Kevesebbet dolgozunk egy bevásárlásra, mint 1989-ben

Az elemzés alapján 1989-ben 3142 csehszlovák korona (Kčs) volt az átlagbér, tavaly pedig 824 euró. „Az 1989-es 3142 koronás átlagbér nagyjából 104 eurónak felel meg, vagyis 25 év alatt a nyolcszorosával nőtt. Ugyanekkor azonban nagyjából ugyanennyivel nőttek az árak is” – figyelmeztet Dana Vrabcová, a Postabank elemzője, aki szerint a legobjektívebb összehasonlítási módszernek az számít, ha az adott termék megvásárláshoz szükséges munkaidőt vesszük alapul.

Egy átlagos bevásárlás (kenyér, vaj, szalámi, sör stb.) 1989-ben 67 koronába került, amiért 216 percet kellett dolgoznia az átlagbérből élőknek. Manapság ugyanez 14 euróba kerül, amiért az átlagbérért dolgozóknak 161 percet kell munkával tölteniük, csaknem a harmadával kevesebbet, mint 1989-ben. Még ennél is kiugróbb a különbség a fogyasztási cikkek esetében, hiszen egy átlagbérből élőnek a színes televízióért 25 évvel ezelőtt tízszer annyit kellett dolgoznia, mint manapság.

A helyzet azonban korántsem ilyen rózsás: a statisztikai hivatal ugyan rendszeresen közzéteszi a szlovákiai átlagbérről szóló jelentését, ez azonban egyáltalán nem tükrözi a valóságot.

„A statisztikai hivatal által közzétett átlagbér ugyan megmutatja, mennyit is keres egy átlagos szlovákiai lakos, a probléma csupán az, hogy az ilyen átlagos lakosok száma elenyésző. Az emberek kétharmadának a szlovákiai átlagbérnél alacsonyabb a fizetése” – figyelmeztet Dana Vrabcová. A magyarázat egyszerű: a kiugróan magas, sokezer eurós fizetések – amelyekből ugyan nincs sok – eltorzítják a statisztikát.

Jó hír a fogyasztók számára ugyanakkor, hogy az árszint szempontjából idén és az elkövetkező években sem közeledünk a nyugati országokhoz. A jegybank legújabb elemzése szerint a szlovákiai árszint idén az uniós átlag 67,3 százalékának felel meg.