Ismét veszélybe kerülhetnek a magyar iskolák

Viszonylag átfogó gazdasági elemzést készített a regionális iskolahálózat működéséről a Pénzpolitikai Intézet (IFP) és az Oktatáspolitikai Intézet (IVP). A dokumentum a 2002–2014-ös időszakot elemzi, melyből egyebek mellett kiderül, hogy országszerte mintegy 400 olyan iskola működik, ahová 50-nél kevesebb diák jár, s melyek a szomszédos iskolától kevesebb, mint 5 km-es távolságra helyezkednek el. Országszerte több mint 500 kisiskola működik, ami az iskolahálózat egynegyedét teszik ki. Az elemzés arra is rámutat, hogy a vizsgált időszakban mintegy 225 ezerrel csökkent a diákok száma, viszont a jelenségre gyakorlatilag nem, vagy csak elenyésző mértékben reagált az iskolahálózat.

MÉREGDRÁGA AZ ISKOLAKEZDÉS

Az IFP és az IVP javaslatokat tesz a regionális iskolahálózat racionalizációjára. A számok alapján, ha bezárnák azokat az iskolákat, ahová 50-nél kevesebb diák jár, akkor 10 millió eurós megtakarítást érnének el. Ha az állam térítené a diákok útiköltségét, akkor 13,4 millió eurót, ha pedig bevezetnék az iskolabuszokat, akkor 12 millió eurót spórolna az állam.

Az 1–4 marad

A szakemberek élesen bírálják az alsó tagozatos iskolák racionalizációját, nehezen elképzelhető, hogy széles körben támogatnák a 6 éves gyermekek utaztatását. Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter leszögezte, a tárca elsődleges szándéka, hogy megőrizze az alsó tagozatos iskolákat. Számukra olyan finanszírozási modellt dolgoznának ki, mely lehetővé tenné, hogy anyagi nehézségek nélkül működjenek. Jóval szigorúbbak lesznek viszont a felső tagozatos iskolákkal, racionalizációjuk – a tanulmány alapján – 14,3 millió eurós megtakarítást jelentene, az iskolabuszok bevezetése pedig 12 milliót. A hatályos jogszabályok értelmében azok az iskolák kapnak emelt normatív támogatást, ahol a diákok létszáma nem éri el a 250 főt. Ez a fajta kompenzáció 61 millióba kerül az államnak. „Fontolgatjuk, hogy megszüntetjük az emelt normatívát azon felső tagozatos iskolák részére, ahol a diákok létszáma nem éri el a 250-et. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek az intézkedések fájdalmasak lesznek, a javaslat végső megfogalmazása előtt egyeztetni fogunk a szakmai szervezetekkel” – mondta Peter Plavčan oktatási miniszter, aki szerint a tárgyalások szeptember második felében elkezdődhetnek. Jelenleg csak a fenntartó dönthet egy-egy iskola megszüntetéséről. „A tárca mindössze olyan körülményeket alakíthat ki, mely elősegíti a kevésbé életképes iskolák bezárását. Úgy véljük, a nagyobb iskolák színvonalasabb oktatást tudnak nyújtani, mint a kisebbek” – magyarázta az intézkedés elvét Peter Mederly, a miniszter tanácsadója. Ugyanakkor elismerte, hogy az optimalizáció jóval bonyolultabb kérdés, és olyan koncepció kidolgozására törekednek, mellyel az érintettek is azonosulni tudnak.

Magyar iskolák

Ez az intézkedés legnagyobb mértékben a nemzetiségi, elsősorban a magyar tanítási nyelvű iskolákat sújtaná, hiszen a 250 fő fölötti diáklétszámot kevés lépi át. Prékop Mária (Híd) az oktatási minisztérium kisebbségi osztályának vezetője szerint még nincs végleges döntés ebben a kérdésben. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar iskolák érintettek a kérdésben. Folynak a tárgyalások. Számos kritika érte a 250 fős határt. Többféle kombináció és azok variánsai kerültek szóba, ahogyan a fejpénz és az osztály alapú finanszírozás is felmerült. Pontos számításokat kell végezni egyik-másik változatra, ezek a legfrissebb adatok alapján készülnek majd el” – mondta lapunknak az osztályvezető.

Pavol Ondek, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (OZPŠaV) elnöke szerint a tanulmányban vázolt megtakarítás az oktatásügy idei 1,23 milliárd eurós költségvetéséhez viszonyítva morzsa csupán. „A regionális iskolahálózat természetes optimalizációja évek óta zajlik. Jóval nagyobb lehetőségeket látunk a középiskolák és a felsőoktatási intézmények racionalizációjára” – jegyezte meg Pavol Ondek.

Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója kifogásolja, hogy az IFP és az IVP javaslataik megfogalmazásakor csak a jelenlegi állapotból indultak ki, új finanszírozási modellt nem vázolnak fel. „Gyakorlatilag két minisztérium háttérintézménye mondta ki, hogy a racionalizáció nem eredményez jelentős megtakarítást, ezt egyébként évek óta hangoztatjuk” – mondta Fodor Attila a tanulmány margójára, mely egyben azt is hangsúlyozza, hogy nem tudják felmérni az iskolák bezárásának hatásait a településekre nézve.

TÖBB MAGYARÓRA, DE CSAK ELSŐBEN

„Alapvetően hibás álláspont Szlovákiában, hogy az oktatási rendszert olyan egységként kezeli, ahol adott esetben különböző kivételekkel próbál megoldani specifikus helyzeteket. Miközben a magyar iskolák problémáira az esetleges kivételek nem jelentenek rendszerszintű megoldásokat. Ezért szükséges lenne, ha a magyar oktatásügyet külön rendszer szabályozná a mi sajátos igényeinknek megfelelően, a magyar közösség irányításával” – állítja Kiss Beáta, az MKP oktatáspolitikai szakértője.

A tárca egyébként nem zárkózik el a középiskolák hálózatának racionalizációja elől sem, a koncepció kidolgozását későbbre tervezik.