Jogos volt-e a Pátria megbüntetése?

A műsorszolgáltatási és műsorszórási tanács, rövidebb nevén Frekvenciatanács (Rada pre vysielanie a retransmisiu) 2017. december 6-i ülésén elmarasztalta a Pátria rádiót a 2017. április 18-án a Rangadó délutáni magazinban elhangzott lapszemle miatt. A Frekvenciatanácshoz érkezett feljelentés alapján vizsgálták a műsorrészt. Emlékeztetőül: a lapszemle egy magyarországi oktatásitörvény-módosításról, közismertebb nevén a CEU-ügyről szólt. A törvénymódosítás a Közép-európai Egyetem (CEU) magyarországi működését kormányszintű megállapodáshoz és külföldi, jelen esetben amerikai helyszínű képzéshez köti. Jelenleg ott tart az ügy, hogy az Európai Bizottság keresete Magyarország ellen megérkezett az Európai Unió Bíróságára, mivel a Bizottság úgy látja, hogy a törvény indokolatlanul korlátozza felsőoktatási intézmények működését az Európai Unióban. A Rangadóban április 18-án összeállított lapszemle a magyarországi felsőoktatási törvényről a Frekvenciatanács döntése szerint nem volt objektív, és nem teljesítette a pártatlan tájékoztatás követelményét, olvasható a Frekvenciatanács jegyzőkönyvében. Az Orbán-kormány lépéseiről megjelenő kritikus véleményeket nem ellensúlyozták megfelelően, áll ugyanott. A határozatot egy tartózkodás mellett, nyolc igen szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadták.

Sajtókörkép

Tekintsük át röviden, a teljesség igénye nélkül, az „ügy” fontosabb, sajtóban megjelent interpretációit. Megjegyzés: a kifogásolt lapszemle a Pátria archívumában nem elérhető, a sajtóban a Frekvenciatanácshoz eljuttatott műsorrész magyar és szlovák nyelvű betűhív átirata kering. Az első pontatlanság, melyre fölhívnánk a figyelmet, az elmarasztalt magazin neve, melyet – szinte kivétel nélkül – végig Hangadónak neveznek a megjelent cikkekben, miközben a hétfő délutáni magazin neve Rangadó. A Frekvenciatanács 2017. december 6-i üléséről készült jegyzőkönyv egy kis csúszással került a nyilvánosság elé, ennek tulajdonítható, hogy a sajtó viszonylag későn reagált. Az első híradás a felvidek.ma portálon jelent meg január 30-án. A vitatott CEU-ügyről nem írnak a cikkben, a szerző (név nélkül) kiemeli, hogy a panasztevő azért jelentette fel a Rangadót, mert „csak olyan jegyzetet, kommentárt olvastak be a magyarországi sajtóból, amelyekben negatív színben tüntetik fel az Orbán-kormányt”. Majd kapunk egy részletes feljelentési útmutatót, ha úgy gondolnánk, hogy „érdemes élni a jogunkkal”. Lapunk február 1-jén közölt egy összefoglalót az esetről, melyben megszólalt Pék Zoltán, a Frekvenciatanács magyar tagja és Lovász Attila, a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) nemzetiségi műsorainak igazgatója is. A parameter.sk „Bödőcs töcskölős Orbán-paródiája miatt bűnhődik a Pátria rádió” címmel közölt cikket február 2-án. A szerző azt állítja, a Rangadóban elhangzott lapszemle végére elhelyezett paródia miatt marasztalták el a Pátriát, noha a frekvenciatanács meglehetősen rövid indoklásában ilyet nem állít. A tanács tagja, Pék Zoltán jegyezte meg a cikkben, hogy ha nincs a paródia, akkor nem szavazta volna meg a büntetést. Ennek azért van jelentősége, mert a magyarországi hírportálok, index.hu, 444.hu stb. úgy vették át a paraméteres anyagot, hogy a Bödőcs-paródia állt a cikkek tengelyében. A szlovák sajtóban a Plus 7 dní foglalkozott az esettel. A terjedelmes cikk az átiratból idéz hosszan. Kiemeli, a Pátria vezetése úgy nyilatkozott, nem szeretne a magyarországi parlamenti választások kampányában részt venni.
 

