Kémekkel árasztotta el Pozsonyt az Orbán-kormány

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a VSquare tényfeltáró portál hírlevelében arról ír, hogy a szlovák kémelhárítás komoly problémába ütközött a magyar szervek pozsonyi tevékenysége miatt. Egy neve elhallgatását kérő szlovák kormánytisztviselő arról számolt be Panyinak, az EU országokban szokásoshoz képest, Magyarország rendkívül sok diplomáciai fedésben működő hírszerzőt küld Szlovákiába. „Ha (Magyarország, szerk. megj.) nem lenne EU- és NATO-tag, akkor sok ilyen diplomatának nem fogadnák el a megbízólevelét” – jelentette ki Panyinak a forrása. A cikk szerint a szlovák kémelhárítás azonosította ezeket a fedésben dolgozó magyar hírszerzőket, akik között magasrangú nagykövetségi tisztségviselők, illetve olyan személyek is vannak, akik valamilyen Pozsonyban működő magyar állami intézményben töltenek be fontos posztot.

Az információt egy szintén név nélkül nyilatkozó korábbi magyarországi hírszerző tiszt is megerősítette Panyinak. Az újságírónak nyilatkozó tiszt azonban arról is beszélt, nem látszik, mi értelme van annak, hogy a magyar titkosszolgálat ilyen nagy számban állomásoztat hírszerzőket Pozsonyban. Szerinte egy ilyen lépés azért indokolatlan, mert Szlovákia és Magyarország szövetséges állam. Ráadásul Pozsony nem számít jelentékeny helynek a többi hírszerzési ügynökség szemében abból a szempontból, ha érdemi kapcsolatot akarnak fenntartani más államok hasonló szervezeteivel. Erre a célra, mondhatni már hagyományosan, Bécs szolgál. Az egyébként nem NATO-tag Ausztria fővárosában, amellett, hogy természetesen az országok ott is népes külképviseletet tartanak fenn, rengeteg nemzetközi szervezet is működik, ami ideálissá teszi a diplomáciai fedésben szolgáló hírszerzők számára. „Csak azért küldjük ezeket a fedésben dolgozó tiszteket Szlovákiába, mert az Orbán-kormány részéről erre politikai igény van” – nyilatkozta a korábbi magyar hírszerző tiszt.

Lesz válaszlépés?

A név nélkül nyilatkozó szlovák tisztviselő azonban arról is beszélt, ugyan a szlovák kémelhárítás tud a diplomáciai fedésben Pozsonyban dolgozó magyar ügynökök jelenlétéről, de nem igazán tudják, hogyan kezeljék mindezt. Magyarország ugyanis egy szövetséges állam, így nem találták meg a módját, hogyan lépjenek fel ez ellen a tevékenysége ellen. „Jó kapcsolatokat akarunk ápolni Magyarországgal, ezért nem járhatunk el úgy, mint Oroszország esetében” – nyilatkozta a szlovák forrás. Szlovákia ugyanis többször utasított ki a pozsonyi nagykövetségen dolgozó orosz „diplomatákat”, vagyis diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerzőket. Pozsony tavaly nyáron 35 fővel csökkentette a pozsonyi orosz nagykövetség létszámát. A tisztviselő szerint a magyar ügynökök esetében kiutasításról szó sem lehet. Az orosz ügynökök lebuktatásának talán legemlékezetesebb példája azt volt, amikor a szlovák titkosszolgálat videóra rögzítette, ahogy Szergej Szolomaszov ezredes, a pozsonyi orosz követség katonai attaséja készpénzt ad át egy dezinformációs portál munkatársának, aki korábban anyagilag is támogatta a Kotleba-féle, szélsőjobboldali ĽSNS-t. Cserébe információkat kért tőle.

A most nyilvánosságra kerülő értesülés, vagyis a magyar hírszerzők fokozott szlovákiai tevékenysége kapcsán megkerestük a szlovák külügyet, mi ezzel kapcsolatban az álláspontjuk és milyen válaszlépésekre készültek. A nyomtatott Új Szó lapzártája után a szlovák külügyminisztérium a következő állásfoglalást küldte: „A Szlovák Köztársaság releváns intézményei folyamatosan monitorozzák és értékelik a külföldi államok itt működő külképviseleteinek tevékenységét. Amennyiben pedig a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi egyezményt megsértve járnak el, a Szlovák Köztársaság, mint szuverén állam, erre megfelelően reagál.”

Martin Dubéci (PS) ellenzéki parlamenti képviselő lapunknak az ügyben pedig úgy nyilatkozott, a esetet a törvényhozásnak a polgári titkosszolgálatot (SIS) felügyelő bizottsága elé viszi, de magáról az ügyről ő is a sajtóból értesült. Grendel Gábor parlamenti képviselő (Szlovákia-mozgalom, korábban OĽaNO), aki szintén tagja az említett bizottságnak, az ügy kapcsán lapunknak arról beszélt, a kérdéses cikk kevés konkrétumot tartalmaz. „Ugyanakkor minden ilyen nyilvános információról a parlament titkosszolgálatot ellenőrző bizottsága tárgyalni hivatott” – mondta azzal, vélhetően a testület elé fog kerülni az ügy.

