Iveta Radičovával, a SPACE Alapítvány szociálpolitikai elemzőjével

A munkatörvénykönyv készítői és a szakszervezetek állítják, hogy az EU irányelvei miatt határozták meg a munkahét felső határát 48 órában. Egyetért ezzel?

Az EU irányelvei ugyan tartalmaznak ilyen korlátozást, de egyben kimondják, hogy a tagállamoknak nem kell megtartaniuk ezt a rendelkezést, bizonyos tevékenységek esetében nincs megszabva a munkaidő felső határa, és a munkavállaló jogát is lefektetik a túlórák vállalására. A hazai törvény előkészítői csak egy cikkelyt vettek ki az EU-irányelvből, a többire nem figyeltek.

A szakszervezetek szerint a túlórák kötelező csökkentésével mintegy 10–15 ezer új munkahely hozható létre.

Nem tudom, milyen számítások alapján jutottak erre, de állíthatom, hogy sok család éppen a túlórák miatt nem szorul szociális támogatásra. Ha a családfenntartónak elveszik ez a bevételi forrása, várhatóan többen kérnek majd különböző szociális támogatásokat (pl. családi pótlék). Ennek következében növekedhetnek a központi költségvetés szociális kiadásai. A túlórák kiesése nem feltétlenül jelenti egy-egy munkaadó esetében azt, hogy új alkalmazottat vehet fel. Szerintem a túlórák csökkentésétől nem várható, hogy számottevő új munkahely teremtődik.

A törvény mely rendelkezéseit kellene még módosítani?

Feleslegesen sok adminisztratív munkával jár a törvény végrehajtása, minden törvénymódosítást az egyszerűsítés jegyében kellene végrehajtani.

Valóban európai törvényt fogadott el a parlament, olyant, amely a munkavállalók érdekeit védi?

Állítom, hogy ennek éppen az ellenkezőjét sikerült elérni, a módosítás nem védi, hanem gátolja a munkavállalókat. (-lpj-)