Jubileumi Szent Korona-ünnep

Budapest. Hálaadó szentmisét tartottak a Szent Korona visszaadásának 25. évfordulója alkalmából tegnap a budapesti Mátyás-templomban; az eseményen megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök is. A szertartást Paskai László bíboros, a főegyházmegye apostoli kormányzója mutatta be.

Budapest. Hálaadó szentmisét tartottak a Szent Korona visszaadásának 25. évfordulója alkalmából tegnap a budapesti Mátyás-templomban; az eseményen megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök is. A szertartást Paskai László bíboros, a főegyházmegye apostoli kormányzója mutatta be.

Az ereklyét a koronaőrség tagjai 1945 májusában a Salzburg melletti Mattseeben, egy tóparti, mocsaras részen rejtették el. Az őrök hamarosan amerikai fogságba estek, s a hosszas kihallgatások során végül elárulták a korona és a koronázási jelvények rejtekhelyét, így kerültek azok az amerikai hadsereg kezébe. A magyar államiságot jelképező ereklyék visszaszolgáltatásáról 1977 után kezdődtek meg az egyeztetések. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter 1978. január 6-án adta vissza ünnepélyes keretek között a magyar nemzetnek a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Budapesten.

A „több Európa”, azaz Magyarország leendő uniós tagsága nem jelent „kevesebb Amerikát” – ennek jegyében kívánja építeni a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal a Medgyessy-kormány. Kovács László külügyminiszter tegnap a 25. évforduló alkalmából ismertette Magyarország Amerika-politikájának négy fő elemét. „Gesztusértékű jelzés volt az USA részéről a korona visszaszolgáltatása, és támogatást adott az itteni reformerőknek is” – értékelte Kovács Jimmy Carter egykori amerikai elnök döntését. Utalt arra, a tényleges visszaszolgáltatásra népek, nem pedig kormányok közötti eseményként került sor, és az amerikaiaknak a magyarok iránti rokonszenvét is hivatott volt kifejezni. Mindebben az Amerikában élő magyar emigráció is szerepet játszott, és a külügyminiszter külön kiemelte Nagy Ferenc exminiszterelnök nevét.

Magyarország 1999 óta NATO-tag: a két állam immár szövetséges. Az Amerika-politika fő elemei: tevőleges részvétel a terrorizmus elleni harcban (pl. az Afganisztánnal kapcsolatos felajánlások), a kötelezettségvállalások teljesítése a NATO-n belül (pl. szerepvállalás a gyors reagálású erőkben), stabilizáló szerep betöltése a térségünkben, illetve a „nulla tolerancia” elvének érvényesítése a szélsőséges (antiszemita, cigányellenes, rasszista) nézetekkel szemben. (m, n)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?