, hogy nemcsak a beadványokban foglalt panaszokat vizsgálják, hanem átfogó ellenőrzést végeznek, mint például Bősön.

Nincs sok beadvány

Bukovszky László kisebbségekért felelős kormánybiztos lapunknak elmondta, ha a kormányhivatal kap polgári beadványt, mely a kisebbségi nyelvtörvény megsértésére hívja fel a figyelmet, az a szolgálati hivatal igazgatójához és két jogászhoz kerül, ők bírálják el megalapozottságát. Az ilyen ügyeket közigazgatási eljárás keretein belül kezelik, a folyamatba pedig bevonják a kormánybiztost is. Ha szükségesnek tartják, kiszállnak a helyszínre is vizsgálódni. Miután kiértékelték a beadványt, megkeresik a törvénysértőt, és arra kötelezik, hogy hozza helyre a dolgot. A jogszabály emellett megengedi a kisebbségi kormánybiztosnak, hogy ellenőrizze a nyelvhasználati törvény betartását – Bukovszky lapunknak azt mondta, épp a múlt héten volt egy ellenőrzésen Mezőlaborcon.

"BOŽE, POŽEHNAJ MAĎARA" - IZSÁN MÉG A HIMNUSZT IS LEFORDÍTTATTÁK

A kormánybiztos szerint ugyanakkor kevés hasonló jellegű beadvány érkezik a hivatalba – holott rengeteg kisebb-nagyobb esetben hagyják az országban figyelmen kívül a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. Idén kizárólag az Őry Péter (MKP) vezette Pro Civis Polgári Társulás nyújtott be tömeges beadványt, szám szerint 117-et a Dunaszerdahelyi járás közterületein álló trafó- és elosztóállomások miatt, ahol az üzemeltető csak egy nyelven helyezte ki a veszélyre figyelmeztető táblákat. Bukovszky hozzátette, továbbra is mindenkit arra biztat, bátran forduljon a kormányhivatalhoz, ha törvénysértést tapasztal, minden beadvánnyal foglalkozni fognak.

Csak fokozatosan

Szekeres Klaudia, a Szlovákia Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának jogásza szerint a kisebbségi nyelvhasználati törvényre, bár már öt éve létezik, nem reagáltak túl érzékenyen az emberek, és továbbra is sok a hiányosság a területen. „A kisebbségi lakosságot csak fokozatosan lehet ránevelni arra, hogy nem származik hátrányuk abból, ha élnek a törvény adta lehetőségeikkel, és használják a nyelvüket” – mondta lapunknak. Véleménye szerint több „reklám” kellene, hogy az emberek tudatosítsák és megszokják, hogy nagyon sok lehetőségük van anyanyelvük használatára Szlovákiában.

Az állam sem segít

Úgy véli, a hiba gyakran a kisebbségi nyelvtörvény gyakorlati megvalósításában van, az állam ugyanis ezt aktívan nem segíti. „A törvény egy dolog, de a gyakorlatban rengeteg akadálya van annak, hogy ez működjön” – mondta Szekeres Klaudia, aki szerint ez tetten érhető a hivatali nyelvhasználatban, sok helyen hiányoznak például a kétnyelvű formanyomtatványok. Ráadásul azokkal a nyomtatványokkal is vannak rossz tapasztalatok, melyek már kétnyelvűen is elérhetők, például a születési, a házassági, valamint a halotti anyakönyvi kivonat – bár kérhetők kétnyelvűen, csak szlovákul töltik ki.

KOMMENTÁRUNK A TÉMÁBAN: NYELVRENDŐRÖK PÖRÖLYE

A Jogsegélyszolgálathoz sem érkezik sok panasz kimondottan a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel kapcsolatban. A legtöbben állampolgársági kérdésekkel fordulnak hozzájuk, illetve sokkal gyakorlatiasabb problémákkal foglalkoznak, például munkaviszonyban vagy az egészségügyben való nyelvhasználattal. Ezekben az esetekben azonban nem a kisebbségi nyelvhasználati törvényre, hanem a diszkrimináció tilalmára lehet hivatkozni.