Dubéci szerint a magyar hírszerzők nagy számban való jelenlétének az lehet az oka, hogy Budapest valamilyen intenzív hírszerzési tevékenységet folytat Szlovákiában. A képviselő szerint Szlovákia érdeke, hogy kiderítse, mi a magyar hírszerzői jelenlét pontos oka. Ugyanakkor arra is rámutatott, nem rendkívüli, hogy egy adott államban egy másik ország hírszerzői is jelen vannak, hiszen gyakran az egyes szolgálatok együttműködése miatt van erre szükség. Az ilyesminek vannak írott és íratlan szabályai, tette hozzá. „Az oroszok például ezeket megszegték, amit válaszlépés követett” – idézte fel. Dubéci szerint a magyar hírszerzők jelenlétét alaposan meg kell vizsgálni, de még nem lehet megmondani, hogy a szlovák félnek erre milyen válaszlépést kell adnia. Erről a kérdéses parlamenti bizottságban is beszélni fognak. Grendel is hasonló véleményen van, úgy látja, a cikkben megjelent információk alapján nem lehet megmondani, a szlovák hatóságok eddig minden szükséges lépést megtettek-e, vagy sem. Azt pedig, hogy a jövőben hogyan reagálnak a magyar fél aktivitására, szintén titkos információ.

Kém-nagykövetek

Az oknyomozó írás arra is kitér, hogy Magyarország pozsonyi nagykövete, Balogh Csaba különösebb felhajtás nélkül találkozott Igor Bratcsikovval, a szlovák fővárosban szolgálatot teljesítő orosz nagykövettel. A cikk megjegyzi, Baloghot is szoros szálak fűzik a hírszerzéshez, míg Bratcsikov, az ukrajnai orosz agresszió miatt, Pozsonyban elszigetelődött, más külképviseletek vezetői nem találkoznak vele. Baloghnál ezért mi a kapcsolatfelvétel okáról érdeklődtünk. „Januári kiérkezésem után valamennyi Pozsonyban rezideáló nagykövetnél tettem bemutatkozó látogatást” – érkezett a válasz.

Panyi az írásában ugyanakkor egy másik esetet is felidéz. A szlovák tisztviselő beszámolója szerint Balogh még idén tavasszal, Eduard Heger (Demokraták) miniszterelnöksége idején azt mondta a szlovák kormányfőnek, a szlovák és a lengyel parlamenti választás után Budapest újra szeretné indítani a V4-es együttműködést és közeledniük kell Oroszországhoz. A cikk azt is megemlíti, hogy az előző magyar nagykövet, Pető Tibor is hírszerzőként dolgozott, bár róla ez köztudott volt. Pető 1995-től 1998-ig a magyar polgári hírszerzés, az Információs Hivatal adminisztrációs igazgatója, 1998-tól 2002-ig főigazgatója volt.

A szakértő szerint

A magyar hírszerzők nagyszámú pozsonyi jelenlétével kapcsolatban lapunk kommentátora, Feledy Botond biztonságpolitikai elemző rámutat, az orosz és magyar nagykövet találkozója alapján azt a kérdést is fel kell tenni, hogy a magyar hírszerzők vajon Szlovákiáról gyűjtenek-e információt, vagy inkább olyan országokkal ápolnak kapcsolatot, mint Oroszország. „Esetleg a pozsonyi rezidentúrát használták-e erre, hogy ezzel a szövetségesek figyelmét elkerüljék?” – teszi fel a kérdést a szakértő. Feledy szerint ugyanakkor az a kérdés is felmerül, hogy például a magyar állami termőföldvásárlási szándék, a MOL-Slovnaft kapcsolat, vagy más bilaterális téma releváns lehetett-e a hírszerzőknek. „Vagy harmadik félnek dolgozva adtak-e át információt akár oroszoknak, vagy más, nem szövetséges entitásnak” – tette hozzá.

A szlovákiai magyarok

Panyi cikkében arra is kitér, a szlovák tisztviselő arról is beszélt, a szlovákiai magyarok közössége 2004 előtt rendkívül EU- és NATO-barát volt, mostanra azonban a Moszkva irányába fordult. A beszámolója szerint a 2010-es évek végéig a szlovákiai magyar információs térben megjelenő dezinformáció, vagyis tudatos félrevezetés egyenesen Oroszországból, esetleg az amerikai szélsőjobbos közeg közvetítésével érkezett. Ma azonban ez már Magyarország irányából jön. A hírszerző szerint a szlovákiai magyar információs teret nagymértékben befolyásolja az oroszbarát magyar kormánypropaganda, hiszen a közösség tagjai nagymértékben ezt a médiát fogyasztják. A tiszt is rámutat, a szlovákiai parlamenti választás előtt a magyar kormánymédia ugyan a Szövetséget is népszerűsítette, de legalább ilyen mértékben kampányolt Robert Ficónak is. Úgy állították be, mint akinek a Magyarországgal közös céljai vannak Ukrajnával kapcsolatban. A cikk megemlíti, hogy az elmúlt években a szlovák kormányzati szervek igyekeztek az orosz dezinformációval szemben fellépni, de nem világos, a 4. Fico-kormány hivatalba lépése után mi lesz ezen kezdeményezéseknek a sorsa.