Jövőre bérstop a közszférában

Mivel a közszférában a bérekre jövőre nem ad több pénzt a pénzügyminisztérium, így Ivan Mikloš pénzügyminiszter szerint a fizetések csak akkor nőhetnek, ha az intézmények máson spórolnak, megszorító intézkedéseket hoznak. Ez azonban csak az egyik pontja a pénzügy által tegnap bemutatott intézkedéscsomagnak, amelynek köszönhetően az idei 4,9 százalékról jövőre 3,8%-ra, az azt következő években pedig 3% alá kívánják csökkenteni a bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiányt.

Visszafogott állami kiadások

A 2012 és 2014 közötti állami költségvetések sarokszámait felvázoló pénzügyminisztériumi elemzés szerint ennek érdekében elsősorban az állami kiadásokat szeretnék visszafogni. A tegnap bemutatott elemzésből kiderül: a kiadások a pénzügy által bejelentett intézkedéseknek köszönhetően akár 435 millió euróval csökkenhetnek. A már említett bérstopon kívül idén és jövőre 15%-kal szeretnék csökkenteni az állami megrendelésekre fordított összeget, amit a hatékonyabb közbeszerzéssel érnek el. Kisebb összeget kívánnak folyósítani ezenkívül a 2003 előtt nyújtott jelzáloghitelek állami támogatására, és jobban odafigyelnek arra is, mely beruházóknak nyújtanak állami támogatásokat. Nem nyúlnak hozzá azonban az elkövetkező években a karácsonyi nyugdíj-kiegészítésekhez.

Magasabb adó a sörre és a borra

Mikloš elmondta, ezzel párhuzamosan a bevételeket is növelni fogják. A pénzügyminiszter a bankadó bevezetését, a sör és a bor jövedéki adójának növelését, valamint a szerencsejátékokból származó nagyobb bevételeket említette. Vladimír Tvaroška pénzügyi államtitkár szerint a tervezett bankadóból jövőre 40 millió euró folyhat be az állami költségvetésbe. A költségvetés ugyan számol az ingatlanadó növelésével is, ez azonban az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. A mobilszolgáltatók engedélyének a meghosszabbításáért ugyanakkor a pénzügy 10 millió euró körüli összeget vár. A jövő évi költségvetés nem számol azzal, hogy a privatizációból nagyobb összeg folyna be, az állam azonban az így szerzett összeget később sem a folyó kiadásokra, hanem például a nyugdíjreformra vagy az állami kórházak és a vasút tartozásainak a visszafizetésére használná. (mi, TASR)