IVO: Egyre passzívabb a társadalom

A polgári társadalom állapotáról és az aktuális trendekről szerettek volna képet kapni a nyáron készült felmérésen keresztül, amely három központi témára: a politikai klímára, az intézményekbe és a polgártársakba vetett bizalomra valamint az aktív polgári részvételre fókuszált. Zora Bútorová szociológus szerint a felmérésből egyértelműen kiderül, hogy nő a passzivitás, a lakosság egyre kisebb hányada akar aktívan bekapcsolódni a társadalmi eseményekbe. „A 90-es évektől rendszeresen készítünk hasonló felméréseket, a trendek egyértelműek. A volt kommunista országokban csökken a társadalmi események iránti érdeklődés” – állítja a szociológus. Szerinte a polgárok motivációját és aktivitását nagymértékben befolyásolja az aktuális politikai helyzet.

Politikai klíma

A felmérés készítői első körben arra voltak kíváncsiak, hogy a hazai lakosság 1989 óta mely három eseményt tartja a legjelentősebb történésnek. A megkérdezettek 27%-a az EU-ba való belépést, 24%-uk az euró bevezetését, 22–22% pedig a határok megnyitását, illetve Csehszlovákia kettéválását jelölte meg a legfontosabb eseményeknek. Bútorová hangsúlyozta, hogy a válaszadók jobbára a gazdasággal kapcsolatos eseményeket jelölték meg, sokan a 90-es évek privatizációs hullámát, illetve az akkori időszakot sújtó magas munkanélküliséget és az azt kísérő társadalmi jelenségeket emelték ki.

Merre tartunk?

A felmérés arra is rámutatott, hogy a V4-es országok lakosságának többsége nagyon kritikus a jelenlegi politikai és gazdasági helyzettel szemben.

„Mind közül Szlovákia a legkritikusabb, a megkérdezettek 66%-a véli úgy, hogy az ország rossz irányba tart”

– jegyezte meg Bútorová. A többség úgy véli, hogy a demokrácia nagyon törékeny és könnyen veszélybe kerülhet. „Nagyon érdekes jelenség, hogy a demokrácia törékenységét leginkább Szlovákiában féltik a válaszadók, még a lengyeleket és a magyarokat is megelőzzük, holott mindkét másik ország komoly politikai problémákkal küzd” – mutatott rá a szociológus. A válaszokból az is kitűnik, hogy a lakosság elégedetlen az emberi jogok betartásával is.

Bizalmatlanok vagyunk

A V4-es országokban készült felmérés alapján legkevésbé Szlovákiában bíznak a pártokban és a demokrácia intézményeiben. Kiemelkedően kevesen bíznak a hazai igazságszolgáltatásban és a jogérvényesítésben. A csehek kivételével a válaszadók inkább az uniós szerveknek hisznek, mint a nemzeti kormányoknak. A felmérés arra is rámutat, hogy inkább a magasabban képzett férfiak érdeklődnek a politika, azon belül is leginkább az országos politika iránt. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint a fele úgy véli, jobb nem bekapcsolódni a politikába, mert az ember „megégetheti” magát. „A négy országban nagyon elterjedt a tehetetlenség szindrómája is, vagyis az a nézet, hogy minden hatalom a politikusok kezében van, az egyszerű ember pedig tehetetlen” – magyarázza Zora Bútorová. Hozzátette, hogy a valóságban azonban a lakosság aláírásgyűjtések támogatásával, tiltakozóakciókon való részvétellel és sztrájkokon keresztül aktív részese a társadalmi történéseknek.

Eredmények kellenek

A négy ország közül leginkább a szlovákiai lakosság mutat hajlandóságot arra, hogy aktívabban beleszóljon a társadalom alakulásába. Grigorij Mesežnikov politológus szerint a lakosság aktivitását leginkább az motiválná, ha látnák, hogy jó irányba mozdulnak el a dolgok, hogy törekvéseiknek kézzelfogható eredménye van. „Azonban amíg nap mint nap azzal szembesülnek, hogy a legnagyobb botrányokat nem göngyölítik fel, vagy hogy bizonyos érdekcsoportok igényei nem sérülhetnek, kevés erre az esély” – mondta az IVO munkatársa. Mesežnikov szerint a politikusok tudnák elérni, hogy a lakosság pozitívabban álljon a társadalmi kérdésekhez.