Jövőre újra emelkedik a víz ára

Januártól drágábban folyik.. TASR-felvéteEgyelőre három vízszolgáltató tette közzé javaslatát a következő évi áremelésekre. A Nagyszombati Vízművek 2006-tól köbméterenként 70 fillérrel emeli az ivóvíz és 6,40 koronával a szennyvízelvezetés árát. Az Észak-szlovákiai Vízműveknél az áremelés az előbbi esetében 1,23, az utóbbiban 6,32 korona lesz. Egységesen, 25 százalékkal drágul mindkét szolgáltatás a Kelet-szlovákiai Vízműveknél.

Szlovákiában jelenleg nyolc nagy és 50 kisebb vízszolgáltató működik. Hogy jövőre milyen díjszabást terveznek, azt október végéig kell bejelenteniük az árszabályozási hivatalnál. Ez utóbbi fogadja el a végleges díjszabást, vagyis a fent említett áremelések akár enyhébbek is lehetnek. A hivatal szerint az árak emeléséhez hozzájárul az is, hogy a vízfogyasztás az elmúlt időszakban csökkent.

Nem kis súlyt nyom a latban azonban az is, hogy a vízdíjak egyelőre nem teljes mértékben fedik a szolgáltatók kiadásait. Jelenleg ráadásul még fennáll a keresztdotációs rendszer, vagyis egyes ügyfelek többet fizetnek, hogy másoknak olcsóbban tudják adni a vizet. A keresztdotációk felszámolását követően az árszabályozási hivatal szerint a jövőben már csak az infláció mértékével és a szolgáltatók befektetéseinek függvényében emelkednek majd a vízdíjak.

Az árakon kívül azonban nem mindegy az sem, hogy milyen az általunk fogyasztott víz minősége. Szlovákiában jól kidolgozott rendszer működik a víz minőségének az ellenőrzésére. Hogy milyen víz kerül a hálózatba, azért maguk a szolgáltatók a felelősek. Az ivóvizet a csőhálózatba jutása előtt többnyire klórgázzal fertőtlenítik, folyamatosan működő klóradagolók segítségével. A fertőtlenítő anyagot mértékkel adagolják, hogy az elfogyasztott víz ne okozzon közegészségügyi problémát. A mérhető maradék klórtartalom átlagosan 0,2 mg/l. Ettől az értéktől akkor térnek el a szolgáltatók, ha a víz minőségét valamilyen káros behatás éri (például árvíz, csőtörés).

Ha a víz minősége egy-egy régióban nem felel meg az általános normáknak, akkor a járási tiszti főorvosnak kell elbírálnia, hogy iható-e. Ilyen régió például Szakolca környéke, ahol a vízben több a mangán és a vas.

A magas vastartalomért azonban nem mindig a természet okolható. Nem egyszer az elöregedett csőhálózat miatt kerül több vas a szervezetünkbe. Szinte nincs is olyan háztartás, ahol még nem folyt volna a csapból pirosas színű víz. Ezt a többségünk hagyja elfolyni, és általában eszünkbe sem jut, hogy az ilyen vízért nem is kellene fizetnünk. Patrik Tkáč, a Tátraalji Vízszolgáltató Társaság képviselője szerint az ilyen vizet nem szabadna kiszámlázni. Állítása szerint, ha kiderül, hogy a társaság rossz minőségű vizet juttatott a hálózatba, akkor az ügyfelek jogosan reklamálhatnak.

A víz minőségének ellenőrzését az erre szakosodott laboratóriumokban végzik. Ilyen laboratóriuma többnyire minden nagyobb vízszolgáltatónak van.

A víz minőségi ellenőrzését elvégzik azonban a Vízügyi Kutatóintézethez tartozó laboratóriumban is. Ehhez többnyire akkor fordulnak az emberek, ha a saját kútjuk vízminőségét szeretnék felmérni. Szlovákiában ugyan a többség már rá van kapcsolva a vízszolgáltatásra, a lakosság 17 százaléka azonban még mindig csak a saját kútjára van utalva.

A legjobb a helyzet a Pozsonyi kerületben, ahol a lakosság 95 százalékának van vezetékes ivóvize. Ezzel szemben a kassai kerületben a háztartások 78, az Eperjesiben 77 százaléka van rákötve a vízhálózatra. A minőség felmérése azonban nem olcsó mulatság. Egy-egy ellenőrzés 4750–5800 koronába kerül, amiben azonban még nincs benne a mintavétel ára. (s, mi)