A szlovákiai háztartások valamivel gazdagabban várják a következő évet, ez azonban nem azt jelenti, hogy fel vannak készülve a rájuk váró kihívásokra.
Gyarapodott a háztartások vagyona, a következő év kihívásai azonban mindenkinek feladják a leckét
Pozsony |
A szlovákiai háztartások a kedvező körülményeknek köszönhetően valamivel ismét gazdagabban várják a következő évet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megfelelően fel vannak készülve a drasztikus adóemelésekre, valamint a konszolidáció miatt újra meglóduló infláció hatásaira. Nem elég ugyanis spórolni, a takarékoskodásnak hatékonynak is kell lennie.
A cikkből kiderül
- Szlovákia lakosságának mekkora része fordít figyelmet arra, hogy takarékoskodjon;
- Milyen hibákat érdemes elkerülni, hogy gyorsabban növekedjenek a megtakarítások;
- Miért nem elég, ha valaki egyszerűen csak spórol;
- Mennyire optimisták a következő év kapcsán a szakértők;
A háztartások pénzügyi vagyonának összege az első félévben elérte a rekordnak számító 112 milliárd eurót, ami csaknem tizedével több, mint egy esztendővel korábban, derül ki a Szlovák Nemzeti Bank legfrissebb adataiból. Mivel a nyár folyamán az infláció is 2 százalék alá bukott, így az emberek valamivel gyakorlatilag is gazdagabbak lettek. A kedvező fordulat a lakosok hatékony takarékoskodásának tudható be.
Az emberek többsége spórol
Szlovákia lakosságának többsége úgy véli, a spórolás elengedhetetlen a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez, valamint céljaik eléréshez, de álmaik megvalósítását is megtakarításaikból finanszírozzák, mutatott rá a Focus ügynökség által végzett felmérés, amely a Partners megrendelésére készült. Jó hír, hogy a polgárok egyharmada rendszeresen félreteszi fizetésének egy részét. A megkérdezettem mintegy fele hosszabb távon gondolkodik, így igyekszik biztosítani, hogy nyugdíjas éveiben is kényelmesen éldegéljen, esetleg gyermekeit tehermentesítené a jövőben.
Néhányan a nem várt kiadások okozta terheket szeretnék mérsékelni, mások nyaralásra spórolnak, akadnak azonban olyanok is, akik pénzügyi tartalék létrehozásán munkálkodnak. Ha valaki az említett „vészhelyzeti alap” miatt spórol, érdemes akkora tartalékot kialakítania, amellyel szükség esetén legalább 6 hónapig pótolni tudja a bevételkiesést.
A havi megtakarítás összege háztartásonként változik. A megkérdezettek többsége 50 eurót spórol, de akadnak olyanok is, akik 50 és 100 euró közötti összeget tudnak félretenni, bizonyos lakosok esetében pedig a 150 euró értékben történő tartalékolás sem okoz gondot. Bár a személyi jövedelem, valamint a kiadások nagysága gyakran jelentősen korlátozza a spórolás lehetőségeit, akadnak olyan hibák is, amikkel a lakosok maguk lehetetlenítik el, hogy nagyobb összeget takarítsanak meg.
Hibák, amiket érdemes elkerülni
Hiányzó áttekintés – a saját bevételek és kiadások pontos mérlege nélkül nehéz előre tervezni a megtakarítás nagyságát illetően;
Rossz elképzelés – a megfelelő áttekintés mellett egy hosszú távra szóló tervre is szükség van, amelynek része a konkrét cél meghatározása is;
Felesleges költések – a pillanat hevében hozott döntések nem mindig jó tanácsadók, impulzusvásárlás helyett érdemes átgondoltan költekezni;
A társadalmi nyomás – a társadalmi nyomás, esetleg a másokkal való lépéstartás érdekében történő vásárlásokra fordított összeget sokkal hasznosabb megtakarítani;
Fegyelem hiánya – ha spórolásra adjuk a fejünket, a kulcsszó a rendszeresség, nem elég időszakonként félretenni, minden hónapban érdemes fegyelmezetten takarékoskodni;
Sokat segíthet az úgynevezett 10:20:30-es szabály is, amely azt határozza meg, milyen arányban kellene beosztani az egyéneknek a jövedelmüket. A havi bevételek 10 százalékát érdemes megspórolni, 20 százalékot hosszú távú célokra félretenni, 30 százalékot pedig a személyi fogyasztásra fordítani.
Nem elég csak takarékoskodni
Érdemes azonban megjegyezni, hogy nem elég spórolni, a takarékoskodásnak hatékonynak is kell lennie.
A lakosok több mint 48 milliárd eurót tartanak a folyószámláikon, azonban a pénz így évről évre veszít az értékéből. Ennek oka elsősorban az infláció, amely áremelkedést eredményez. Mivel az árak gyorsabban nőnek, mint ahogy a számlán lévő pénz felértékelődik, így az veszít az értékéből
– mutatott rá Matej Dobiš pénzügyi elemző.
A szakértő véleményét pedig a jegybank adatai is igazolják, amelyek szerint a pénzügyi piacok segítettek leginkább a lakosoknak abban, hogy vagyont építsenek. Emiatt azok a háztartások vágnak neki gazdagabban a 2025-ös évnek, akik éltek az invesztíciók nyújtotta lehetőségekkel. Idehaza a legtöbben a nyugdíjpillérekbe fektettek be.
Borús kilátások
Azonban hiába várja a szlovákiai háztartások egy része valamivel gazdagabban a következő évet, a konszolidáció negatív következményeit mindenki megérzi majd. A gázárak emelkedése, valamint az áfa alapkulcsának 20-ról 23 százalékra történő módosítása eleve hatással lesz a háztartások kiadásainak nagyságára. A megszorítások miatt azonban várhatóan az infláció is megugrik, és a pénzügyminisztérium számításai szerint eléri az 5,4 százalékot. A jegybank emiatt előre jelezte, hogy a vagyon gyarapodása az év végéig várhatóan folytatódni fog, 2025-től azonban elsősorban azok dőlhetnek hátra, akik befektetések formájában a pénzügyi piacokra támaszkodnak.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.