Jobboldali fölény, sikeres magyarok

Öt év múlva talán jobb, ha nem is rendeznek Szlovákiában európai parlamenti választást. Annyira kevesen, mint most, még egy választáson sem vettek részt nálunk. Csak a választópolgárok 13,05 százaléka járult az urnákhoz. Ezzel európai csúcstartók vagyunk: ennél kevesebben EP-választáson sehol sem vettek még részt. A korábbi rekordot is mi tartottuk (2004-es EP-választás).

Győzött a Smer?

A voksolást a Smer nyerte, ám csak a szavazatok alig negyedét szerezte meg. Az utóbbi nyolc évben minden országos választáson jóval több voksot kapott a párt, a legutóbbi parlamenti választáson 20 százalékponttal jobb eredményt ért el. A Smernek eddig öt EP-képviselője volt, számuk négyre csökken.

A választás nyertesei a kis pártok: az SNS-t kivéve valamennyi, a bejutásra csak egy kicsit is esélyes formáció mandátumot szerzett. Összesen nyolc párt küld képviselőt Brüsszelbe – az utóbbi 20 évben országos választáson soha ennyi párt nem ugrotta meg az 5 százalékos bejutási küszöböt. A nyolc párt közül az Új Többség (Nova) – mely közös listán indult az OKS-szel és a KDS-szel – először szerzett mandátumot.

A KDH két képviselőt küldhet az EP-be, meglepetésre az utóbbi másfél évben elszürkülő SDKÚ is két mandátumhoz jutott, igaz, csak pár ezer szavazattal előzte meg az Egyszerű Embereket (OĽaNO). A többi párt egy képviselőt küldhet Brüsszelbe.

Jelentősen nőtt a preferenciaszavazatok jelentősége: a szavazók négy bejutó párt listáját is átrendezték. Az OĽaNO, a Nova, az SaS és a Híd listavezetője nem tudta megtartani helyét. A Smer listáján Boris Zalának sikerült magát „bekarikáznia” az EP-be.

Két magyar

A Híd és az MKP külön csatájából ezúttal az utóbbi került ki győztesen, ám mindkét párt elégedett lehet: egy-egy mandátumot nyert. A Híd először küld képviselőt az Európai Parlamentbe. Az MKP két elvesztett parlamenti választás (2010 és 2012) után először ugrotta meg országos voksoláson a bejutási küszöböt. Az MKP Dél-Szlovákia nagy részében több szavazatot kapott, mint a Híd.

Az MKP listáján nem történt változás, Csáky Pál korábbi pártelnök szerzett brüsszeli mandátumot. „Kellemes meglepetés az eredmény” – nyilatkozta lapunknak a listavezető. A másik magyar EP-képviselő nem Simon Zsolt lesz, hanem Nagy József. Nagy a második helyről lépett az elsőre. „Bízom benne, hogy korrekt lesz az együttműködés Csáky Pállal” – mondta lapunknak Nagy.

Simon Zsolt nem tartja kudarcnak az eredményt. „A jelöltlista, amelyet vezettem, sikeres volt” – mondta, hozzátéve: nem gondolja, hogy le kellene mondania Híd-alelnöki posztjáról.

Az SaS listáján 5. helyen induló Petőcz Kálmán 516 karikát kapott (1,38%). A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) a 28. helyen végzett 1170 szavazattal (0,2 százalék).

Tarolt a Fidesz

A magyarországi EP-választáson tarolt a Fidesz. A szavazatok 51,5 százalékát megszerezve 12 brüsszeli mandátumhoz jut. A második helyen a Jobbik zárt 14,7 százalékkal. Az MSZP 1990 után történelme második legrosszabb eredményét ért el, a pártvezetés, élén Mesterházy Attila pártelnökkel még a választások éjszakáján lemondott. Sikeres volt a Gyurcsány Ferenc vezette DK, amely két mandátumhoz jut – akárcsak a szocialisták. Bajnai Gordo pártja, az Együtt-PM is vette az akadályt, s 5,01 százalékkal az LMP is európai parlamenti párt lett.