Kétnyelvűségi petíció az EP-ben – jogilag nincs sok esélye

Kampányfogás a kétnyelvűséget forszírozó uniós petíció? Van esély arra, hogy az Európai Parlament (EP) érdemben foglalkoz-hasson a témával? Vezethet Brüsszelen keresztül az út a magyar vasúti táblákig?

Brüsszel. Kedden konferenciára került sor a brüsszeli Európai Parlamentben a kisebbségi jogokról. Az EP-képviselőket tömörítő Kisebbségi Intergroupban a kétnyel-vűséggel kapcsolatos gondok mellett az iskolabezárások és az anyanyelvi oktatás ellehetetlenítésének ügye is terítékre került. Az EP Petíciós Bizottságának elnöke Orosz Örstől (MKP, Fiatal Függetlenek) a vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatos petíciót vett át. A meghallgatáson rajta kívül Nagy Dávid (MKP-jelölt) is felszólalt.

Petíciós kampány

Az, hogy a kétnyelvűségről szóló petíció pont most kerül az EP illetékes bizottsága elé, aligha véletlen: hamarosan parlamenti választások lesznek Szlovákiában. Azt, hogy az időzítés kampányszagú, a petíció benyújtója sem tagadja. „Ilyen alapon viszont senki sem tehetne semmit hetekkel a választások előtt, mert kampánynak minősülne – véli Orosz Örs. – Mi olyan petíciót hoztunk, amivel civil aktivistaként az elmúlt öt évben is foglakoztunk. Számunkra ez akkor is fontos volt, amikor még azt sem tudtuk, hogy jelöltetjük magunkat.”

Miért pont most jöttek a petícióval? „A választások előtt minden ügy nagyobb visszhangot kelt” – tette hozzá Orosz, aki szerint a kezdeményezésben kulcsszerepe volt Csáky Pálnak (MKP, EPP), aki a petíciós bizottság alelnökeként rálát a kisebbségi petíciós ügyekre.

Közelebb a célhoz?

Nem mindegy ugyanis, hogy ki milyen petícióval érkezik, s főleg, hogy milyen érveléssel támasztja alá. A bizottság előtt most is több mint 1500 beadvány áll, ezek jelentős része várhatóan eredménytelen lesz.

Azon túl, hogy kampányelemként megjelent Brüsszelben, sikeres lehet a vasúti kétnyelvűségről szóló panasz? „Jogilag szerintem nincs esélye a petíciónak, mert nem az uniós jog hatálya alá esik a kérdés, amit vitat. Amit elérhet, az az, hogy valamilyen politikai állásfoglalást fogad el az EP, amiben ajánlást tesznek a szlovák kormánynak, hogy oldja meg a kérdést. Ez nem fölösleges, mert magas szinten tematizálja a kérdést, ami kényelmetlen a szlovák kormánynak, ezt mindig próbálják elkerülni” – véli Fiala-Butora János, aki jogászként rendszeresen visz ügyeket a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé. Hogy ezt sikerül-e elérni, az a politikai erőviszonyoktól függ.

Fiala-Butora János szerint, ha állást kellene foglalniuk az érdemi kérdésben, nem sok EP-képviselő mondaná azt, hogy „az egynyelvű vasúti tábla elfogadható az európai értékek alapján”. Ugyanis nagyon sok országban van kétnyelvű tábla, a közép-európai régióban is. Másrészt a bizottsági tagok egy része várhatóan nem szívesen fog Szlovákia ellen szavazni egy olyan kérdésben, amit alapvetően szlovák belügyként kezel az EU-s jog, mert ezzel önkényesen tágítaná az EU hatásköreit.

Tudósítónk útját az EPP finanszírozta.