Kamatoztatandó megmérettetés

Tizenkét százaléknyi magyar, délen országosan is a legmagasabb munkanélküliség. Hiányzó beruházások, elavult infrastruktúra. A Besztercebányai kerületben a megyei választások előtt ez az MKP lehetőségeit is meghatározó képlet. Hamerlik Richárd 34 éves gépészmérnököt, a Nagykürtösi járás elöljáró-helyettesét, a párt besztercebányai megyeielnök-jelöltjét faggattuk.

Ilyen helyzetben milyen programmal léphet fel az MKP jelöltje?

Ha Besztercebányától, Zólyomtól várjuk a megváltást, rossz úton haladunk. A megyének 49 képviselője lesz. A négy déli járásban 17 jelöltet állíthattunk, ha valamennyit megválasztanák is, kevés ahhoz, hogy – főleg egyedül – elérhessünk valamit. Az általunk is szorgalmazott Gömör-Nógrád megyében 30–35 százaléknyi magyarral más lenne a helyzet. Programunkban a gyümölcstermesztés hagyományára mindenképpen építünk. Ipolynyéken van fagyasztóüzem, Tornalján a gépgyártásnak, textiliparnak vannak hagyományai, Losoncon a szilikát kitermelésében, feldolgozásában rejlenek nagy lehetőségek. El kell hinnünk, érdemes dolgozni, mert a munkából meg lehet élni. Magyarországon ez sikerült, ott csak 6,5 százalékos a munkanélküliség. Nálunk még nem, s talán a vállalkozást serkentő megfelelő jogszabályok is hiányoznak.

Ön szerint azért kell MKP-s elnökjelölt, hogy a kétfordulós megyefőnök-választás első körében szerzett szavazatokat politikailag kamatoztathassák. Aszerint, milyen lesz a hatalmi felállás, milyen esélyt lát erre?

Gondolom, a kerület magyarságának számarányából kiindulva sokak számára egyértelmű, megyeielnök-jelöltként elenyésző az esélyem. Ám jelöltet kell állítanunk, hogy megmérjük az MKP erejét és tárgyalási alapot biztosíthassunk a két forduló között. Egyfajta politikai alkut köthetünk, mert a néhány ezer karikára a második fordulóba jutó két jelöltnek szüksége lesz. Minél több preferenciaszavazatot mutathatunk fel, annál nagyobb politikai alkuba mehetünk bele.

Alku esetén milyen tisztségekre tartana igényt az MKP?

Azon gondolkodunk, legyen a megyei hivatalnak egy kihelyezett déli részlege, élén az MKP jelöltjével, lehetőleg a megye alelnökeként. Ez is ugródeszka lehetne az igyekezetünkhöz, vagyis Gömör-Nógrád megye létrehozásához. Ennek érdekében ugyanis minden lehetséges eszközt bevetünk.

Az MKP elvi szinten több párttal kizárta a regionális együttműködés lehetőségét. Ha ezek közül nyerné valamelyik a megyeielnök-választás első fordulóját vagy szerezne többséget a képviselő-választáson, a kerületi MKP az elvhez ragaszkodik majd, vagy pragmatikus utat választ?

Nehéz jóslásokba bocsátkozni. Könnyebben válaszolhatok december másodikán, az eredmények ismeretében. Ám el kell mondanom: ami Pozsonyban érvényes, nem feltétlenül az a helyi és regionális önkormányzatok esetében. Tudjuk, helyi szinten is különböző koalíciók alakultak. Valószínűleg így lesz a regionális parlamentekben is, mert itt nem kül- és belpolitikára, bal- vagy jobboldaliságra kell összpontosítani, hanem a régió fejlesztésére. Nem tudjuk, hány képviselőt juttatunk be. Ha a 49-ből kettőt, senkinek sem vagyunk érdekesek, de ha 15-öt, komoly erő lehetünk, a második vagy harmadik legnagyobb, s a képviselők száma határozza meg, ki kivel és hogyan tud majd együttműködni.

A választások előtt a kerületben induló pártok, koalíciók közül melyekkel a legtermészetesebb, illetve a legkevésbé elképzelhető az együttműködés?

Nem tudom rangsorolni. Attól függ, ki milyen erős lesz, milyen koalíciók alakulnak. Ez egy egészen új dolog, és nem tudom, a megyei közgyűlés a parlamenthez vagy a helyi önkormányzatokhoz közelít-e. Köztes valami lesz, s rajtunk múlik, melyik irányba tudjuk elvinni. Remélem, a helyi önkormányzatok felé, ahol a párthovatartozás kevésbé számít.

Ön szerint más pártok milyen eséllyel szerezhetnek „magyar” szavazatokat a kerületben?

Erőnket bizonyítja, hogy választási koalíciókat kötöttek ellenünk, illetve azért, hogy a lehető leginkább integrálják a szlovák szavazatokat és ezzel gyengítsenek bennünket.

Mely koalíciókra gondol?

Például a HZDS–Smer, illetve a KDH–SDKÚ–ANO–DS szövetségére. Ezek a számottévők, az SDĽ külön indul. Mindhárom indít olyan jelöltet, akinek köze van a magyarsághoz: magyarul beszél, magyar vidéken született. Meg akarják téveszteni az MKP választóit. Még a Szociáldemokrata Párt kerületi elnöke is üres jelöltlistákkal látogatta végig a polgármestereket, ha akarják, töltsék ki és küldjék be. Reális a veszély, hogy szavazatokat vesznek el tőlünk.

Ön szerint mennyit?

Nem tudom, de remélem, keveset. Néhány választást már megéltem a régióban, s talán büszkén mondhatom, az itteni választópolgár mindig tudta, hogyan kell tennie. Nagyon kevesen és ritkán hagyták magukat megtéveszteni.

A helyhatósági választásokon a függetlenek számos esetben megelőzték az MKP jelöltjét. A megyei választások e téren mennyiben hasonlíthatnak a helyhatóságiakra?

Szerintem nem annyira veszélyes a dolog, mint a helyhatósági választásokon. A községi választásokon egy-egy közösség magából választ polgármestert. A Nagykürtösi járásban negyvenhatezer emberből és 34 képviselőjelöltből választunk hármat. Itt már nincs meg az a személyes kapcsolat, hogy „hetente találkozunk, tudom, kicsoda”, de az se, hogy „hiába MKP-jelölt, én a szomszédomban bízom meg”. Azt hiszem, kicsit más lesz a helyzet, de a függetlenek is megkeverhetik a kártyákat.

Milyen eredménnyel lenne elégedett?

12–13 képviselővel, de nem haragudnék meg a 17-ért sem. Tudom, erre inkább csak elméleti esély van, de mindent elkövetünk a lehető legnagyobb számért. Hiszen annyit érünk, amekkora a politikai súlyunk.