Keleti vidékek szép szokásai

Gyerekek betlehemeznekFotó: internetMa már a nagyszülők sem igen emlékeznek arra, milyenek is voltak gyerekkoruk karácsonyai, milyen szokások járták szülőfalujukban, hiszen nagyon sokan városba szakadtak, ahol az év legszebb ünnepére elsősorban üzletjárással, ajándékok hajkurászásával készülődnek. Sokan legföljebb az étkezési szokásokból mentettek át valamit gyerekeiknek, unokáiknak. Méry Margit néprajzkutató a hagyományait legszigorúbban őrző keleti vidékek szép szokásairól beszélt.

Kelet-Szlovákiában a karácsonyi előkészület hasonlóképpen megy végbe, mint az egész ország területén. Kitakarítják a házat, az udvart, az állatokról is jobban gondoskodnak, mint év közben szokás, nehogy éjfélkor kibeszéljék, hogy a gazda nem jól bánik velük. A benti munkákat az asszonyok és a gyerekek végzik, a gazda a ház körül dolgozik. A karácsonyi ételeknek épp olyan jelentősége van, mint másutt. A Bódva völgyében is böjtös ételeket esznek, bobajkát, lencselevest, bablevest, gombalevest.

A Bodrogközben a csillagjárás szokás, ami a betlehemes játékhoz hasonló, de a napkeleti bölcsek csillaggal jönnek. Ez a szokás valószínűleg a görögkeleti egyház hatására alakult ki. A csillaggaljárással a családokat köszöntik. Keleten kántálni járnak, karácsonykor gyönyörűszép énekek kerülnek elő, olyanok, amelyeket már csak a családokban énekelnek, a templomokból sajnos kivesztek.

A karácsony leglátványosabb része a betlehemes játék volt, és az még ma is. Sajnos, nagyon sok helyen elmaradt már, viszont a keleti régióban, a Bódva völgyi falvakban továbbra is él, Jánok községben él a legszebb formájában. Öt felnőtt férfi szereplője van, egy angyal, két pásztor, ők a pozitív szereplők. Kettő pedig profán, a kecskepásztor és az öreg. Ők rongyos, kifordított bundát viselnek, kezükben csörgős bot, ők használják a legtöbb perverz kifejezést. Általában a játék úgy zajlik, hogy az angyal behozza a betlehemet, a templomocskát a jászollal, a szűzanyával, énekszó kíséretében elhelyezi a családban, majd egyenként jönnek a pásztorok, akik énekelnek Jézuskának. Közben megérkezik az öreg és a kecskés is, akik vidám hangulatot teremtenek. A Jézuskának ajándékot adnak, és tovább mennek. A betlehemezésben az a legszebb, hogy a szereplők minden házba bemennek. Jánokon már a szenteste miséjén kezdődik a betlehemes játék a templomban, ott az angyal és a pásztorok ministrálnak, gyönyörűszép énekkel, a Csordapásztorokkal vonulnak be. Majdnem olyan szépen vannak felöltözve, mint a ministránsok, a fejükön süveg. Ők végigministrálják az éjféli szent misét, a kecskés meg az öreg kint marad a templom előtt, majd a mise végeztével a templomban eljátsszák a betlehemes játékot. Utána elmennek a paphoz, a kántorhoz, sorra veszik a házakat. Persze, az éjféli mise után nem tudnak minden házba ellátogatni, másnap reggel folytatják, bejárják az egész falut. Az egész család úgy veszi, hogy valóban a Kisjézus jön be hozzájuk, annyira nagy tisztelettel és ünnepélyesen fogadják, betlehemes játék nélkül el sem tudják képzelni a karácsonyt. Jánokon nemrégiben még az is szokás volt, hogy az éjféli mise után, mintha feloldanák az ünnepet, a legények és a lányok énekszóval, világi énekeket énekelve járták be a falut, hírül adva, hogy vége van a karácsonyi időszaknak, szabad a mulatozás, a vigadozás. A karácsony első ünnepe azonban általában mindenhol még a nagy ünnep jellegét viseli. A családok otthon pihennek, beszélgetnek, nem járnak látogatóba, szomszédolni, nem mulatnak. Az este oldja az első ünnepet, amikor sok helyen már színdarabot játszanak, vagy megrendezik az első bált. (-del)