Ismét lendületet vettek a befektetési csalások

Az elmúlt években folyamatosan növekszik az érdeklődés a befektetések iránt. A polgárok egyre tudatosabbak, így próbálják megóvni a spórolásukat attól, hogy az inflációs nyomás és egyéb válságok következtében teljesen elértéktelenedjen, de vannak olyanok is, akik a nyugdíjas éveikre próbálnak felkészülni, esetleg a rövidebb távra szóló céljaik elérése érdekében választják a vagyongyarapítás ezen formáját. Azonban nem minden történet végződik pozitívan.

Egyre több a csalárd ajánlat

Mivel egyre többen kísérleteznek a befektetésekkel, így a csalók számára is egyre vonzóbb, hogy az ilyen jellegű ajánlatok segítségével próbáljanak pénzt kicsalni az emberektől. A Focus ügynökség legutóbbi felmérésének tanulságai szerint a megkérdezettek 24 százaléka már találkozott gyanús invesztíciós ajánlattal.

Anyukámtól kifejezetten nagy összeget csaltak ki. Az elkövetők a közösségi oldalakon hirdetik a szolgáltatásaikat, és azzal kecsegtetik a mit sem sejtő áldozatokat, ha a segítségükkel fektetnek bitcoinba, gyors megtérülés mellett kifejezetten nagy hozamra tehetnek szert. Különböző összegeket kértek, többször előfordult az is, hogy jelezték, gond volt az utalással, nem fogadta el a rendszer, így még több pénzhez jutottak

– osztotta meg édesanyja történetét olvasónk.

„Az első kapcsolatfelvételt követően egy bizonyos Michal N., később pedig egy Patrik nevű férfi általában a WhatsApp üzenetküldő alkalmazáson keresztül kommunikált, néha írásban, máskor telefonos formában. Cseh telefonszámot használnak, számos angol nyelvű e-mailt küldenek, ezzel még inkább összezavarva a többségében idős áldozataikat, akiknek elsősorban azt próbálják közvetíteni, mennyire modernek, hogy érdeklődnek az ilyen jellegű lehetőségek iránt. Szerződéskötésre természetesen nem kerül sor, így legfeljebb az üzenetváltásokkal bizonyítható, hogy történt bármilyen egyeztetés” – magyarázta olvasónk. Bár az érintett család felvette a kapcsolatot a rendfenntartó szervekkel, ők jelezték, hogy ezek a történetek sajnos nem érnek pozitív véget.

Tisztában vagyunk vele, hogy mi már nem kapjuk vissza ezt az összeget, a célunk a figyelemfelhívás. Azt szeretnénk, ha mások nem válnának csalás áldozatává, ha az idősek tudatosítanák, hogy még azelőtt értesíteniük kellene a családjukat az ilyen ajánlatokról, mielőtt megtörténik a baj

– zárta olvasónk.

A szerkesztőségünket felkereső család példája sajnos nem egyedi. Az említett Focus-felmérés eredményeiből egyértelműen kiderül, hogy napjainkban a közösségi oldalakon, valamint üzenetküldő platformokon keresztül érkező, gyors megtérüléssel és magas hozammal kecsegtető ajánlatok a befektetési csalás leginkább elterjedt formái. A megkérdezettek legalább 12 százalékának pedig pénzveszteséggel járó negatív tapasztalata is volt az ilyen megkeresések után. Az érintettek közel hatvan százaléka kisebb összeget, tehát legfeljebb 1000 eurót veszített, 31 százalékuk azonban 5000 eurónál is többet.

Vannak intő jelek

„Az ilyen ajánlatok általában jól megfogalmazottak, és féligazságokon alapulnak, tehát legtöbbször azt a látszatot keltik, hogy érdemes élni a kínálkozó lehetőséggel” – mutatott rá Matej Dobiš, a Finančný kompas portál elemzője, aki szerint az sem véletlen, hogy az átverések első számú célcsoportjaként az időseket tartják számon. Ez elsősorban annak tudható be, hogy napjainkra ők azok a társadalmi csoport, akik a legnagyobb spórolással rendelkeznek, és könnyű célpontnak tekinthetőek, mivel a Szlovák Nemzeti Bank adatai is azt igazolják, hogy 62 év felett a pénzügyi tudatosság folyamatos csökkenést mutat. A gyakorlatban ez annyit jelent, minél idősebbek vagyunk, annál kevesebbet tudunk a pénzügyi újdonságokról, valamint azok kockázatairól.

Az ilyen állítások veszélye abban rejlik, hogy azt próbálják kiaknázni, hogy a nyugdíjasok hallottak ugyan ezekről a lehetőségekről, bővebb információkkal azonban nem rendelkeznek a téma kapcsán

– hangsúlyozta Matej Dobiš, aki szerint az olyan ígéretek, mint a gyors és garantált megtérülés, egyszerű online pénzkereseti lehetőség, soha vissza nem térő ajánlat, mind arra utalnak, hogy az érintettnek átveréssel lehet dolga.

„Az ilyen esetekben azt szoktuk hangsúlyozni, hogy az emberek minden ajánlathoz kritikusan álljanak, végezzenek saját kutatást, mielőtt befektetnek. Az idősek esetében pedig kulcsfontosságú, hogy ne titkolják el, milyen megkeresést kaptak. Fontos, hogy megosszák valakivel, hogy befektetni készülnek. A gyermekeik és unokáik sokat tudnak nekik segíteni abban, hogy megtudják, valódi ajánlattal, esetleg átveréssel van dolguk” – javasolja Dobiš.

A pénzügyi szakértők egyébként néhány olyan pontot is összeállították, amelyekkel könnyen tesztelhető, valódi befektetéssel van-e dolgunk. Az első és legfontosabb a személyes találkozó. Ha a kezdeményező fél kizárólag telefonon kommunikál, az mindenképp aggodalomra ad okot. Egy valódi tanácsadó továbbá nem gyakorolt nyomást az ügyfelére, hogy azonnal, esetleg minél hamarabb be kell fektetnie, sőt, előre elmagyarázza azokat a kockázatokat, amik az invesztícióval járhatnak. Arról nem is beszélve, hogy a valóban befektetéssel foglalkozó személyek soha nem beszélnék rá a kliensüket arra, hogy mindent egy lapra tegyenek fel.