Eltérő frekvencián?

Kulcsfontosságú lenne megérteni, hogyan értelmezi a Frekvenciatanács a médiatartalmi rendelkezéseket, mi alapján működik a jogalkalmazói gyakorlat. Fiala Butora János jogász úgy véli, két fontos kérdés van. Az egyik, hogy milyen műsorokra vonatkozik a kiegyensúlyozottság követelménye, a másik, hogyan teljesül a kiegyensúlyozottság követelménye. A műsorszórásról szóló törvény azt mondja, két típusú műsor van, ahol a műsorban kell megvalósulnia a kiegyensúlyozottságnak, a hírműsor és a politikai publicisztikai műsorok. A Rangadó valójában egyik sem. A Rangadó magazin, de volt egy műsorblokk, amely tartalmilag politikai publicisztika.

A Frekvenciatanács döntését nem akarja minősíteni Fiala, de szerinte bizonytalan helyzetet teremt. Bármilyen műsorban elhangzik politikai publicisztikának minősíthető rész, akkor arra külön vonatkozni fog a kiegyensúlyozottság követelménye. Egyéb műsoroknál pedig az egész műsorfolyamra vonatkozik a kiegyensúlyozottság követelménye. A Frekvenciatanács indoklásából nem derül ki, milyen típusú műsoroknak kell kiegyensúlyozottnak lenniük, vagy milyen időtartamnak.

Lovász Attila szerint a médiaszabályozással gond van, évek óta. Négy szabályozó testület létezik (a Hírközlési Hatóság, a médiatanács, az RTVS tanácsa, valamint a műsorszolgáltatási és műsorszórási tanács, amit Frekvenciatanácsnak is hívunk). Csak kettőnek, köztük a Frekvenciatanácsnak van hatósági jogköre, a gyakorlatban szankcionálási lehetősége. E jogköre révén jogszabály-értelmezésre illetékes, miközben éppen most egyetlen jogász tagja sincs. Tagjait a parlament választja. Sokan licenctanácsnak is nevezik, hiszen elsődleges feladata a sugárzási licencek kiadása. Az európai szabályozási gyakorlatban több hasonló intézmény van, a szlovák tanácsnál lényegesen szigorúbbak is, de azok általában a licencfeltételek betartását felügyelő hatóságok, nem pedig tartalmi szabályozók. Hozzáfűzi: a tartalmi szabályozás átka Szlovákiában az, hogy a tanács döntései nem magyarázók, egyszerűen arról szólnak, van-e, vagy nincs szankció, és ha van, akkor milyen mértékű. A nem feltétlenül következetes szankcionálási gyakorlatra pedig lehetetlen műsorpolitikákat építeni.

Nagyon úgy fest, a Frekvenciatanács nem szeretné transzparensebbé tenni jogértelmezési gyakorlatát. A tisztánlátás végett, hogy pontosabban értsük a Frekvenciatanács döntési mechanizmusát, elküldtük kérdéseinket Marta Danielová elnök asszonynak, aki nem válaszolt. Pék Zoltán, a tanács magyar tagja korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy nem kommentálja a döntést.

Értelmezési keretek

Nem könnyíti a kialakult helyzet értelmezését, hogy a kifogásolt lapszemle egy olyan ország mediális teréből prezentál véleményeket, ahol a kiegyensúlyozottságot a kormány mediális ereje befolyásolja. Ugyancsak fontos eleme a történetnek, hogy éppen azt a Gazdag Józsefet jelentették fel, aki kiváló szakmai munkájáért 2017-ben a legrangosabb magyarországi sportújságíró-kitüntetést, a Feleki László-díjat vehette át.