Kevesebb gyilkosság, több lopás

A rendőrség szerint elsősorban a munkanélküliség és szociális problémák kényszerítik az embereket lopásraJán Krošlák felvételeA belügyminisztérium által elkészített jelentésből az is kiderül, hogy a rendőrség különösen a gazdasági bűncselekmények és a korrupció felderítésével, a szervezett bűnözés, valamint az embercsempészet elleni harccal elégedett. A jelentést a kormány szerdai ülésén tudomásul vette.

A hatóságok 2004. december 31-ig összesen 193 856 bűncselekményt jegyeztek fel, ami 2003-hoz képest több mint 25 ezer esettel több. Az elkövetők 43,1 milliárd korona kárt okoztak, ami viszont az előző évhez viszonyítva 18,6 milliárddal kevesebb. A személy és vagyon elleni bűncselekményekkel párhuzamosan emelkedett a sértettek száma. A szaktárca figyelmeztet: az áldozatok többsége nem kap kártérítést, anyagi-erkölcsi jóvátételt.

A bűncselekmények csaknem egynegyedét a fővárosban követték el, azonban az elkövetőknek csupán az elenyésző része volt pozsonyi lakos. A fővárosban a lopás, a betöréses lopás, a zsebtolvajlás, a gépjármű-eltulajdonítás, valamint a gazdasági bűncselekmények a leggyakoribbak. E „klasszikus” bűntetteken kívül azonban elterjedt a fegyver- és kábítószer-kereskedelem, a prostitúció, a személy elleni erőszak és a szervezett bűnözésre jellemző leszámolás. Szinte napirenden volt az egymással rivalizáló bűnbandák harca. Mindezek ellenére a fővárosban elkövetett bűncselekmények száma stagnál.

A belügyminisztérium legújabb, szerdán közzétett, negyedéves jelentésből kitűnik, hogy az ország bűnözési mutatói az idei évre vonatkozóan egyértelműen javultak: a bűncselekmények száma több mint 700 esettel csökkent, kevesebb gyilkosság és erőszakos bűncselekmény történt.

A rendőrség az elmúlt évben 15 105 személyt körözött, ebből 12 762 esetben bűncselekmény elkövetése, 1978 esetben eltűnt személy miatt, további 365 esetben pedig halottak azonosítása miatt indítottak eljárást. A körözött bűnözők közül 9868 személyt megtaláltak és letartóztattak.

Míg 2003 december végén a rendőrségi munkahelyeken összesen 1732 betöltetlen hely volt, 2005 januárjának végén már csak 875, ami 94 százalékos telítettséget jelent. A rendőrségi iskolák különböző fokozatain összesen 3098 diák tanult. Önszántából tavaly 1008 személy hagyta el a rendőrség sorait.

Miért lopják a gépkocsikat?

Tavaly összesen 6000 gépkocsit loptak el, ami átlagosan naponta 17 autót jelent – a 2003-as évhez viszonyítva ez 705-el több. A kár meghaladta az 1,9 milliárd koronát. A rendőrség véleménye szerint elsősorban a munkanélküliség és szociális problémák kényszerítik az embereket autólopásra. Pozsonyban az ilyen bűncselekmények elkövetői általában kábítószerfüggő emberek.

Az ún. szociális bűnözés elkövetőinek 68,6 százaléka munkanélküli. „A lakosságnak ez a rétege a létminimum határán él, ezért kényszerül lopásra. Az autólopások számának növekedését azonban az enyhe büntetés is nagyban elősegíti” – áll a jelentésben.

A Fővárosi Rendőr-főkapitányság szerint azonban a polgárok felelőtlensége sem hagyható figyelmen kívül, hiszen a Pozsonyban feljegyzett esetek több mint felénél a tulajdonosok figyelmetlensége segítette a tolvajok munkáját. „Nehéz dolgunk van, ugyanis a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények több mint 40 százaléka éppen Pozsonyban történik. Ezzel együtt elképesztőnek tartom az emberek felelőtlenségét, amikor drága fényképezőgépet vagy pénztárcát hagynak gépkocsijuk ülésén, aztán panaszkodnak, hogy nem őrizzük a várost. Mindenhol nem lehetünk, s egy ilyen lopáshoz néhány másodperc is elég” – magyarázta Ľudovít Mihaľ, pozsonyi kerületi rendőrfőkapitány. A rendőrség már olyan esettel is találkozott, amikor egy vállalkozó 800 ezer koronát rejtő koffert hagyott autója hátsó ülésén. Leggyakrabban a Škoda Felícia és Fabia típusú gépkocsit lopják. További közkedvelt típusok a Volkswagen, a Mercedes és a BMW.

Számítógépes bűnözés

Az elmúlt évben a számítógépes bűnözés elleni harc is sikeres volt – a hatóságok a 185 bejelentett bűncselekményből 75 esetet zártak le. A kár meghaladta a 39 millió koronát. Elsősorban kalóz kiadású videó-, audiokazettákkal, CD-kel és DVD-kel való illegális üzletelés leleplezéséről volt szó. Szlovákiában számítógépes „kalózkodásért” az elmúlt évben ítéltek el először jogerősen valakit, az illető illegális szoftverekkel felszerelt számítógépes játékteremet működtetett – ezzel a szerzői jogdíjra vonatkozó jogszabályokat sértette meg. Összesen 185 429 koronás kárt okozott.

A jelenleg érvényben lévő, a szerzői jogvédelemről szóló törvény értelmében nem sértünk törvényt, ha zenét vagy filmet saját használatra másolunk. „Ezért nem kell a szerzőnek jogdíjat fizetni. Ha tehát az ismerősünk másol számunkra filmet, nem sért vele törvényt, csak akkor, ha a másolatért pénzt kér, vagy mi adjuk el a filmet” – mondta el lapunknak Marta Turčániová, a LITA jogvédő szervezet ügyvédje. Azonban másolni is csak legális forrásból lehet, tehát nem tölthetünk le egy filmet illegális szerverről.